Az izzadás a test normális reakciója a nagy melegre, a megerőltetésre és mentális stressz esetén. A verejtékmirigyek legfontosabb feladata a testhőmérséklet szabályozása. Az izzadság nedvességfóliával borítja a bőrt, ami hűtést biztosít a felületen, és segítségével hőt adunk le. Mint minden más szervnél, itt is felléphetnek működési zavarok.

A verejtékmirigyek legfontosabb feladata a testhőmérséklet stabilizálása még a változó környezeti hőmérsékleten is, nélkülözhetetlen a legkülönbözőbb szervek megfelelő működéséhez. Az izzadás további funkciói a mérgező anyagcsere végtermékek kiválasztása és a bőr savas köpenyének fenntartása.

Mi az izzadás?

Az izzadást az agy hőközpontja szabályozza, amely a vegetatív idegrendszer része. Körülbelül 30 000 bőrhőmérséklet-érzékelőt tartalmaz a bőrön, ellenőrzi, és szükség esetén jelzéseket ad az izzadság kiválasztására. Ezek a mirigyek az egész testen megtalálhatók, különösen sok van ezeken a helyeken:

• a tenyéren és lábfejen
• a hónaljban
• a fejen
• a tarkón
• a homlokon

Átlagosan naponta 200-700 ml sós váladék termelődik, szélsőséges terhelésnél több mint egy liter óránként.

Izzadáskor elektrolitokat veszítünk

Az izzadsággal nemcsak folyadék távozik a testből, hanem sókat és ásványi anyagokat is veszítünk. A túlzott izzadásból eredő túlzott sóveszteség – például forró nyári napokon – jelentős problémákat okozhat a szervezet elektrolit egyensúlyában. Aki verejtékezik, annak sokat kell innia, és gondoskodnia kell a só pótlásáról is.

Miből áll az izzadság?

Az izzadság mindenekelőtt vízből áll, kiegészülve az alábbiakkal:

• ásványi anyagok
• nyomelemek
• méreganyagok
• fehérjék
• zsírsavak
• koleszterin

Kezdetben az izzadság semleges szagú. Csak akkor keletkezik kellemetlen testszag, amikor a bőrön lévő baktériumok vajsavat állítanak elő belőle.

Nem csak nagy melegben

A verejtéktermelés szorosan kapcsolódik a vegetatív idegrendszer többi részéhez – mindenki ismeri a félelem, vagy a csípős íz miatti izzadást. Ezeken az ekkrin nevű verejtékmirigyeken kívül az úgynevezett apokrin verejtékmirigyek is léteznek, amelyeket a hormonrendszer, érzelmi ingerek irányítják, pl. szexuális vágy, harag és fájdalom esetén aktiválódnak, és a nemi hormonok ellenőrzése alatt állnak. A hőmérséklet szabályozásához ezek a mirigyek kevéssé járulnak hozzá.

A verejtékmirigyek zavarai

A verejtékmirigyeknél is beállhat funkciózavar. Attól függően, hogy túl sok vagy túl kevés az izzadság, hiperhidrosisról, vagy a hipohidrosisról, ha az izzadság nagyon kellemetlen szagú, bromhidrosisról beszélünk.

(Németből fordította: Koncz László)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Természetes védekezés a túlzott izzadás ellen

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről