Nem kell izzadni, csak mozogni!

A legújabb eredmények szerint már a kevésbé megerőltető mozgásformák is jótékonyan hatnak az egészségre. A mostani kutatásban részt vett önkéntesek közül azoknak voltak a legjobbak az inzulin- és vérzsír-értékei, akik legalább időnként aktivizálták magukat, még akkor is, ha az aktivitási szintjük nem érte el az egészségügyi hatóságok által ajánlottat.

Nem kell izzadni, csak mozogni!„Az eredményeink teljesen világosan mutatják, milyen fontos lenne minimálisra csökkenteni a nyugalmi tevékenységeinket. Hiszen, amint látjuk, már a minimális mozgással járó tevékenységek is jótékony hatással vannak az egészségre. És tényleg nem kell sok: elég, ha fel-alá járkálunk telefonálás vagy mobilozás közben, rendszeresen felállunk az asztalunktól, vagy séta közben és nem asztal mellett beszéljük meg üzleti ügyeinket” – nyilatkozta Paul Loprinzi, a Bellarmine Egyetem tanársegédje.

A szakértők szerint a lassú biciklizés, a Wii Fit programokkal való játék, az egyensúlylabdán való ücsörgés, a hangszeres játék és a kertészkedés is jótékony hatással lehet az egészségi állapotra.

Bár ezek a mozgásformák nem segítenek annyit, mint a rendszeres testmozgás, „még mindig sokkal jobbak a kanapén való fetrengésnél és a tévézésnél” – nyilatkozta Bradley Cardinal, az Oregon Állami Egyetem Sport- és Edzéspszichológiai programjának igazgatóhelyettese.

A Betegségfelügyeleti és Megelőzési Központ (CDC) ajánlásai szerint a felnőtteknek hetente legalább 150 percet kellene közepesen megerőltető (gyors séta), vagy 75 percet fárasztó (futás, úszás) mozgásformákkal tölteniük.

A mostani kutatásban több mint 5500 amerikai felnőtt vett részt, akik mind gyorsulásmérő segítségével rögzítették napi tevékenységeiket. A résztvevők nagyjából fele kevesebb, mint 150 percet töltött hetente testmozgással, és az idő nagy részében a könnyebb mozgásformák helyett is inkább az ücsörgést választotta.

A közelmúltban végzett vizsgálatok szerint az állandó ülő életmód hozzájárulhat az olyan krónikus betegségek kialakulásához, mint a különböző szívbetegségek, a kettes típusú cukorbetegség, valamint a mell- és a végbélrák.

A kutatás részletes leírása elsőként a Preventive Medicine című szaklap online felületén jelent meg még decemberben.