„…a böjt tudatosan mond nemet az anyagi test kívánságaira és követeléseire, így a tudat elsőbbségét hangsúlyozza a testtel szemben.”  Ez a Thorwald Dethlefsentől származó idézet jól érzékelteti a lényeget. Fitoterapeuta természetgyógyász szerzőnk, Németh Imréné Éva a böjti ételek elkészítéséhez és a megfelelő gyógynövények kiválasztásához is tanácsokat ad.

A böjt története egyidős az emberi közösségek kialakulásával. A vallási ünnepek megjelenésével már az ókortól találkozhatunk a böjt fogalmával. Minden vallás ismeri a böjtöt és a vallási gyakorlatok elemeként, a beavatás részeiként tekintettek rá. A régi Egyiptomban, Görögországban, Perzsiában, Mexikóban böjttel készültek a vallási ünnepekre. Az iszlám zarándokoknak Mekka felé tartva ma is böjtölniük kell. A nagy vallásalapítók szintén a böjt által nyújtott élmények során tettek szert fontos ismeretekre. „Az imádság félútig vezet Istenhez, a böjt elvisz az ég kapujába” (Mohamed próféta). A hívők a böjt során a testükben felhalmozódott salakanyagok mellett a mérgező, tisztátalan gondolatoktól is megszabadultak. 

Böjt a magyar néphagyományban

A magyar néphagyományban is megtalálható a böjt gyakorlata. Naptárunk elnevezésében a február hónap, mint böjtelő hónap is ismert. Hagyományosan böjtöket tartottak évszakváltáskor, különösen tél végén, a tavasz közeledtével. 

A tavaszi böjt a farsang végével (február 18.), hamvazószerdával kezdődik, majd 40 nap elteltével, virágvasárnapon végződik. Virágvasárnapon a barkaszentelés szertartásával indul el a húsvét előtti „nagyböjt” hagyománya. Az ismert népi gyógymódok szerint, ha a templomból jövet lenyelünk egy szem szentelt barkát, akkor védelmet nyerünk a torokfájás és a gyomorbántalmak ellen, de védelmet kaphatunk a villámcsapás és jégeső ellen is. Az élettani hatások mellett a böjt kapcsolódik a különböző fogadalmakhoz, megvalósítandó célokhoz, bűnbocsánat kéréséhez, vagyis nem csupán testi, hanem lelki megközelítésben is segíti a megtisztulást, a mérgek kivezetését. A böjt nem tisztítókúrát, nem méregtelenítést, nem salaktalanítást, hanem teljes táplálékmegvonást jelent. Ezt kevesen képesek vagy – esetleges egészségügyi problémáik miatt – keveseknek ajánlott véghezvinni. 

A böjt legyen tudatos és szakszerű

Néhány napos, esetleg egy-két hetes böjtkúra nem árthat meg senkinek, megfelelő előkészítés, fontos szabályok betartása és szakszerű felügyelet mellett. A tudatos böjtöt ma betegségek megelőzésére alkalmas módszernek tartjuk, de betegségek gyógyításának is része lehet. 

„Az állat okosabb nálunk, nem eszik akkor, amikor beteg, így szervezete könnyebben visszanyeri egyensúlyi állapotát. Természetes ösztönünk ugyanis időnként böjtre szólít bennünket, amikor étvágytalanok vagyunk, vagy betegség idején is, azonban többnyire elnyomjuk ezt a jelzést étvágykeltéssel, erőltetett evéssel.” (Dr. Oláh Andor)

Találjunk vissza elvesztett harmóniánkhoz

Modern életvitelünk gyakran áthágja a természetes életmód alapelveit, azt az ösztönös tudást, amely összekötött bennünket a természeti élet szabályaival, ciklusaival, ritmusával. Gyakran a civilizáció következményeként elfelejtjük azt, hogy életünk Ég és Föld között zajlik, ahogy az évezredekkel ezelőtt is történt. A technika rengeteg vívmánya – összes, meglévő kényelmével – rendelkezésünkre áll ma már, de egyre lazábbá válik kapcsolatunk a legfontosabb dimenzióinkkal. Fizikai egészségünk megtartásához már néhány napos böjt is segítséget jelenthet, hogy visszataláljunk önmagunkhoz, természetesebb életterünkhöz, elvesztett harmóniánkhoz. 

