Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Tejcukorérzékenyek, figyelem!

A laktóz intolerancia kialakulásának többnyire genetikai okai vannak. Amikor még nem háziasítottunk olyan állatokat, melyek tejet adtak volna, az emberek genetikai felépítése eltérő volt a maihoz képest, így az anyatejről való leválasztás után senki sem tudta tovább a tejcukrot megemészteni. Az idők folyamán a változó körülményekhez valamilyen szinten igazodott szervezetünk, így kezdtek kialakulni olyan variánsok, akiknél a tejcukor lebontásához szükséges enzim szoptatás után is megmaradt, ugyanis az emlősökben – a szoptatási periódus után – a vékonybél laktázaktivitása mindig megszűnik.

A felnőtt emlősnek nincs módja sem saját, sem más fajok tejének fogyasztására, tehát felesleges a laktáz enzim jelenléte. Mivel az ember a főemlősök közé sorolható, így megmagyarázható a hasonló jelenség a szervezetében.

Eltérések az egyes népek között

A Föld lakosságának egy része, földrajzi helyhez és évezredes étkezési szokásokhoz kapcsolódóan, felnőtt korban is rendelkezik ezzel az enzimmel, ám van olyan része is, ahol a fenti változás a mai napig nem következett be. Feltételezhető, hogy a laktázaktivitás azoknál a népeknél maradt meg felnőttkorban is, amelyeknél az étrendben, hosszú időszakra visszanyúlóan, rendszeresen szerepelt tej vagy tejtermék. Így a laktózintolerancia gyakorisága a különböző népcsoportokban nagyon eltérő lehet: az európai népeknél nem túl magas a százalékos arányuk, de közöttük is, földrajzi elhelyezkedés alapján, nagy eltérések tapasztalhatók, például a szakirodalom szerint a mediterrán országok déli területein a 40%-ot is eléri. Magyarországon az európai átlaghoz képest viszonylag sok a laktózérzékeny ember.

A tejcukor-érzékenység (laktóz intolerancia), a vékonybél-nyálkahártyán található tejcukorbontó enzim (laktáz) mennyiségének csökkenése következtében jön létre. Emiatt elmarad a tejcukor bontása, így kerül a bél alsóbb szakaszába, ahol vizet szív magához, és hasmenést okoz. Másrészről baktériumos erjedésnek indul; következményként savanyú bomlástermékek és gázok szabadulnak fel. A béltartalom tovább növekszik, fokozódik a bélmozgás, a gázok pedig hasi görcsöket okoznak. Így keletkeznek a jól ismert puffadásos tünetek, nagyjából az adott étel elfogyasztását követő 10-30 percen belül. Egyénenként változó, de a teltségérzettel, puffadással, görccsel és vízszerű széklettel járó tünetegyüttes órákon át tart, majd lassacskán visszafejlődik. Két-három nap után múlik el teljesen maradandó következmény nélkül.

Amikor az ember az orvostól kilépve teszteredményei alapján megtudja: laktózérzékeny, semmiképpen sem szabad pánikba esnie. A jó közérzet kulcsa abban rejlik, hogy feltérképezi a fogyasztható termékek körét, és figyel arra, mit is visz be a szervezetébe (amit egyébként sem árt figyelni…) Néhány dolgot azonban mindenképp számításba kell venni.

Mi lehet a megoldás?

A tej és a tejtermékek végleges kiiktatása az étkezésből és az ételkészítésből valamilyen szinten mindenképpen probléma forrása, és igencsak megosztja a szakemberek véleményét. Sokak szerint ilyenkor nemcsak értékes kalcium- és fehérjeforrástól esik el az ember, hanem étkezései is egyhangúvá válhatnak. Erre nyújthatnak megoldást az alábbi lehetőségek:

Növényi eredetű tejek, tejtermékek:
Ízük és állaguk termékenként eltérő mértékben különbözhet a tehéntejétől, valamint a kalciumpótlást sem tudják teljes mértékben megoldani.

Laktózmentes tejek, tejtermékek:
Mindkét problémát orvosolják, hiszen ételeink fehérje- és kalciumtartalmát növelik, valamint a megszokotthoz hasonló ízvilágot és elkészítési módot tesznek lehetővé.

