Rostok: egyen többet, de fokozatosan

A rostok nem hiányozhatnak étrendünkből. Biztosítják, hogy a széklet lágy maradjon, hatékonyan megakadályozzák a székrekedést. A felnőtteknek kb. 30 g rostot kell fogyasztaniuk naponta, pl. olyan ételekkel, mint a teljes kiőrlésű gabona, gyümölcs, zöldség. A túl sok rost azonban puffadást okoz, és az ásványianyag-háztartásban is felléphetnek problémák.

Karalábé: sütve, főzve, töltve

A karalábé tulajdonképpen káposztaféle. Általában csak a felszín alatti gumókat fogyasztjuk el, pedig a levele is egészséges. Fajtától függően lehet gömb alakú, lapos-kerek vagy ovális, fehér, sápadt vagy erős zöld, esetleg vöröses vagy lila színű. Míg a más típusú káposztafélék gyakran kellemetlen puffadást okoznak, a karalábé nyersen is fogyasztható.

Együnk chiát sokféle módon, de ne túl sokat!

A chia (azték zsálya) magok magas tápértékük, rosttartalmuk és sokoldalúságuk miatt a kiegyensúlyozott étrend ideális kiegészítői lehetnek. Ezért és az egészségre gyakorolt pozitív hatásuknak köszönhetően ezt a magot szuperételneknek is nevezik. Laktató és energiát szolgáltató hatásuk miatt Közép- és Dél-Amerikában évezredek óta fogyasztják.

A gluténmentes divatdiéta hátrányai

A gluténmentes étrend kezd népszerűvé válni olyanok között is, akik nem gluténérzékenyek. A népesség egy kis hányada nem tudja megemészteni a glutént. Egyelőre nincs arra bizonyíték, hogy a gluténfogyasztás csökkentése jót tenne az egészségnek. A glutén növényi fehérje, megtalálható a búzában, rozsban, árpában, rugalmasságot ad a kenyérnek, tésztáknak.

Rostok, mozgás a székrekedés ellen

A székletürítés gyakorisága egyénileg különböző és számos tényezőtől függ, pl. a kortól és a táplálkozástól. A napi három ugyanolyan normális, mint háromnaponta egyszer. Székrekedésről akkor beszélünk, ha a székletürítés heti 3-nál ritkább. Ritkán a széklet a vízelvonás következtében keménnyé és szárazzá válik, ami puffadást vagy hasi fájdalmat okozhat.

Sok rosttal az időskori egészségért

Nem csak az emésztésünkre van jó hatással a rostokban gazdag étkezés, hanem abban is segít, hogy „szépen öregedjünk”, vagyis elkerüljük az időskori megbetegedéseket. A szénhidrát-bevitelt, a glikémiás indexet, glikémiás terhelést és a cukorbevitelt is figyelembe véve a jelek szerint a rostbevitel az, ami a leginkább meghatározza későbbi egészségünket.

Hétköznapi, hasznos ételünk, a répa

A sárgarépa egyike a rendkívül kalóriaszegény zöldségeknek, nem hiányozhat az asztalról. Használjuk nyersen, főve, levesekben, mártásokban, köretként, salátában, sokszor nem is tudjuk, mennyire jót teszünk a szervezetünkkel. Fontos, hogy elkészítésekor tegyünk egy kis zsiradékot az ételbe, mert a karotin zsírban oldódik, így szívódik fel a szervezetben.

Sok rost – jobb bélflóra

Az Illinois Egyetem egy új kutatása kimutatta, hogy az élelmi rost megváltoztatja a bélflóra összetételét, a hasznos baktériumok javára. A tudósok úgy vélik, hogy a bélrendszerben élő mikrobák segítenek megőrizni az emésztőszervrendszer egészségét, ráadásul befolyásolják az olyan betegségekre való hajlamot is, mint a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a gyulladásos bélbetegségek, a vastagbélrák és az autoimmun betegségek.

Oldható rostokkal a zsigeri zsír ellen

Nem minden zsírfajta egyenlő. Bármilyen furcsa is, de a bőrünk alatt található szubkután zsír sokkal kevésbé veszélyes, mint a zsigeri zsír, ami a létfontosságú szerveinket veszi körbe.

Ananász: konzerv vagy friss?

A friss ananász a legrostosabb gyümölcs. Nemcsak a jó emésztést biztosítja, de sokféle vitaminnal, ásványi anyaggal, nyomelemmel és enzimmel is ellátja a szervezetet. S mi a helyzet az ananászkonzervvel? A konzerválás során alkalmazott magas hőmérséklet elpusztítja az ananászban lévő jótékony enzimeket? Ha igen, attól a konzerv ananász még mindig pályázhat a világ legegészségesebb étele címre?