Nevezték Enyészet, Disznótor és Szent András havának is. Időjós megfigyelések kötődtek a néphagyományokhoz. Tapasztalataik szerint, amennyiben a november száraz, csapadékmentes és enyhe volt, akkor rendkívül hideg télre számítottak. Németh Imréné Éva fitoterapeuta természetgyógyász ezúttal is a népi gyógymódok széles tárházából válogatott cikkében.

„Olyan kevesen szeretik a ködöt,
és olyan kevesen találkozunk benne,
de akik találkozunk, nemcsak a ködöt,
de egymást is szeretjük.”
(Fekete István)

A novemberi enyhe időjárásról úgy tartották, hogy a következő év elején igen hideg időt hoz. „Nem eszi meg a kutya a telet” – tartja még ma is a mondás.

A késő őszi hónapot általában a köd, a szitáló, csontokba hatoló eső, később pedig az ónos eső, havas eső és az első hó megjelenése jellemzi. November első napja időjós nap. A népi megfigyelések szerint, ha Mindenszentek napján hó esik, akkor az márciusig nem olvad el. Mindenszentek napja a kereszténység nagy ünnepe. E napon a megdicsőült lelkekről emlékezünk meg, ez egyben a Halottak Napjának ünnepi előestéje (vigíliája), melyet évezredes tradícióként tartunk számon. A hagyományok között dologtiltónak minősülnek e napok a paraszti közösségekben. Gyertyagyújtással emlékezünk elhalt szeretteinkre, valamint az ilyenkor még csodálatos virágokat nyújtó krizantémok színpompás sokaságával.

„Van egy nap, amikor kimegy a falu a temetőbe, virággal és fénnyel, ami elmúlik, és békével, szeretettel, ami nem múlik el. Nincs már ezen a napon fájdalom, csak enyhe távoli szomorúság úszik a táj felett, mint maga az ősz bánatos, ködös álomra készülő ragyogása.”
(Fekete István)

Teljes összhangban a természettel

A természettel teljes összhangban élő hajdani falusi emberek tisztelték, nagyra becsülték, betartották annak törvényeit. Kora tavasztól a téli fagyok beálltáig megfeszítve dolgoztak, kitéve magukat az időjárás és a természet viszontagságainak. Betegségeik elsősorban a kemény paraszti munkából, megerőltetésből keletkeztek. Ugyanakkor hittek a természet gyógyító erejében, hittek az ima és a kimondott szó hatásában. Erre vannak példáink: a ráolvasás, rontáslevétel stb. Nemcsak jól ismerték és szeretve tisztelték a természet törvényeit, hanem keresték is a felkínált legalkalmasabb orvosságait is.

„Bal válla el volt törve: ha hidegre fordul az idő, akkor hasgat. Olyan, mintha kést nyomkodnának benne.”
(Gyoma)
„Lába fáj, csontkihűlése van: az időváltozást, esőt, hóesést megérzi. A csontkihűlés, ez mikor meghalok, akkor mén ki belüle.”
(Doboz)
„Ujja csontvelőgyulladás óta gacsosan áll, mikor hideg van, akkor elérzékenyül, akkor fázik.”
(Doboz)

A fenti idézetek dr. Oláh Andor könyvéből származnak, a gyűjtései során lejegyzett tapasztalatokból merített.
Még néhány népi tapasztalat:

„Nadály gyükeret esszevágtam, esszefőztem disznyó zsírval és aval kenegettem a fájós lábaimot. Használt.”
(Gyimes – Simon Jánosné)
„…legjobb vót a zabszalmából főzött feredő. A fájós testrészt ebbe kellett áztatni minden nap, es használt.”
(Áldomáspataka – Antal Izidorné)

A feketenadály-gyökér áldásos hatásai

Manapság az igazán hatásos, elérhető gyógyító krémekben is a feketenadály-gyökér kivonatait – sok más összetevő mellett – megtalálhatjuk. Otthoni alkalmazásra a növény leforrázott, még meleg levelét hatékonyan felhasználhatjuk borogatás-pakolás formájában a fájós testrészek, izomhúzódások és duzzanatok, megerőltetett testrészek fájdalmának enyhítésére, gyógyítására.

„Őshazánkban azt tartották, hogy a világ és az ember mozgatója, fenntartója a szél…, de betegségek okozója a testben… ez az ősi pneumatan”, írja dr. Oláh Andor. Az őszi éles, metsző szelek gyakran okoznak felső légúti problémákat, meghűlés, nátha, torokgyulladás, majd köhögés formájában. A magyar népi orvoslás számos betegséget származtat a széltől.

