Megviseli az immunrendszert a magány
Egy friss kutatás összefüggést mutatott ki a magányosság és számos immunrendszerbeli probléma között, ami alapján azt a következtetést vonták le a szakemberek, hogy az egyedüllét károsan hathat az ember egészségére. A vizsgálatok kimutatták, hogy az egyedülálló, magányos személyek esetében sokkal gyakrabban fordult elő herpeszvírus, és a stresszre válaszolva sokkal több gyulladással összefüggő proteint termelt a szervezetük, mint azoké, akik kötődtek valakihez a magánéletükben.
Az említett proteinek a gyulladás jelenlétét jelzik a szervezetben, a krónikus gyulladás pedig számos betegséghez köthető, többet között a szívkoszorúér-megbetegedéshez, a kettes típusú cukorbetegséghez, az izületi gyulladásokhoz, vagy az Alzheimer-kórhoz. Az, hogy a látens herpeszvírus többször vált aktívvá a magányos személyeknél, arra utal, hogy ezek az emberek tartós stresszben élnek, és az vált ki ilyen immunválaszt a szervezetükben.
A magány egészségügyi problémákat okozhat
Amint azt Lisa Jaremka, az Ohio Állami Egyetem munkatársa elmondta, azt már korábbi kutatások is kimutatták, hogy a szegényes emberi kapcsolatok számos egészségügyi problémával hozhatók kapcsolatba, a mostani kutatás azonban azért fontos, mert talán segít megérteni azokat a folyamatokat, melyek mindezek hátterében állnak, és ezáltal kivédhetővé válnának a magányosság negatív egészségügyi következményei.
A kutatás során – melynek eredményeiről Jaremka a Személyiség és Szociálpszichológiai Társaság New Orleans-ban megrendezett éves találkozóján számolt be – két csoportot követtek nyomon, egy egészséges, de túlsúlyos középkorú felnőttekből, valamint egy mellrákból felépült nőkből állót. Valamennyi résztvevővel kitöltettek egy kérdőívet, amellyel magányosságuk fokát mérték, emellett pedig a vérüket is kielemezték, hogy megtalálhatóak-e bennük ahhoz a kétféle herpeszvírushoz kapcsolódó antitestek, melyek az amerikai lakosság nagy részét rendszeresen megfertőzik.
Több antitest, több depresszió
Mint kiderült, a magányos személyekben több antitest volt, ez pedig több fájdalmat, nagyobb fokú depressziót és kimerültséget okozott náluk. Egy másik vizsgálat során a gyulladást okozó proteinek jelenlétét vizsgálták az alanyok vérében, és arra keresték a választ, miként reagálnak ezek a stresszre. Világosan látható volt, hogy a stresszhelyzetben – melyet egy ötperces, előadandó beszéddel értek el a kutatók – a magányos személyek vérében megnőtt az IL-6 nevű gyulladáskeltő citokin mennyisége.
A szakemberek egyéb tényezők – például az alvásminőség, az életkor vagy az általános egészségi állapot – figyelembe vétele után is hasonló eredményre jutottak, így a vizsgálatok alapján bátran kijelenthető, hogy a magányos, egyedül élő személyek esetében jóval gyakoribbak a gyulladásos megbetegedések, így az egészségügyben dolgozók részéről ezek az emberek még több figyelemre szorulnak.
Ha szeretne még olvasni az immunrendszerről, ajánljuk figyelmébe a következő cikket:
