Az fogorvostudomány a leggyakrabban előforduló fogágybetegségek egy részét bakteriális eredetűnek (pl. fogkő, rossz szájhigiénia), más részét mechanikai ártalomnak (fogcsikorgatás, hibás fogmű, rossz szokás) tartja.

Vannak azonban ismeretlen eredetű fiatalkori fogágybetegségek, illetve vannak hormonális betegségekhez, például cukorbetegséghez, gyógyszerártalomhoz vagy genetikai betegségekhez társuló (pl. Down-kórosok) fogágybetegségek. Ezen kívül leukémia, allergiák, vitaminhiány, anyagcsere betegségek is szerepelhetnek általános okként.

A felnőtt korú lakosság nagy többségét érintő probléma. Megjelenését tekintve alapvetően két eset létezik. Az első, amikor gyulladás, ínyvérzés nem kíséri az ínyvisszahúzódást és csontpusztulást, aminek tasakképződés, foglazulás és fogelvesztés a hosszú távú következménye. A másik esetben a tünetek: visszatérő ínygyulladás, vérzés, tasakképződés, majd foglazulás, fogelvesztés.

Hogyan kezelhető a betegség? Elsősorban a helyi okokat és lehetőségeket kell tisztázni, megszüntetni. Ilyenek: a szájhigiénia tökéletesítése, a fogkő eltávolítása, az íny kezelése esetleg műtéti úton, kiegyensúlyozott fogsorzáródásra való törekvés, fogpótlások készítése, a meglazult fogak sínezése stb. Másodsorban szükséges az általános okokat is kezelni, mint amilyen a vitamin- és ásványanyag pótlás, az anyagcsere betegségek, szisztémás betegségek gyógyszeres kontrollja. A várandósság 6-7. hónapjában megjelenő a hormonális változásokkal járó ínyvérzés csak átmeneti, a szülés után spontán megszűnik.

Kiegészítő természetgyógyászati módszerek

A holisztikus szemléletű orvos már a diagnózis során lényeges észrevételeket tehet. A beteg részletes kikérdezésekor több, a tüneteket lényegi szinten érintő információhoz juthat. Tudjuk, hogy a fogágy, az íny, a támasztó csontszövet energetikai kapcsolatban van a teljes gyomor-bél-, lép-, tüdő-, vese-hólyag meridiánrendszerrel. Ezen energetikai vezetékek mentén a meglévő vagy korábbi betegségek jelzik az összefüggéseket a szájüregi betegségekkel, így a fogágybetegséggel is. Ezzel a szintetizáló, az analógiás gondolkodást igénylő esetfelvétellel közelebb juthatunk a betegség valódi okához.

Ma már az orvosok gondolkodásában is súlya van annak a ténynek, hogy a betegségek kialakulásában a psziché, a mentális állapot minősége játssza a fő szerepet. Ha ismerjük a szervezet, a psziché, a mentális állapot mélyebb összefüggéseit, nagyobb esélyünk van arra, hogy lényegi szinten is támogatni tudjuk a tünetek megszűnését. A felismerés által, miszerint a tünetek csak addig vannak meg, amíg nem tudjuk őket a forrásuknál – azaz kialakulásuk okánál – megérteni, tudjuk azt mondani minden esetben, hogy ha meg tudtam teremteni magamnak ezt a tünetet, akkor meg is tudom szüntetni, és az egészség állapotát választom testi, lelki, szellemi szinten egyaránt.

Ez persze nagyon nehéz, mivel változást követel egész lényemtől, felelősségvállalást a saját betegségeimért. Ez mindenképpen csak a megfelelő szemléletmóddal és türelemmel sikerül. Ebben az önfejlesztő folyamatban tud segíteni a gyógyító is, az összefüggések fátylának fellebbentésével, valamint a megfelelő terápiás kiegészítések felírásával. A fogágybetegségek és a háttérbetegségek nagyon jól befolyásolhatók homeopátiás kezeléssel, gyógyteákkal, tisztító kúrákkal, étkezési és életvezetési módszerváltással, biorezonanciás kezeléssel, kineziológiával, magnetoterápiával, talpreflexológiával, vagy a természetgyógyászat számos egyéb módszerével.

A fentiek alapján – miután a fogágybetegség is olyan tünet, amely az egész ember általános diszharmóniáját (egyensúlytalanságát) mutatja –, a módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok képesek legyenek megvalósítani azt a célt: lényegi (nem tüneti) szinten segíteni a beteget. A módszerek igazodjanak a páciens fizikai, lelki, szellemi állapotához és onnan segítsék őt. Nem lehet mindenkinek ugyanazt felkínálni, nem lehet senkire sem olyan módszert erőltetni, amivel ő nem tud azonosulni. A választás lehetőségét mindenkinek meg kell hagyni. Ezért a most következő mentális módszer sem fog mindenkinek megfelelni, de a meditációt gyakorlóknak mindenképpen jó lehetőség arra, hogy a meglévő fogágy problémáikat befolyásolni tudják.

Meditációval befolyásolhatók az élettani folyamatok

A meditáció megváltozott tudatállapot, amikor a csapongó gondolatok hétköznapi tudatállapotát időlegesen egy koncentrált tudatállapotra váltjuk, amelyben a testünk ellazul, zavaró gondolataink és érzéseink megszűnnek. Általánosságban is mondható, hogy hatására beindulnak az önszabályozó mechanizmusok, és a szervezet egészségesebb állapotba kerül. A meditáció során pozitív megerősítéseket adhatunk a minden élettani folyamatot befolyásoló gondolkodásunk áthangolására.

Vajon az individuumnak, a kis „énnek” az aktív cselekedetei, megnyilvánulásai a külvilág felé mennyire vannak összhangban a belső lelki szükségleteivel, képességeivel, céljaival? Ha választásai, döntései során inkább a kényszer, mint a szabadság dominál, úgy fogja magát érezni, hogy nem ura az életének, a kényszerhelyzetet csak fogcsikorgatva képes elviselni, a külső elvárások félelmet és aggodalmat keltenek benne, amelyek tovább akadályozzák abban, hogy kiutat találjon helyzetéből. Ez a korlátozottság sok egyéb lehetőség mellett meggyengíti a fogakat rögzítő struktúrát, jelképezve az egész lény fizikai, lelki, szellemi egyensúlytalanságát, erőtlenségét.

Lazító, feszültségoldó gyakorlat

Kényelmesen elhelyezkedünk egy széken, szemhéjunkat lecsukjuk, hagyjuk, hogy minden zavaró gondolat és érzés, mint úszó felhők az égen, továbbhaladjanak anélkül, hogy figyelemre méltatnánk őket. Ezt a meditációt azért végezzük, hogy képesek legyünk lazán, feszültségek nélkül végezni a feladatainkat, és helyes döntéseket tudjunk hozni a megfelelő pillanatban.

Egy pár ütemig a légzésünkre figyelünk. A légzésünket nem próbáljuk befolyásolni, csak figyeljük, ahogyan a levegő szabadon beáramlik az orrunkon keresztül, átjárja testünket, majd iránya megfordul és kilélegzünk. A zavaró gondolatokat továbbengedjük.

A belégzéssel tiszta életenergia érkezik testünkbe, a kilélegzéssel távoznak a feszültségek, oldódnak az energetikai akadályok, távoznak testünkből a káros energiák.

A légzésünk egyenletessé válik, a zavaró gondolatok elkerülnek.

Ekkor 8 be- és 8 kilégzés alatt a következő mondatok egyike vagy mindegyike megjelenik gondolatként, miközben kilégzésnél összeszorítjuk fogainkat, belélegzésnél ellazítjuk állkapcsunkat:

• nyugodt vagyok, laza vagyok, élvezem az életemet
• döntéseim mindig a lehető legjobb döntések
• képességeim alkalmassá tesznek minden kihívás megoldására
• elfogadom az élet kihívásait, szabad vagyok

Ha végeztünk a nyolcas ciklussal, hagyjuk, hogy ebben a csendes, ellazult, zavaró gondolatoktól mentes állapotban legyünk még egy darabig. Hagyjuk, hogy a légzésünkre való figyelem és a gondolatnélküliség koncentrált állapota határtalanná váljék, és testtudatunk feloldódjon az ürességben. Ebben a kellemes, örömteli állapotban időzünk, majd lassan megjelenik a külvilág, és még mielőtt kinyitnánk a szemünket, hogy visszatérjünk hétköznapi tudatállapotunkhoz, a következő megerősítést mondjuk: „Tudom, hogy ki vagyok! Vagyok, aki vagyok! Mindegy!”

Dr. Gergely Ákos

(Akit érdekel a meditáció gyakorlata, elsajátíthatja azt tanfolyamaimon, amelyekre az alábbi elérhetőségeken lehet jelentkezni: biofogaszat@gmail.com ,36-1-3554-618)

Kapcsolódó cikkek találhatók: a www.gergelydr.hu. címen

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről