Sok rost – jobb bélflóra
Az Illinois Egyetem egy új kutatása kimutatta, hogy az élelmi rost megváltoztatja a bélflóra összetételét, a hasznos baktériumok javára. A tudósok úgy vélik, hogy a bélrendszerben élő mikrobák segítenek megőrizni az emésztőszervrendszer egészségét, ráadásul befolyásolják az olyan betegségekre való hajlamot is, mint a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a gyulladásos bélbetegségek, a vastagbélrák és az autoimmun betegségek.
Amikor ezek a mikrobák lebontják a rostokat, rövid láncú zsírsavak és más anyagok termelődnek, ami a gazdaszervezet számára előnyösek, magyarázta Kelly Swanson, az egyetem állattudományi professzora. „Ha rájövünk, hogy milyen fajta rostok a legkedvezőbbek az egészséges baktériumok számára, akkor helyrehozhatjuk az egyensúlyzavarokat” – mondta.
A kutatás eredményei arra is utalnak, hogy a rost nem csak a tápanyag továbbításához fontos bélmozgások támogatása szempontjából hasznos. „Sajnos az emberek a javasolt napi 30-35 gramm rostmennyiségnek csak a felét fogyasztják el. El kellene olvasniuk az élelmiszerek címkéit, és olyanokat választani, melyek rostban gazdagok” – tanácsolja Swanson. A kutatás eredményeit a Journal of Nutrition tette közzé.
A kontrollált, kettős vak intervenciós kutatáshoz 20 egészséges férfit választottak ki, akik átlagosan napi 14 gramm rostot vettek magukhoz, és különböző készítményekkel egészítették ki az étrendjüket. A kontrollcsoport termékei nem tartalmaztak plusz rostot. A második csoporté 21 gramm polydextrózt, egy gyakori rost-adalékanyagot; a harmadik csoporté pedig 21 gramm oldható kukoricarostot. A 16-21. napon székletmintákat gyűjtöttek tőlük, és DNS-teszttel állapították meg, milyen mikrobák vannak jelen a bélrendszerükben. A DNS-t aztán 454 piroszekvenálásnak vetették alá, mely egy ujjlenyomat-technika a jelenlevő baktériumok feltérképezésére.
Mindkét fajta rost befolyásolta a baktériumok mennyiségét. Az oldható kukoricarost esetében nőtt a Lactobacillusok száma, melyet gyakran használnak probiotikumként. A Faecalibacterium mennyisége emelkedett azoknál, akik mindkét fajta rostot ették. Swanson szerint a tapasztalt változás, mely attól következett be, hogy több és többfajta rostot vittek be a szervezetbe, pont ellenkezője volt annak, mint amit a legyengült bélrendszerű embereknél lehet látni. Így új lehetőség nyílhat a pre- és probiotikumok használatára a bélrendszer támogatása érdekében. „Az egyik baktérium, mely szaporodásnak indult a rostok hatására, gyulladásgátló hatású, prebiotikummal pedig elérhető a terjeszkedésük” – mondta el Swanson.
