A meggyfa a legősibb gyümölcsfák közé tartozik. A vadmeggyet már a korai kőkorszakban és bronzkorban is táplálékként fogyasztották az emberek. Egész Európában, de a Közel-Keleten, Ázsia egyes részein és Észak-Amerikában is előfordul. Németh Imréné Éva fitoterapeuta természetgyógyász cikke a nyárnak ebben a szakaszában igencsak aktuális.

„Egy – megérett a meggy,
kettő – csipkebokor vessző…”
(mondóka)

A meggy, vadmeggy (Prunus cerasus L.) számos fajtáját már évezredek óta ismerik, termesztik mind Kínában, mind az ókori Egyiptomban, sőt szerte a világon.

Már megjelenésével is felhívja magára a figyelmet a szép formájú, szélesen lombos koronájú, kérgén jellegzetesen gyűrűs, szürkés, sima törzsű meggyfa. Hazánkban az éghajlati viszonyok kiváló minőségű meggy termesztését teszik lehetővé. Számos fajtája ismert, nemesítések eredményeként értékes gyümölcsként (Pándy meggy, érdi bőtermő). Jellemzően inkább magánkertekben, falvakban az utcákon, a telepített gyümölcsösökben találkozhatunk vele.

Akár 20 méter magasságot is elérhet, de az erdők szélén, gyakran előforduló vadmeggyfajták jóval kisebb méretűek lehetnek. A meggyfa levelei hosszúkásan ovális formájúak, kihegyezett csúcsúak. Életrevaló növény, a napos, meleg helyeket és a mésztartalmú, tápanyagdús, jól szellőző talajt kedveli. A kedvező termőterületet áprilistól májusig, 2-3 cm széles, csomókban ülő, hófehér virágokkal hálálja meg. A méhek által is közkedvelt virágokból a meggyfa egyetlen magot rejtő, száron ülő, csonthéjas termések özönét fejleszti.
Az érett meggy a pirostól a sötét bordóig mindenféle árnyalatban megtalálható. Fajtától függően, júniustól augusztusig, szinte folyamatosan beérnek a meggytermések. A friss termések gondos gyűjtést, válogatást, szállítást és feldolgozást igényelnek, hogy megőrizzék kiváló adottságaikat. Feldolgozásra csak a hibátlan termések alkalmasak.

Az antocianin bizonyítottan tumorgátló hatású

A meggyszárnak és -levélnek, illetve a gyümölcs magjának felhasználását hazánk és a meggyet ismerő égtájak népgyógyászati hagyományaiban napjainkig megtalálhatjuk. A gyümölcsöt fogyaszthatjuk nyersen, aszalt formában, befőttként, lekvárként, gyümölcsszószok, kompótok, levesek, sőt süteményes receptek, cukrászati termékek nélkülözhetetlen összetevőjeként is. Táplálkozásunkat változatossá és egészségessé teszi a különleges meggyszörpök, 100%-os tisztaságú, nyers gyümölcslevek fogyasztása. Bíborpiros színe, zamata egyedi. Csodálatos festékanyaga, az antocianin, bizonyítottan tumorgátló hatású. Mint általában a bogyós termésű gyümölcsök, így a meggy is, jelentős mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, azaz antioxidáns vegyületeket. A meggy 17 típusú antioxidáns vegyületei közül kiemelkedik a melatonin (alvás–ébrenlét ciklus, öregedési folyamat), az ellagsav, antocianinok, fenolsavak.

A flavonoidok köztudottan védelmi szerepet töltenek be az érfalakat károsító folyamatok esetében, de gyulladásgátló hatásuk is jelentős. Magas C-, A-, többféle B-vitamin-tartalma, valamint kálium-, kalcium-, magnézium-, foszfor-, cink- és jelentős vastartalma az immunrendszert erősíti, emellett a szellemi frissességhez is hozzájárul. Ásványi anyagaival és ödémaellenes hatásai révén erősíti a szívizom működését. Ismert a meggylé izomlázat csökkentő hatása, valamint vírusölő és antibakteriális tulajdonsága is. Levét a gyógyszergyártásban ugyancsak felhasználják.

Mi mindenre jó a meggy mint gyógynövény?

Az ígéretes összetevők jelenlétükkel, egyediségükkel jelentős mértékben képesek csökkenteni a gyulladásokat. Népgyógyászati tapasztalatok és ma már tudományos kutatások is alátámasztják egészségre gyakorolt, kiváló hatásait.

