Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Komposztálás: ha lebomlik, adjuk vissza a természetnek!

A háztartási hulladék jelentős részét teszi ki – kertes házban, társasházban, lakótelepen is – a szerves, lebomló, növényi hulladék, sokan azonban úgy gondolják, hogy komposztálni csak kertes házban lehet és érdemes. A legtöbben még itt sem foglalkoznak ezzel, pedig jelentősen csökkenteni lehet a vegyes hulladékot, és ha jól csináljuk, teljesen szagtalan.

Harmadával csökkenhet a szemét

Egy átlagos háztartásban a szilárd hulladék jelentős része, akár 30 százaléka is lehet nyers, lebomló növényi hulladék, amit visszaadhatnánk a természetnek, és lebomolva humusz keletkezne belőle. Ha jól alkalmazzuk a komposztálót, akkor értékes tápanyagot nyerhetünk a növényeink számára. A komposztról lecsorgó lével pedig tápoldatként öntözhetünk is.

Mindent azért ide sem lehet bedobni, ez a komposztáló rendszerünktől is függ. Ha csak a legszűkebb listához ragaszkodunk, még akkor is jelentősen csökkenhet a vegyes hulladék mennyisége.

A legfőbb előnyei között említhetjük, hogy nem büdös, így nem kell a hét végén egy rettenetes szagú zsákot a kukába vinni. Akinek van kertje, az el is áshatja, a komposztáló gödör gyakorlatát már nagyanyáink is megvalósították a kertben. Ma már sok önkormányzatnál akár ingyen is kaphatunk komposztáló ládákat, vagy magunk is készíthetünk keretet fából, drótból. Kisebb léptékben akár festékes vödörből is válhat beltéri komposztáló. Aki mégis tart a szagoktól, a kezdeti kísérletezés idején az erkélyen, gangon is elkezdhet komposztálni.

Komposzt toalett

Egyre többen valósítanak meg kertben vagy akár beltérben is komposzt toalettet, ami abban az esetben valóban működhet, ha kizárólag növényi táplálékon élünk. A többi persze idő, gusztus és türelem kérdése. Bea Johnson javaslata szerint rá is pisilhetünk a komposztra (beltérire elsősorban), esetleg a kültérire, ha eléggé rejtett helyen van. Semmiképp se dobjunk azonban eldobható pelenkát vagy betétet a komposztra, mert a legtöbb betét műanyagot tartalmaz.

A komposztálás természetes

A komposztálás természetes folyamat, ami a természetben magától is végbemegy, de háznál ma már sokan elszoktak tőle, és a vegyes kukába dobnak ki mindent. A lebomló, zöld növényi részek természetes bomlásnak indulnak a talajon, és rövidebb vagy hosszabb idő alatt annak részévé válnak. A konyhai nyers hulladék kiváló komposzt alapanyag, de a kertben lehullott, nem mérgező levelek, gyümölcsök, elszáradt, vagy már leérett, nem évelő zöldségek, gyümölcsök is ide kerülhetnek. Komposztálható például:

  • zöldségek levele, héja, lehullott gyümölcs, levelek, gallyak
  • kezeletlen déligyümölcsök és hazai termények szára, héja
  • kávézacc, nem filteres teafű (szálas zöld, fekete vagy gyümölcsteák, herbateák)
  • aprított tojáshéj – ezt tavasszal felaprítva ki is szórhatjuk csigák távoltartására, az éles héj ugyanis irritálja a kényes bőrüket, de van, aki a háziállatok ételébe is belekeveri mészpótlás gyanánt
  • virágföld – ha nem beteg a növény, ami benne volt, pl. szobanövények leszáradt levelei
  • fahamu vagy forgács, növényevő állatok ürüléke a forgáccsal együtt
  • levágott fű, nem virágzó gyomok – de vigyázzunk, mert van, ami gyökérről is szaporodik

Nagyjából minden mást, ami nem tartozik ezek közé, inkább ne tegyünk a komposztba. A „lebomlónak” hirdetett zacskókat, műanyagot semmiképpen, mert nem lebomlik, csak aprózódik, rengeteg kárt okozva ezzel a természetben. Az így keletkező mikro-műanyagok mindenhová beszivárognak: talajba, talajvízbe stb.

Csontot, olajat, főtt ételt és egyebeket szintén ne dobjunk bele – bővebb lista az alább található linkeken elérhető.

Ne égessünk avart!

Nemcsak azért, mert büdös és káros füstöt termel, hanem mert a földnek is jobb, ha hagyjuk inkább lebomlani. Zöld hulladék zsákokban való gyűjtését ma már több önkormányzat szervezi, ha magunk nem tudjuk kezelni a komposztot, akkor inkább válasszuk ezt a megoldást.

A másik oka annak, hogy ne égessünk avart, az, hogy alatta több kistermetű állat keres menedéket. Ha nem kotorjuk el egy másik helyre az avarkupacot, akkor könnyen lehet, hogy az alatta pihenő, megbújó állatokat is elevenen elégetjük.

Komposztálásról bővebben

Számos lista létezik. Bea Johnson, a Zero Waste Otthon (Hulladékmentes otthon) könyv szerzője (magyarul is megjelent) is többféle rendszert leír, de több mint egy évtizeddel korábban már más forrásban is olvastam a témáról. Többek között Viktoras Kulvinskas: Csíraételek című könyvében is (Mandala-Veda, 2007). Hazai irodalom és oktatóanyag is bőven elérhető, íme néhány forrás a teljesség igénye nélkül:

Babusáné Gazdik Ágnes
Öko-Piac-Tér.net

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Hasznosítsd újra!