Lassan már tréfából sem mondhatjuk: nem vagyunk cukorból… Bemész egy boltba, és szinte mindenben van fehér cukor, amiben csak lehet. Ez egy reveláció. Legyen valami piros, barna, sárga, sötét, világos, szilárd, folyékony, zselé: mindegy. Ott lapul bennük a cukor. Tudjuk, hogy káros, hogy „ipari méreg” és „fehér halál”, de nem mindig tudatosítjuk, hányféle élelmiszerünk tartalmazza. Aki egészségesen akar élni, annak ezért külön figyelmet kell erre fordítania. A körülmények ugyanis nem ebbe az irányba visznek. Például minden arra csábít, sőt akár kötelez, hogy üljünk. Kezdve az iskolától, folytatva az irodával, a számítógéppel, tv-vel, egészen a találkozásokig: az az általános, hogy összeülünk valahol.
Büntessen a fogyasztó – avagy szörnyűségek kicsiny listája
A sokasodó élelmiszerbotrányokat megelégelve Fogyasztói Bojkott Bizottságot alakított a 46 szövetséget tömörítő Társadalmi Unió. A minap tartott sajtótájékoztatójukon elhangzott: ki kell szűrni a bóvlit, és ki kell kényszeríteni az olcsó, jó minőséget. A tudatos vásárló átveheti a hatalmat a piacon, maga is büntethet azzal, hogy nem vásárol. Az adatvédelmi ombudsman szerint a fogyasztók jogait érintő kérdéseket nyilvánossá kell tenni, hogy az egészséget veszélyeztető termékek gyártóinak, forgalmazóinak kiléte a jövőben ne maradhasson titokban.
Amikor veszélyes lehet a kukoricalepény
Még a múlt század 90-es éveiben figyeltek fel arra, hogy az egyesült államokbeli Rio Grande völgyében született gyermekek az átlagosnál sokkal több és ritka születési rendellenességgel jöttek világra. Több mint egy évtizedig keresték a szakemberek, mi állhat a hátterében annak, hogy a legkülönfélébb agyi és gerinc-betegségek jelentkeztek ezeknél a babáknál, és csak most jutottak el odáig, hogy kimondják: valószínűleg a környezetszennyezés következtében mérgezővé vált kukorica lehetett a kiváltó ok.
Holisztikus információs gyógyítás: a Körbler-módszer (2.)
Az alternatív gyógyítói szemlélet az emberi szervezetet egy energiamezőbe ágyazott kölcsönható rendszernek tekinti. Erich Körbler felfogása szerint minden élőlény szerves része a környezetének, és csakis a környezetével együtt vizsgálható, hisz létezése – mint nyílt disszipatív rendszeré – a környezetével való állandó energia- és információcserén alapul. Az energiacsere folyamata egyénenként más és más, hiszen minden egyén bioenergia-mezője őrzi mind az öröklött, mind pedig a jelen élet összes történésének információját. Cikksorozatunk előző részében általában szóltunk a Körbler-módszerről, most a geometriai formák konkrét jelentésével és alkalmazásával ismertetjük meg Önöket.
A fővárosi fiatalok negyede rendszeresen kábítószerezik
A 15 éves diákok 15 százaléka használt egy éven belül cannabist az ENSZ legfrissebb jelentése szerint. A legfrissebb hazai drogjelentésből ugyanakkor az derül ki, hogy a 16 éves lányok az orvosi recept nélkül megvásárolható nyugtatóval, a fiúk a marihuánával kábítószereznek leggyakrabban. A fiatalok általában 14-15 éves korban ismerkednek meg a tiltott szerekkel. A kutatás arra is rámutat, hogy a 15-29 éves fiatalok 24 százaléka próbált már ki valamilyen kábítószert, a magasabb iskolai végzettségűek és a városban élő fiatalok veszélyeztetettebbek, mint a kistelepülésen élők. Budapesten a 17-18 éves gimnazisták csaknem fele kipróbált már valamilyen „anyagot”, 20 százalékuk pedig rendszeresen drogozik.
Harcolnak a szülők – a gyermek az áldozat
Már nagyanyáink is tudták, hogy vannak bizonyos dolgok, amelyeket jobb a gyermek nélkül megbeszélni. „Nicht vor dem Kind” (nem a gyermek előtt) – így szólt a régi bölcsesség, amely mára sem veszített időszerűségéből. Főként, ha arra gondolunk, hogy a szülők – nemegyszer váláshoz vezető – konfliktusai mennyire megterhelik a gyermek lelkivilágát, érzelmeit. Most két kutatás is alátámasztotta, hogy a szülők akár csekély mértékű nézeteltérései, vitái is erősen hatnak a gyermekekre, romlik alvásuk minősége, és mindennapi tevékenységükben is megszaporodnak a negatív érzések.
Orvos nélkül maradhatnak az egészségesek?
Egy 1999-es rendelet alapján kikerülnek a háziorvosi adatbázisokból azok a páciensek, akik az előírt időkereten belül nem látogatnak el orvosukhoz. Eddig nem jelentették ki a távol maradókat, most azonban ellenőrzést és szankcionálást ígér az OEP. Információink szerint több praxis vezetője megtagadná a teljes körű adatszolgáltatást. Már a március 1-jétől kötelező – és az utolsó pillanatban szeptemberre halasztott – részletes adatszolgáltatási kötelezettség is komoly felháborodást keltett a háziorvosok körében, és ehhez kapcsolódóan az is, hogy a hosszú távon nem jelentkező pácienseket ki kell jelenteni a praxisból. Ezt egy 1999 óta hatályos rendelet alapján eddig is meg kellett volna ugyan tenni, de nem így történt, a kibővített adatszolgáltatás alapján azonban mindezt ellenőrizni tudja, s így ennek elmaradását szankcionálhatja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).
Veszélyezteti a kisbabát, ha a terhes anya depresszióellenes gyógyszert szed
Ha a terhesség idején antidepresszáns gyógyszert szed a kismama, akkor komolyan veszélyezteti leendő gyermeke egészségét. Elsősorban az úgynevezett pulmonális hipertónia, vagyis a tüdőeredetű magasvérnyomás-betegség (PPHN) kockázata nő meg ilyenkor. Erre a következtetésre jutott az a kutatás, amelynek eredményeit az Archives of Pediatrics & Adolescent Medicine című szakfolyóirat 2006. februári számában tették közzé.
A szójatermékek egészségkárosító hatásai
A nagyüzemi hústermelés és a tehéntej iránti egyre nagyobb méretű aggodalom a legtöbb embert a szójatermékek felé fordította. A reklámja szerint a szója egészséges húshelyettesítő a nagy fehérje- és kis kalóriatartalma miatt, nincs benne káros zsiradék és könnyen emészthető. Egyes állítások szerint rák-, szívbetegség-megelőző és segít a csontritkulás ellen. E cikk szerzője, Pusztai Árpád, tudományos forrásokra utalva, megkérdőjelezi a szója több ilyen, egészségesnek hitt tulajdonságait. Pusztai Árpád magyar származású, világszerte ismert biokémikus, akinek már a neve hallatán is valósággal kileli a hideg a géntechnológiában érdekelt cégek vezetőit.
Környezeti méregnek nyilvánították a dohányfüstöt Kaliforniában
Kalifornia az első amerikai állam, amely a dohányfüstöt légszennyező méregnek nyilvánította, vagyis ugyanabba a kategóriába sorolta, mint a kipufogógázt, az arzént és a benzint. Mindegyik említett anyag mellrákot okozhat. A döntést megelőzően egy szakemberekből álló testület úgy ítélte meg, hogy a passzív dohányosoknál, tehát a mások által kifújt füstöt belélegző fiatal nőknél jelentősen megnőtt a mellrák kockázata. Emellett úgy találták, hogy a passzív dohányzás összefüggésbe hozható a koraszüléssel, az asztmával, a szívbetegséggel, más rákbetegségekkel, valamint többféle gyermekkori egészségi problémával.