„Böjtelő-hóban őrizd meg magadat minden hevesítő nedves eledelektől, káposztától, salátától és goromba nehéz emésztésű húsoktól… szemeidre gondot viselj, hogy meg ne homályosodjanak, ahhoz pedig szolgál a köménymag, kapor, …azonképen a fürdő is, a lúdhúst és kék káposztát eltávoztasd, étkeid füvekkel legyenek timporálva.” (Csízió, Müller Regiomontanus, 1471. ford. Heltai Gáspár 1575)

Régi korokban naponta egyszer kenyeret, sót és vizet, valamint száraz növényi eledeleket fogyaszthattak a böjt során. Hamvazószerdai szokás volt az is, hogy hamulúggal áttisztították az összes konyhai főzőedényt azért, hogy bármely állati eredetű zsír, zsiradék még nyomokban se maradjon bennük. 

 A néphagyományban a kezdeti néhány napos böjtöt a húsmentes, könnyen emészthető, egyszerű ételek fogyasztása követte. Számos régi szakácskönyv receptúrája tartalmaz böjtös recepteket, ezek teljesen nélkülözik a húst. 

Böjt ciberelevessel, csalánlevessel és társaikkal

A böjt jellegzetes étele a cibereleves. Manapság ismét előtérbe került a kovászolás (fermentálás) ősi technikája, amit a következő recepttel, akár ki is próbálhatunk. 

Elkészítése: A cibereleves (korpakiszi) búzakorpából készül. Búzakorpát (10 dl) és aszalt gyümölcsöket forró vízzel leöntenek, kevés kenyeret, esetleg kovászt kevernek bele, majd meleg helyen megérlelik édeskés-savanykás ízűvé. Erjedés után leszűrik, 2 liter vízzel és csipet sóval felforralják, 20-25 dkg kölest főznek bele, 2,5 dl tejföllel behabarják. Melegen tálalják, tálalás előtt esetleg tojással is gazdagítják. 

A csíkmák, túrós csík (gyúrt, házi tészta csíkokra vágva, megszórva mákkal, dióval, túróval), aszalt gyümölcsök, halételek, babételek, gabonafélékből készült kásák (köles, hajdina, zab), olajos savanyú káposztás ételek, dió és méz kerülhetett az asztalra.

Tájanként más-más ételek tartoztak a hagyományos böjti menühöz. A böjti étrendben helyett kaptak a kora tavasszal megjelenő friss növények, gyógynövények. Elsőként a csalánból készített ételek: csalánleves („csihányleves”), és csalánfőzelék, tyúkhúr és zsenge tormalevél, de a medvehagymával ízesített levesek, tojásételek is asztalra kerültek. 

Gyermekláncfű, cickafarkfű, mezei zsurló, csalán, nyírfavirics

A gyógynövények közül érdemes kiemelni a virágzás előtti gyermekláncfű levelét, amely az epe (epehólyag), máj és hasnyálmirigy energetikai harmóniájának helyreállításában segíthet. Tisztító, antioxidáns és regeneráló hatású, mérsékli a puffadást és a teltséget, enyhe vízhajtó, és kálium mellett számos nyomelemet is tartalmaz. A cickafarkfű az emésztőszervek, női ivarszervek gyulladásait mérsékli, a mezei zsurló zsenge levele a húgyúti gyulladások, prosztata és köszvényes panaszok gyógyítója. Végül említem meg, bár szinte a legfontosabb a csalán levele, mert a szervezetet fontos vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel tölti fel kora tavasszal. Erős gyulladáscsökkentő. A vércukorszintet mérséklő és az egész szervezetet tisztító hatása miatt az ízületek fájdalmas panaszainak enyhítésére is számításba jöhet, segítve ezzel a tavaszi böjt hatékonyságát. Levest és főzeléket egyaránt készíthetünk belőle, mindkét formában hasznos. 

Ahol nyírfák törzsét – a nedvkeringés beindulásakor – megcsapolták, ott a nyírfavirics életelixírként használható. Vitaminok és ásványi anyagok pótlására kitűnően beleillik a böjti időszakba, a napi 1 ½ -2 dl ital – hígított formában történő – fogyasztásával. 

Egyet ne felejtsünk el: a megfelelő mennyiségű folyadék, jó minőségű víz fogyasztása elengedhetetlen. A tél során felgyülemlett, a szervezet számára már nem hasznosuló anyagokat a folyadékok, a víz képes oldani és kivezetni szervezetünkből. 

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta természetgyógyász, Energy Belváros klubvezető
Tel.: +36 (20) 974 2394
E-mail: nemeva54@gmail.com
Tanácsadás

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Tavasz: testi-lelki megújulás (1.)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről