Túlterheltség az iskolában – kisebb teljesítmény

Nyilván senki sem íratná szívesen a gyerekét olyan iskolába, ahol antiszociálissá, szórakozottá, túlsúlyossá és depresszióssá válik. Pedig az óraszámok emelkedése, a tananyagok egyre sűrűbbé válása, és a testnevelésórák csökkenése miatt egyre több gyerek szenved ettől az iskolákban. A túlterheltség végül inkább a teljesítmény csökkenéséhez vezet, míg kiderült az is, hogy a fittebb diákok jobban vizsgáznak más tárgyakból is és a szünetre, pihenésre szükség van.

Egyre több és nehezebb a tananyag

Egy amerikai pszichológus, nevelési tanácsadó Sherri Fisher szerint az amerikai iskolákban az osztály- és iskola összevonások, az akadémiai tantárgyak arányának növekedése a készség- és testnevelési tárgyak rovására, a kevesebb szünet egyre túlterheltebbé teszi a diákokat, pedig a tananyag mennyisége talán nem is ott a legnagyobb. Egyre kevesebb tanár és figyelem jut egy gyerekre, és egyre több a matematika, irodalom, történelem óra, míg a mozgást és a kreativitást fejlesztő tárgyakra egyre kevesebb idő jut. A jelenség nem csak Amerikára igaz, ha lehet azt mondani, nálunk még inkább ez a tendencia érvényesül: a gyerekeknek a felsőbb tagozatokban gyakran van napi 7-8 órájuk naponta és ebből a készségtantárgyak száma szinte csak heti 1-1 óra (ének, rajz, technika, testnevelés) vagy tornaterem és tornapálya híján a testnevelést szinte el is hanyagolják teljesen. Egyre több és egyre nehezebb az elsajátítandó tananyag, egyre nagyobb az információözön, amit a gyerekekre rónak.

Kevesebb a szünet és a játék

Az iskolában a napközbeni, hétvégi és időszakos (téli, tavaszi, nyári) szünetek is egyre rövidebbek, így kevesebb idő marad a lazításra, kikapcsolódásra, aktivitásra, pedig erre mind a kicsiknek, mind a nagyobbaknak szüksége van. Ahogy a felnőtteknek is szükséges lenne óránkén 10-10 percre felállni, nekik a negyedórás óraközi vagy fél-egyórás ebédszünet, és a mozgás, a játék még fontosabb, hiszen még fejlődésben vannak. Ráadásul a készségfejlesztő órák és a tornaóra is segíti a gondolkodás fejlődését: kreatívabbá tesz, gyorsabb gondolkodást, problémamegoldást, gyakorlatiasságot segít elő, felfrissít testileg-lelkileg. Lehetővé teszi a gyerekek számára a szociális érintkezést: játékos formában a kapcsolatok és a saját szabályok kialakítását, az érzelmek, szociális készségek fejlődését. A gyerekek, főleg a testnevelés órán és a szünetekben a mozgást igénylő játékokkal könnyebben levezethetik a stresszt és rugalmasabbá válnak.

A szigorítások okai

A szigorúság nem csak a tananyag mennyiségének növelésében jelentkezik, hanem a tesztek is egyre nehezebbek, a tanárok és a hivatalnokok azért kezdik megnyirbálni a tanulók szabadságát, mert félnek az erőszakos megnyilvánulástól, a gyerekek egyre durvább játékaitól. Pedig sokakból inkább a stressz és a túlterhelés, a barátok és a szociális kapcsolatok hiánya váltja ki a kegyetlen megnyilvánulásokat – ahogy sajnos hazánkban is kiderült az egyik legutóbbi egyetemi és több más iskolai tragédia kapcsán. Ezen kívül az iskolák „nívójának” is egyre inkább az elsajátított lexikális és technikai tudás a mércéje, ezzel lehet a jobb egyetemekre és elit állásokhoz jutni – fontos ki hol, milyen neves intézményben végzett: Harvard, Yale stb., milyen helyen szerepel az iskola a rangsorban. Ha az iskola és vele együtt a diák lemarad – a társadalom és a munkaadók szemében „csökken az értéke”.

Kevés mozgás, silány étrend – csökkenő teljesítmény

Világszerte egyre több a túlsúlyos gyerek, egyre kevesebb a mozgás mind az iskolai órák keretében, mind a szünetekben, mind pedig otthon. A gyerekek nem csak keveset mozognak, de a stressz és a mozgáshiány hatására többet és egészségtelenebb ételeket is esznek. Kevesebb idejük marad a kényelmes és kiegyensúlyozott, nyugodt táplálkozásra. Hosszú sor az iskolai büfében, automatákból és gyorsbüfékből vett gyorsételek, rágcsák teszik ki a napi betevőjüket ráadásként. Ez nem csak túlsúlyossá teszi a többségüket, de a figyelmük is könnyebben lankad, szellemi frissességükre is rossz hatással van, depressziósak, frusztráltak a túlzott terheléstől. Pszichésen és fizikailag is negatív hatással van a mozgáshiány és a silány táplálkozás a tanulókra.

Akiknek nincs szünet

Amerikában a spanyol ajkú vagy afroamerikai diákok egy része, a szegényebb, állami iskolákban járó diákok, kis- és közepes méretű települések lakói (kisvárosi, falusi, tanyasi gyerekek), déliek, alacsonyabb jövedelmű családok gyerekei, a kevésbé képzett szülők gyerekei, hátrányos helyzetű gyerekek, akik gyakran veszélyes környéken laknak és nem tudnak biztonságban játszani. Nekik talán mindennél fontosabb lenne, hogy legalább az iskolában legyen erre lehetőségük. Ezen kívül a „gyengébb iskoláknak" mégis lehet egy előnye: a gyerekeknek több idejük marad a játékra, mozgásra, egymásra. Akinek otthon nincs lehetősége a játékra, vagy a közösségi élményekre, annak az iskolai közösségi események: kirándulások, testnevelés, játék a szünetekben, kreatív órák, szakkörök még fontosabbak. Fejlesztik a szociális készségeket, lehetővé teszik a beilleszkedést, a barátok szerzését, a szerepjátékokat, rugalmasabb és szociálisabb magatartási formák elsajátítását és a tanulási képességek javulását, szellemi frissességet. Amerikában a 8-9 évesek 30 százaléka nem részesül ebben egy 2009-es felmérés szerint és sokan csak napi 15-20 perc pihenőidőt kapnak.

Ahol csökkent a terhelés javult a teljesítmény

Közel 2000 iskola vett részt egy 1 éves megterhelés-csökkentő akcióban és szinte mindenhonnan pozitív visszajelzések érkeztek: a gyerekeknél pozitív változás történt szociális fejlődés (96%), általános közérzet (97%), figyelem/koncentráció (67%) terén és a résztvevők 80 százaléka a lexikális tudás terén is fejlődést észlelt. Az Amerikai Gyermekorvosok Akadémiája szerint rendkívül fontos szerepe van a szabad játéknak a fizikai és szellemi fejlődésben egyaránt. És az amerikai Nemzeti Sport- és Testnevelési Egyesület is kijelentette, legalább napi 20 perc pihenésre van szükség az iskolában. Manapság, amikor egyre gyakoribbak az iskolai erőszakos cselekmények, az öngyilkosságok fontos, hogy az általános iskolákban szellemileg, érzelmileg és fizikailag is egészséges tanulókat neveljenek a jövőbeli problémák megelőzése érdekében.

Több sport - frissebb gondolatok

Dr. John Ratey szerint az edzés, a fizikai aktivitásképes elősegíteni akár új agyidegi kapcsolatok kialakulását, így segíti a tanulási képességek fejlődését és javítja a szellemi éberséget, az emlékező-képességet. A Kaliforniai Neveléstudományi Intézet szerint, azok a diákok, akik fittségi tesztekben jobbak, a többi vizsgán is jobban teljesítenek, az Illionis-i Egyetemen pedig bizonyították, hogy azok, akik alacsonyabb testtömeg-indexszel és állóképességgel rendelkeznek, azok a matematika, olvasás és egyéb lexikális tantárgy terén is jobbak. A fittebb diákok magasabb szintű iskolai végzettséget tudtak szerezni, és a felfogó-képességük, memóriájuk is jobbnak bizonyult. Azok, akik naponta legalább 40 percet töltöttek fizikai aktivitással vagy bármilyen aktív tevékenységgel, jobbak voltak a szellemi feladatokban: tervezés, szervezés, elvont gondolkodás terén és az önuralmuk is nagyobb volt. A brit felmérések szerint az edzettebb felső tagozatos diákok a záróvizsgákon is jobban teljesítettek.

Forrás: When More Work Leads to Lower Achievement (Part One), angolból fordította G. Á.

Bejelentkezés

Hírlevél fel/leiratkozás

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Videó ajánlatunk

Zöld élelmiszerek szerepe a fogyókúrában

Kiemelt ajánlatunk

Illatok, krémek, altatódalok az óvodában

Illatok, krémek, altatódalok az óvodában

Lezárult az Egészséges gyermek projekt első része az Alsószerdahelyen működő óvodánkban. A VIRONAL segítségével épségben, egészségben játszottunk a gyerekekkel a hóban, csúszkáltunk a jégen, hokiütőkkel a kezünkben, etettük a madarakat, sétálgattunk az erdész bácsival a hóval borított természetben. Ezután a gyerekek illatos, nyugodt környezetben pihenhettek.

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Eseménynaptár (ma és holnap)

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés