Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Mire figyeljünk lázméréskor?

A láz általában támogatja az immunrendszer munkáját a kórokozók elleni küzdelemben. A megnövekedett hő mozgásba hozza az anyagcsere folyamatokat, amelyek hozzájárulhatnak a betegség elleni védelemhez. Ez az oka annak, hogy szinte minden fertőzéssel és gyulladással együtt láz jelentkezik. Hol és hogyan kell mérni a lázat, és milyen típusú lázmérők léteznek?

Egy- vagy kétnapos enyhe hőemelkedés általában nem ad okot aggodalomra. Ha azonban a hőmérséklet 39 fok fölé emelkedik, vagy legkésőbb két nap után nem csökken, akkor orvoshoz kell fordulnia – különösen akkor, ha egyéb tünetek is jelentkeznek. Ennek előfeltétele azonban, hogy a testet még nem gyengítik más betegségek. A láz rendszeres mérése fontos a betegség lefolyásának helyes felmérése érdekében. De melyik módszer és melyik eszköz megfelelő? Az alábbiakban bemutatjuk a láz mérésének különféle módszereit.

Milyen hőmérők vannak?

A láz mérésére különböző módszerek és eszközök vannak. Választáskor fontos mérlegelni az előnyöket és hátrányokat:

Elektronikus lázmérők könnyen olvashatók, gyorsan mérnek és nem költségesek, de akkumulátort igényelnek.

Üveghőmérők jó alternatívát kínálnak a digitális kor mérési pontossága szempontjából is. Manapság vannak olyan üveghőmérők, amelyek nem mérgező fémkeveréket tartalmaznak. Az ilyen mérőfolyadékok galliumból, indiumból és ónból állnak, és ugyanúgy működnek, mint a mérgező higany, amelyet korábban a lázmérőkben használtak. Hátrány: az üveghőmérők bár különösen higiénikusak és könnyen tisztíthatók, nem törésállók.

Fülhőmérők a hőmérsékletet a fülcsatorna útján kibocsátott infravörös sugárzással mérik. A sugárzás nagyjából pontosan jelzi a test belső hőmérsékletét. A mérés nagyon gyors. Ennek előfeltétele azonban, hogy a szonda hegyét pontosan helyezzük el, ami akkor sikerül a legjobban, ha a fület óvatosan húzva megnyújtjuk.

Szenzoros hőmérők (például a homlokhőmérők) viszonylag gyorsan és higiénikusan határozzák meg a hőmérsékletet, amikor a bőr felületére érintjük. A homlok és a halánték területei a jó mérési helyek az infravörös mérés során, az adatok azonban nem mindig megbízhatóak, mérési hibák előfordulhatnak.

Cumi hőmérők kényelmesek a legfeljebb 2 éves korú gyermekek számára. Csakúgy, mint a homlok és a tapasz hőmérők, a cumi hőmérők sem működnek nagyon pontosan, ezért nem ajánlottak. A mért értékek azonban segítséget nyújtanak a szülők számára a döntésben, hogy orvoshoz vigyék-e a gyereket.

Hol kell lázat mérni?

Különösen a gyermekes szülők, de a felnőttek is gyakran szeretnék tudni, hogy hol lehet a legjobban mérni a lázat: a szájban, a hónalj alatt vagy a végbélben?

Mivel a legpontosabb lázhőmérséklet elvileg csak a test belsejében mérhető, ami az úgynevezett maghőmérsékletnek felel meg, a rektális (végbélben való) lázmérés a legpontosabb módszer. Gyerekeknél és nyugtalan betegeknél is alkalmazható, ha nem hagyják egyedül őket a mérés során. A rektálisan mért hőmérséklet körülbelül 0,4 Celsius fokkal magasabb, mint a szájban vagy a hónaljban.

A nyelv alatti mérés szintén gyakori. A hőmérőt a szájába, amennyire csak lehetséges hátra, a nyelv bal vagy jobb oldala alá helyezzük. A száját be kell csukni, és előtte nem szabad hideget vagy meleget inni vagy enni. Az eljárás nem megfelelő orrdugulás és/vagy köhögés esetén, zavarodott elméjű embereknél és kisgyermekeknél, mivel ők ráharaphatnak a hőmérőre.

A hónalj hőmérsékletének mérése hosszú, akár nyolc percig tartó mérési időt igényel, ez vonatkozik az ágyékhőmérséklet mérésére is.

Mire kell ügyelni?

Napközben a különböző anyagcsere-tevékenységek miatt a testhőmérséklet ingadozik. A legalacsonyabb a kora reggeli órákban, a legmagasabb késő délután és kora este. Nőknél az ovuláció után egy-két napig a testhőmérséklet fél fokkal magasabb.

Ezeket a tényezőket figyelembe kell venni a lázmérésnél, mivel az egyes lázas állapotok közötti átmenetek tizedfokokat jelentenek. Például a 39,0 fokos mért értéket továbbra is mérsékelt láznak tekintik, a 39,1-et már magasnak, ebből látható, hogy a hőmérsékleti profilok fontosabbak, mint az egyes mért értékek.

(Németből fordította: Koncz László)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

A lázcsillapítókkal terjesztjük az influenzát?