Érdekes amerikai tanulmányt ismertetünk, itt csak kivonatosan. Természetesen így is érdemes a közfigyelemre. Szerzője James Odell, a Bioregulációs Orvoslás Intézetének (BRMI) orvos igazgatója. Írásában elemzi azt az 5 okot, amiért a nőknek érdemes átgondolniuk, hogy a rutinszerű mammográfia helyett inkább a termográfiát és az ultrahangot válasszák.

Az emlőképalkotás célja az emlőrák okozta halálozások csökkentése az emlőrák korai felismerésével, amikor a kezelés hatékonyabb és kevésbé káros. Egyszerűen fogalmazva, a képalkotó diagnosztika célja az előrehaladott betegség előfordulásának csökkentése. Ezzel nem előzik meg a bajt, hanem inkább a már kialakult betegséget szűrik. Mivel azonban az emlő képalkotó diagnosztikájának számos típusa sugárterheléssel jár, előnyeik és kockázataik között egyensúlyt kell teremteni, írja a tanulmány szerzője.

Az 1 cm-nél kisebb daganatok alig kimutathatók

Függetlenül attól, amiről az orvosi média beszámol, az emlőrákot ritkán diagnosztizálják a nagyon korai stádiumban. Ez részben azért van így, mert az 1 centiméternél kisebb daganatok röntgensugárral, mammográfiával, röntgenes komputertomográfiával (CT) vagy ultrahanggal nem mutathatók ki. Ez alól a méretkorlátozás alól kivételt képez a molekuláris emlőképalkotás.

A jó minőségű, 2D-s digitális mammográfiával talált emlőrákok mérete általában 1,0-1,5 cm, azaz egy kis golyó mérete. Az 1 cm-es vagy annál kisebb méretű invazív rákok körülbelül 10%-a a felfedezés időpontjában már átterjedt a nyirokcsomókra, míg a 2 cm-eseknél ez a szám közel 35%, a 4 cm-es vagy annál nagyobb daganatok esetében pedig 60%.

Igaz, hogy a képalkotó diagnosztika általában már előbb felfedezi a daganatokat, mint hogy azok az emlő vizsgálatával tapinthatóvá válnának. A klinikai emlővizsgálattal vagy a nő által végzett önvizsgálattal felfedezett emlőrákok medián mérete 2-2,5 cm. Az ilyen daganatok nagyobb valószínűséggel későbbi stádiumú emlőrákok, amelyek nagyobb valószínűséggel terjedtek már át a hónalji nyirokcsomókra és problémásak.

Öt ok a mammográfia elkerülésére

1. A mammográfia nem megelőzés

Az egészséges táplálkozás és az életmódbeli változtatások valóban megelőző jellegűek. A rákmegelőzés fontos lépése az is, hogy megtanuljuk, miként hozzunk létre és ápoljunk egészséges kapcsolatokat, és hogyan engedjük el és dolgozzuk fel a pszichoemocionális traumákat.

2. Téves pozitív eredmények

A mammográfiák téves pozitív eredmények miatt túldiagnosztizáláshoz és túlkezeléshez vezetnek. Egy Demark tanulmányból kiderül, hogy a mammográfiás szűrés 48,3 százalékos arányban vezet túldiagnosztizáláshoz és túlkezeléshez.

Ez különösen igaz a 40 év alatti nőkre, és valószínűleg így van az összes menopauza előtti nő esetében, akiknél a mammográfia a sűrűbb mellszövet miatt nem túl pontos.

2012-ben a New England Journal of Medicine arról számolt be, hogy az elmúlt 30 évben 1,3 millió amerikai nőt diagnosztizáltak túl és kezeltek feleslegesen.

3. A mammográfia nem csökkenti a halálozási arányt

Tanulmányok bizonyítják, hogy minden 2000 nőből, akit 10 éven keresztül szűrnek, csak egy nő kerüli el a mellrákos halálozást, és 10 egészséges nőt, akiket nem diagnosztizáltak volna, ha nem vesznek részt a szűrésen, feleslegesen kezelnek.

4. A vizsgálat rákkeltő ionizációs sugárzással jár

A mammográfiás vizsgálatok a nőket olyan ionizáló sugárzásnak teszik ki, amely rákkeltő. A mammográfiából származó sugárzás akár 1000-szer nagyobb lehet, mint a mellkasröntgené. Emellett egyes szakértők úgy vélik, hogy a mammográfiában használt ionizáló sugárzás mutálja az emlősejteket. Ráadásul a mellek szoros összenyomása elősegítheti a már rosszindulatú sejtek terjedését (akárcsak a biopszia).

A menopauza előtti időszakban lévő és a terhes nők mellszövete érzékenyebb a sugárzásra. Nagyon is lehetséges, hogy ezek a magas sugárzási szintek potenciálisan a sugárzás okozta mellrák járványszerű kialakulását okozhatják.

5. Fokozott szorongás éveken át

A mammográfia fokozott szorongást okozhat. Ez különösen akkor igaz, ha hamis pozitív eredményt kapunk. Tanulmányok szoros kapcsolatot mutatnak a stressz, a szorongás és a rákos megbetegedések előrehaladása között.

Egy 2013-as tanulmány kimutatta, hogy a hamis pozitív szűrővizsgálatoknak hosszú távú negatív pszichoszociális hatásai lehetnek – a hamis pozitív lelet után akár 3 évig is.

A termográfia és az ultrahang előnyei

A kontakt (CRT) és infravörös termográfia élettani adatokat szolgáltat, amelyekkel nyomon követhető a változás, az ultrahang anatómiai adatai pedig segíthetnek meghatározni, hogy egy csomó jóindulatú ciszta vagy potenciális rákos megbetegedés.

Mindkét technológia teljesen biztonságos és ártalmatlan, és nagyon hatékonyan szolgáltat fontos adatokat minden korú, mindenféle melltípusú nő számára, beleértve a sűrű melleket is, valamint az implantátummal rendelkező nőket egyaránt.

Több milliárd dolláros iparág

Az emlőszűrés több milliárd dolláros iparág. És bár aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy alá kell-e vetni magunkat a mellrákszűrésnek vagy sem, minden évben közel 40 millió mammográfiát végeznek el az Egyesült Államokban.

Amíg az Amerikai Radiológiai Kollégium (American College of Radiology), az Amerikai Orvosi Szövetség (American Medical Association), az Amerikai Rákellenes Társaság (American Cancer Society) és az Élelmiszer- és Gyógyszerhivatal (Food and Drug Administration, FDA) összejátszik egymással – lelkiismeretlen módon félretéve az összeférhetetlenség kérdését –, addig továbbra is a róka fogja őrizni a kincseket rejtő tyúkólat.

Mert könnyebb a tömegeket megtéveszteni, mint meggyőzni az embereket arról, hogy becsapták őket.

(Angolból fordította: K. G.)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

A mammográfiai szűrés nem növeli a mellrákos nők túlélési esélyeit?

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről