Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Vérnyomásunk és az időjárás

Amikor melegszik az idő, megszaporodnak a magas vérnyomással küzdő emberek gondjai. Egy új olasz tanulmány kimutatta, hogy ha melegebbre fordul az idő, az idős emberek vérnyomása felszökik, csökken azonban a középkorúaké. Tovább árnyalja a képet, hogy melyik napszakról, nappalról vagy éjszakáról van szó. A 65 évesnél idősebb emberek vérnyomása meleg időben éjszaka megnő, miközben a fiatalabbaknál éppen ellenkező jelenség figyelhető meg.

Új módszer a tompa látás javítására?

A Dél-Karolinai Egyetem és három kínai egyetem kutatói új módszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével a tompa látók javíthatják szemük teljesítményét. A tompa látás (amblyopia) kancsalság esetén alakul ki. Az egyik szem leállását eredményezi, mert szemüveg nélkül a beteg két különböző képet lát, amit az agy nem tud feldolgozni, ezért kénytelen az egyik szem látását elnyomni. Az általános orvosi felfogás szerint a tompa látás 8 éves kor után már gyógyíthatatlan. A tompa látó gyermekek még szemüveggel sem látnak megfelelően, mert a látásélességet meghatározó vízusuk a tompalátó szemen kisebb 0,3-nél.

Orvoshiány a kisebb településeken

Az országban körülbelül 70 település küzd tartósan orvoshiánnyal. A szaktárca újfajta módszerekkel próbál enyhíteni a helyzeten. A várt 30 helyett 6 orvos jelentkezett eddig az Országos Alapellátási Intézet pályázatára, közülük egy már megkezdte munkáját az oroszlányi körzetben. A szaktárca úgy próbál enyhíteni a háziorvoshiányon, hogy kecsegtető bért és a korábbinál gyorsabb szakképesítés-szerzési lehetőséget kínál a hátrányos helyzetű településeken munkát vállaló, szakvizsgával nem rendelkező doktoroknak.

Az „ártalmatlan” Valeriana, avagy „kedvenc” szövegeim (2.)

Tavaly indított cikksorozatunkat folytatva lássunk egy újabb szöveget, amely a „kedvenceim” közé tartozik. Ezúttal egy recept nélkül kapható, népszerű gyógyszerről lesz szó. Sokan ismerik a Valerianát, és élnek is vele, ha úgy érzik, hogy szükségük van rá, hiszen ez a gyógyszer – mint tudjuk – macskagyökérből (latin nevén Valerianából) készül, bárki számára orvosi javallat nélkül is hozzáférhető, és miért ne kapnánk be belőle egy-egy szemet, ha idegesek, feszültek, nyugtalanok vagyunk? Gondolhatjuk, hogy nem árthatunk vele magunknak, mert csak egy évszázadok óta ismert, kiváló hatású gyógynövényből származó tablettát veszünk be. A valóság azonban egy kicsit más…

Allergének az élelmiszercímkéken

Az élelmiszerek címkéjéről mostantól kiderül, milyen lehetséges allergéneket tartalmaznak, ily módon figyelmeztetik az ételallergiásokat az esetleges veszélyre. Azért ne örüljünk korán, az ételallergiások még ne lélegezzenek fel, mert a fenti intézkedés nem nálunk, hanem az Egyesült Államokban lépett életbe az év elején. A törvény kötelezővé teszi, hogy a gyártók tüntessék fel az élelmiszerek címkéin azokat az összetevőket, amelyek a 8 leggyakoribb allergizáló hatású ételben található fehérjékből származnak.

Teaivással megelőzhető a petefészekrák?

Svéd kutatók érdekes, de egyelőre nem egyértelműen meggyőző elméletet állítottak fel arról, hogy a rendszeres, naponta több csészével fogyasztott tea mérsékli a petefészekrák kifejlődésének kockázatát. A vizsgálatba 61 057 svéd nőt vontak be, akikkel kérdőívet töltettek ki étkezési szokásaikról, majd 15 éven át nyomon követték egészségi állapotukat. E másfél évtized alatt 301 nőnél alakult ki petefészekrák. Azoknál a nőknél, akik 2 vagy több csésze teát ittak naponta, 46%-kal kisebb arányban fejlődött ki a betegség, mint a teát nem fogyasztóknál.

„Bölcs Bagoly” az ovisokért

Gyermekek alkotótehetségét fejlesztő óvoda alapításán, a működéshez szükséges feltételek megteremtésén dolgozik egy lelkes szülőpár. Alapítványt hoztak létre, és a fővárosban, Sashalmon, hatalmas családi házat bérelnek azért, hogy az ő gyermekükkel együtt sok apróság élvezhesse a boldog óvodások életét. Elsődleges cél a családias környezet, az érzelmi többlet nyújtása, amennyire csak egy ovira kiterjesztett nagy családban ez lehetséges. Hogy valódi családi hangulat uralkodik a Margit utcában, azt abból szűrhettem le, hogy ottjártamkor minden gyerek vidám és boldog volt.

Védi az egészséget a jó házasság

A címbeli állítás fordítva is igaz: a rossz házasság károsítja az egészséget. Márpedig ha ez így van, akkor érdemes elgondolkodniuk azoknak a házastársaknak, akik könnyen felcsattannak, nem válogatják meg szavaikat, vagy az ajtót csapkodják rosszkedvükben. Ha ellenséges, gyűlölködő a viszony az együtt élő emberek között, akkor folyamatosan nő az őket érő stressz szintje, és ez többek között kihat a sebek gyógyulási képességére is.

Gyógyszermaradványokat keresnek a Dunában és az ivóvízben

Januárban indul a hazai folyók, illetve ivóvizek gyógyszertartalmának felmérése. A várhatóan többéves kutatás legkritikusabb helyszínének a budapesti Duna-szakasz ígérkezik. A fővárosban a legnagyobb ugyanis a gyógyszerfogyasztás, ráadásul az ivóvizek döntő részét a folyó menti parti szűrésű kutakból nyerik. A legfontosabb cél annak megállapítása, milyen hatásuk van a folyó élővilágára a nehezen lebomló gyógyszermaradványoknak, mennyi jut belőlük az ivóvízbe.

A kutyák géntérképe – meglepő hasonlóságok az emberrel

Befejezték a kutyák génjeinek feltérképezését. Az ember „legjobb barátainak” szervezetében található DNS mintegy 2,4 milliárd alkotórészét kellett felderíteni, amíg idáig eljutottak. A patkány, az egér, a gyümölcslégy és az ember genetikai kódjainak megfejtése után az amerikai kutatók vezette nemzetközi csoport két évig foglalkozott a kutyák örökítőanyagának feltérképezésével, összesen 30 millió dollárt költve erre a feladatra. Az eredményekről az egyik legtekintélyesebb szakfolyóirat, a Nature számolt be 2005 decemberében.