A tejcukorérzékenyeknek sajnos mindenképpen diétázniuk kell. A legszerencsésebb az, ha van lehetőségünk az otthoni főzésre, de akkor is nagyon fontos, hogy vásárlás előtt alaposan olvassuk el az élelmiszereken szereplő címkét, amelynek a szabványok szerint tartalmaznia kell az adott készítmény teljes összetételét. Ugyanez vonatkozik a gyógyszerekre is.

Legnagyobb biztonsággal azok a készítmények fogyaszthatók, amelyek cimkéjén ki van emelve, hogy TEJÉRZÉKENYEK IS FOGYASZTHATJÁK, LAKTÓZMENTES vagy TEJCUKORMENTES.

Enni, vagy nem enni – szakácskönyv laktózérzékenyeknek

Mivel egyénenként más-más mértékben tudjuk tolerálni a bevitt tejcukrot, mindenkinek ki kell tapasztalnia, mi az és mennyi, amit még probléma nélkül el tud viselni, hiszen a diéta célja, hogy a beteg panaszmentesen tudjon étkezni, de a megváltozott étkezési szokások ellenére se nélkülözzön fontos tápanyagokat a szervezete, és semmiképpen ne legyen alultáplált.

Sokunknak azonban nem is igazán az otthoni főzőcske, ami gondot jelent, hiszen kis ügyességgel hamar át lehet állni a megváltozott helyzetre. Étteremben, vendégségben már sokkal figyelmesebbnek kell lennünk.

Így ha teheti, a laktózérzékeny próbáljon a lehető legtöbbet a saját maga által készített ételekből fogyasztani. Ehhez és a mindennapi megpróbáltatásokhoz nyújt 139 garantáltan laktózmentes recept mellett kiváló gyakorlati segítséget, tanácsokat az Enni, vagy nem enni? című, laktózérzékenyeknek szóló szakácskönyv, mely megvásárolható számos könyvesbolt, biobolt és gyógyszertár mellett a Líra & Lant, Libri, Alexandra és a Táplálékallergia Centrumok boltjaiban (postai utánvéttel is). A könyvről és a betegségről további tájékoztatás kérhető a laktoz@gportal.hu e-mail címen a szerzőtől, Ambrus Krisztinától.

A fent említett könyvből ízelítőként két különböző megoldást mutatunk laktózérzékenyeknek, otthoni főzéshez, receptek segítségével:

Töltött cukkíni

Helyettesítjük a tejtermékeket laktózmentes élelmiszerekkel az alábbi recept mintájára:

Hozzávalók:
15 dkg darált csirke-, marha- vagy pulykahús (ha valaki vegetáriánus vagy könnyebb ételre vágyik, helyettesíthető szójagranulátummal is)
1 nagy cukkíni
laktózmentes tejföl
1 kis fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma reszelve
2 ek. laktózmentes margarin

bors
1 tk. majoránna
1 tk. pirosarany
1 tk. mustár
fél dl növényi főzőtejszín pótló
vegeta
reszelt sajt

Elkészítési javaslat:
A vöröshagymát margarinon megfuttatod, a húst/granulátumot hozzáadod, megfűszerezed, hozzáadod a piros aranyat, és megpirítod. A cukkínit kettévágod, kanállal kimagozod. Vegetával megszórod, és a hússal megtöltöd. Mustáros főzőtejszínnel meglocsolod, vajdarabkákat köré rakva, alufólia alatt 20 percig párolod. Utána leveszed a fóliát, megkened a tejföllel elkevert reszelt sajttal, és visszatolod a sütőbe, hogy ráolvadjon a sajt. Miután megpirult, tálalhatod.

Narancsos sütőtök krémleves

Kihagyjuk a tejtermékeket úgy, hogy az étel állaga és íze attól ne változzon:

Hozzávalók:
40 dkg nyers sütőtök
3 burgonya
1 ek. olaj
1 ek. currypor
8 dl zöldségleves
1 dl narancslé
Cayenne-bors

1 csokor petrezselyem

Elkészítési javaslat:
A tököt és a burgonyát hámozd meg, vágd apró kockákra. Olajon futtasd meg, szórd meg curryvel, sózd, majd engedd fel a levessel. Jól főzd meg, és amikor megpuhult, turmixold le. Add hozzá a narancslét és a Cayenne-borsot. Pár percig még főzd.
Tésztával vagy pirított zsemlekockával tálalhatod.

Ambrus Krisztina
laktoz@gportal.hu