„Itt a Gyimesekbe, a mezőn lehet kapni apróbojtorjánt. Ha meghűlök, csak ezt használom. Ez jó köhögés ellen es, de jól ki es izzaszt. Ezt úgy készítem el, hogy a vizet felteszem forrni és az apróbojtorjánt beléteszem. Amikor megfő, a leve szép piros kell legyen. Leszűröm és forrón iszom. Örökké lefekvéskor kell inni, hogy a cserge alatt jól ki lehessen izzadni. Ettől a köhögés elmúlik.” Így adta közre receptjét Petkipatakáról a 80 éves Bilibók Fülöpné.
„Négyféle tejafűből téját főzök: kaporból, kamillából, bojdzavirágból és hársfavirágból. Ezeket leforozom (leforrázza), állni hagyom tíz percig, utána cukrozva, vagy cukor nélkül melegen kell inni. Jót teszen a hűlésnek.”
(Antal Erzsébet – Gyimesbükk, Áldomáspataka)

Megfázásra, meghűlésre, náthára alkalmazott leggyakoribb gyógymódok Szatmárban:
„Nátha ellen hársfatea a legjobb. Nekem mindig van itthon szárított hársfavirág. Mi a családban csak ezt használjuk, amikor valamelyikünk megnáthásodik.”
„A náthának, megfázásnak nagyon egyszerű és jó gyógymódja van. Este lefekvés előtt forró lábvizet kell venni, olyat, amilyet csak elbír az ember. Aztán iszik jó forró bort vagy teát, és a már téglával felmelegített dunna alá bújik.”
„Ha a torkunk fájt, csak langyos állott vizes ruhát tettünk a nyakunkra.”
„Anyukám megreszelte a vereshagymát, kifacsarta és megcukrozta a levét. Nehezen ittam meg, de elhagyott a köhögés, éjjel nyugodtan tudtam aludni.”

Békés megyei tapasztalatok:
„Tányérba tormát reszelt, pohárral letakarta, aztán felemelte a poharat és beleszippantott.”
„Kék rongy, kék papír füstjét felszagolni.” 
„Vászonruhára kent birkafaggyút (disznózsírt) tett a mellére. A lerakódást, slájmot feloldotta.”
„Megfázás (köhögés, asztma) ellen: kakukkfű, szikfű, útilapu tea.”
„A köhögésre igen jó a szádogfa (hársfa) téjába beléfőzni a seggvakaró (csipkebogyó termés) érett, piros bogyóit.”
(Tankó Berta – Gyimes)

Az útifűszirup csillapítja a köhögést, oldja a hurutot

Manapság javasolhatjuk az útifű erős főzetéből és hársmézből magunk készítette szirupot, melynek erőteljes köhögéscsillapító és hurutoldó hatása van.
A Szent Márton napi időjárásból már a télre vonatkozó következtetéseket igyekeztek levonni. „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”

Sokfelé azt tartják, hogy a Márton napi idő a jövendő év márciusi időjárását mutatja meg. A Márton napon elfogyasztott lúd csontjából is az időjárásra próbáltak előrejelzést adni: ha a liba csontja fehér, és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Előfordul, hogy már Márton napján havazik. „Fehér lóra ült Márton”, mondják. Ha derűs az égbolt ezen a napon, akkor kemény, hosszú és hideg lesz a tél. Felhős, borús idő esetén bolondos, szeles, viharos napok következnek.

November 19-én Erzsébet nap a következő a téljövendölők között. Az eső ezen a napon enyhe telet jelent, míg ha ekkor havazik, akkor a karácsony is fehérnek ígérkezik.
Ismert mondóka kötődik Katalin (november 25.) nevéhez is: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog”.
November 30-ika András nap: „Fehér András, rossz év, víg András, víg év, hideg e napon minden szélfúvás, szeles, zimankós idő, hosszú télre lehet számítani. Ha András napja kopogós, karácsony napja lotyogós.”

E tudásból őrizzük meg azt, amire a legnagyobb szükségünk van manapság! A népgyógyászat szellemiségét, önzetlen segíteni akarását, jó szándékát, főként gyógyító emberséges viszonyulását a betegekhez. Alkalmazzuk és adjuk tovább az utódainknak azokat az egyszerű ismereteket, népi gyógymódokat, amelyek könnyen és gyorsan megtanulhatóak számunkra is.

Fekete István szavaival: „… Egyszerre kell élni a nappal, a holddal, a vizek áradásával, a hideggel és meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a világ összhangjába, a teremtés és pusztulás teljes rendjébe. Csak azok botlanak meg az életben, akik valahogyan belülről süketek a világ hangjai iránt.”

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta természetgyógyász, ENERGY Belváros klubvezető
Tel.: +36 (20) 974 2394
E-mail: nemeva54@gmail.com
Tanácsadás

Felhasznált irodalom:

1. Oláh Andor: Újhold új király! Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1986

2. Oláh Andor: „Fűbe – fába az orvosság!” (Békés megyei népi orvoslás) I. kötet

3. Régi Gyógyítás Műhely I. , Molnár V. József: Tanulmányok az esztendő körének rítusrendszeréhez. Melius Kiadvány, 1992

4. Makay B. – Kiss J.: Népi gyógyítások Szatmárban. Népszava Kiadó, Bp., 1988

5. Kótyuk Erzsébet: A népi gyógyítás hagyományai egy kárpátaljai magyar faluban. Osiris Kiadó, Bp., 2000

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Gyógyborok, a szív és a keringés támogatása

Figyelmükbe ajánljuk még a Gyógynövénykeresőnket.

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről