A kukoricaszirup felel az elhízásért?
Egy nemrégiben megjelent cikk feltételezi, hogy a fruktóz (vagyis a gyümölcscukor) több anyagcsere-betegséget okoz, mint a szacharóz, ha túl sok van belőle az étrendünkben. A magas fruktóztartalmú kukoricaszirup bevitele nőtt, mióta üdítőitalokban használják az Egyesült Államokban, és ez párhuzamosan jelentkezik az elhízás gyakoriságának növekedésével.
A fruktózzal kapcsolatos legújabb hipotézis genetikai szempontokra hivatkozik annak kapcsán, hogy a gyümölcscukor bevitele fokozza a zsírlerakódást, növeli a kalóriafogyasztást, és ezzel hozzájárul az anyagcsere-betegségek kialakulásához, különösen a serdülők és fiatal felnőttek körében. Ez az elmélet azt sugallja, hogy a fruktózfogyasztás alacsony adenozin-trifoszfát szintet okoz, ami serkenti az energiabevitelt, ez pedig az energiaszabályozás egyensúlyának felborulását okozza.
A fő bűnös a gyümölcscukor és a kukoricaszirup?
Az Egyesült Államokban továbbra is azt gyanítják, hogy a kukoricaszirup (HFCS) fokozott alkalmazása és az elhízás gyakorisága összefügg egymással. A HFCS felhasználása cukros édesített italokban (SSB) olcsóbbá tette ezen italok előállítását. Bár nem bizonyították, hogy az SSB-k elhízást okoznak, tény, hogy megnőtt a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a nem alkoholos zsírmájbetegség, sőt a rák kialakulásának kockázata.
Az SSB-fogyasztás és az elhízás közötti összefüggést az étrend teljes kalóriabevitelének növekedésével magyarázták. Ezek a folyékony kalóriák nem csökkentik más élelmiszerek bevitelét, így a bevitt összkalória nő.
A kutatások és az anyagcsere-betegségekkel kapcsolatos jelenlegi munka azért fontos, mert az Egyesült Államokban és világszerte sok serdülő és fiatal felnőtt nagy mennyiségű SSB-t fogyaszt, ezért ki vannak téve a fent említett betegségek kockázatának.
Minta lehet az, ahogyan kiszorították a telített zsírokat az élelmiszerekből
A lakosságot figyelmeztetni lehetne a cukros édesített italok fogyasztásának veszélyeire. Talán létezik egy módszer, amellyel a káros kukoricaszirupot eltávolíthatnák az élelmiszerekből, hasonlóan ahhoz, ami néhány éve az iparilag előállított transz-zsírsavakkal történt.
2018-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a transzzsírok teljes betiltására szólított fel, mivel világszerte 500 millió korai haláleset okoznak évente. A transzzsírokról kimutatták, hogy növelik az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszintet, és csökkentik a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin szintjét, növelve a szívinfarktus és a stroke kockázatát.
Mi volt a transzzsírok betiltásának sarkalatos pillanata? Nehéz volt meggyőzni a tudományos közösséget és minden bizonnyal az ipart is, hogy a transzzsírok különösen károsak. Ez annak a dogmának köszönhető, amely szerint a margarin és a növényi olaj valamivel jobbat tesz az embernek, mint a disznózsír és a vaj.
A bizonyítékok folyamatosan érkeztek a járványtani (epidemiológiai) vizsgálatokból, és ezek azt mutatták, hogy azoknál az embereknél, akik több transzzsírt ettek, megemelkedett az LDL és csökkent a HDL szintje, és megerősítették azt a meggyőződést, hogy a telített zsír a fő gonosz a szívbetegség szempontjából. Talán az volt a döntő pillanat, amikor egy kutató, aki jártas volt a holttestek és a sertések transzzsír-lerakódásának vizsgálatában, beperelte az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalát (FDA), amiért a felhalmozódott bizonyítékok ellenére nem lépett korábban.
Édesített üdítőitalok – felesleges kalóriák
Van-e hasonló bizonyítékunk, amelynek alapján az FDA betilthatná a kukoricaszirupot? Ez az adalékanyag a múlt század 70-es éveiben került be az élelmiszer-ellátásba. És ez egybeesett az elhízás növekvő előfordulásával 1960 és 2000 között.
Az édesített italokban lévő többletenergia az emberek számára hedonikus ingert jelenthet, amely legyőzi a természetes energiaegyensúly-szabályozó mechanizmust, mivel a felesleges kalóriák folyékony formában érkeznek, és megkerülhetik a jóllakottságot közvetítő jelet a hipotalamuszban. Ezt azonban még bizonyítanunk kell.
A kukoricaszirupban lévő fruktózt az elhízás növekedésének egyedüli okaként azonosítani sokkal nehezebb lesz, mint annak idején a transzzsírokat hibáztatni az LDL-koleszterin növekedéséért és a HDL-koleszterinszint csökkenéséért. Az elhízás előfordulása ugyanis világszerte nőtt, még azokban az országokban is, ahol a cukros üdítőitalok nem tartalmaznak kukoricaszirupot.
Táplálkozási szempontból nincs ok arra, hogy cukrot vagy kukoricaszirupot adjunk az italainkhoz. És ha a kukoricaszirup bevitele anyagcsere-hátránnyal jár, akkor annál inkább be kellene tiltani. Egyszer majd úgy fogjuk tekinteni őket, mint a transzzsírokat: méregnek az élelmiszerekben.
(Angolból fordította: K. G.)
Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:
Ahol ismeretlen a túlevés, elhízás, a cukorbetegség