Jótékonyan hat az egyszerű megfázásoktól kezdve egészen a vérkeringési problémákig. A normáltól eltérő vérnyomás esetén, az ödémás panaszok felszámolásában, továbbá a lázcsillapításban (főként a meggyszár-tea), a gyulladásos, ízületi bántalmak mérséklését illetően is hatékony. Rendszeres fogyasztásával csökkenthető a vér húgysavszintje, így kedvezően hat a köszvényes bántalmakra.

Rendezi az emésztési problémákat és megszünteti a székrekedéses panaszokat. Ez nemcsak a gyümölcs magas savtartalmának, hanem ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag összetevőinek, valamint magas rosttartalmának is köszönhető.

Az Amerikai Sportorvosok Kollégiumának 2012-es kongresszusán hangzott el az a megállapítás, hogy „a meggylében található antioxidánsok javítanak az ízületi gyulladásban szenvedő betegek állapotán”. A kutatók szerint valamennyi élelmiszer közül a meggyben található meg a legtöbb gyulladáscsökkentő hatóanyag, a meggylével végzett kúra pedig semmilyen mellékhatással nem fenyeget. A munkacsoport és vezető orvosprofesszora (Dr. Kerry Kuehl – Sport Medicine, Human Performance Laboratory) évek óta kutatja a meggylé gyógyhatását, elsősorban hosszútávfutók izomfájdalmainak enyhítésére. A kongresszuson publikálták, hogy 20, ízületi gyulladásban szenvedő idős nőnek, 3 héten át, naponta kétszer 355 ml meggylevet adtak. Valamennyiük fájdalmai jelentősen csökkentek, különösen azoké, akiknek a panaszai a legkínzóbbak voltak.

A meggy sokoldalúan jótékony hatásait a népgyógyászat tapasztalatai után a tudomány is mindinkább igazolja.

A meggy szinte minden része hasznosítható

A gyűjtés és feldolgozás során felhasználható, alkalmazott növényi részek:

• termése – az érés időszakában (júniustól augusztusig).
• gyümölcs szára – a gyümölcsszedéskor betakarított terméssel begyűjtve, majd gondosan megszárítva. Későbbiekben gyógyteák készítéséhez, egyik összetevőként. A terméskocsányban (szárban) cserzőanyagok, flavonoidok találhatóak. Vízhajtó, szívműködést segítő teakeverékek, kivonatok alkotórésze (Králik Lajos drogista mester nevéhez fűződik – olvasható Rápóti-Romvári: Gyógyító növények c. könyvében. A meggyszár-teának fogyasztó, elzsírosodást megakadályozó hatása is ismert.
• gyümölcsfa levele – cseranyagot tartalmaz, nyersen házi savanyúságok ízjavítása, fűszerezése céljából, vagy szárított formában gyógyteák, elsősorban gyulladásgátó, köhögéscsillapító, puffadásgátló, vizelethajtó, vizelet kiválasztását serkentő teák komponenseként.
• gyümölcs magja, magpárnaként – az érett gyümölcs feldolgozása során kinyert mag, megmosott, rövid ideig főzött, majd szárított formában. Használható melegített, vagy fagyasztott formában, vászonzacskóba töltve. (Melegen – izomlazításra, reumatikus fájdalmak csökkentésére, hasfájásra, menstruációs görcsök enyhítésére, hidegen – fogkezelések után, a fájdalmak és a gyulladások csökkentésére). Antiallergén. A magvakban kéksav-glikozidok találhatók.
• meggyfa gyantája – a népgyógyászat mai napig felhasználja: vizes főzetét köhögés csillapítására és görcsoldásra, ecetes főzetét pedig bőrkiütések csillapítására.

Nemzetközi tudományos kutatások (USA, Nagy-Britannia), valamint hazai kutatási eredmények (Debreceni Egyetem GYTK, budapesti Corvinus Egyetem) is rendelkezésre állnak manapság. Ezek alátámasztják azt a réges-régi népgyógyászati megfigyelést, hogy a meggy sokoldalúan gyógyító hatású, különleges gyümölcs.

Végül egy csodás recept

Családi hagyományunk szerint a hideg, tejszínes meggyleves az, ami a forróságban kiváló hűtő és frissítő ételünk. Vaníliás pudingporral kevert tejszínnel készül. Édesítésre a cukrot vagy a nyírfacukrot ajánlom, akinek a diétája miatt szükséges, annak a sztíviát. Sokaknak a meggyes sütemények a kedvencei.
Ebben nem lehet csalódni!
Váljék egészségünkre!

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta, aromaterapeuta, természetgyógyász, Energy Belváros klubvezető
Tel.: +36 (20) 974 2394
E-mail: nemeva54@gmail.com
Tanácsadás

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Gyógynövényes tanácsok nyári betegségekhez

Ajánljuk még a Gyógynövénykeresőnk használatát.

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről