A szelén az egyik alapvető nyomelem. Az emberi szervezetben hasonló a funkciója, mint az E-vitaminé: segít megkötni a szabad gyököket, amelyek akkor képződnek, amikor a zsírsavakat az oxigén károsítja. Ezenkívül a szelénnek szerepe van a pajzsmirigy működésében, hiánya annak alulműködéséhez vezet. Jó tudni, mely ételek tartalmaznak szelént.

Becslések alapján a Német Táplálkozási Társaság a nők számára napi 60 μg, férfiak számára 70 μg napi bevitelt javasol, a WHO ajánlása ennél valamivel alacsonyabb, 55 μg. E napi adag megtalálható az alábbiakban:

• 150 g hering vagy makréla
• 120 g lencse
• 25 g paradió
• 150 g szárnyashús
• 250 g burgonya
• 60 g ementáli sajt

Jó szelénforrás az állati és növényi fehérje. A belsőség, a hús és a hal, a gabonafélék, a diófélék (különösen a paradió), valamint a hüvelyesek és a vargánya különösen sok szelént tartalmaz. Vásárláskor részesítse előnyben a biotermékeket, mivel nem használnak kéntartalmú műtrágyát, ezek több szelént tartalmaznak. Ajánlott magas A-, C- és E-vitamin-tartalmú élelmiszerek fogyasztása, mivel ezek javítják a szelén hasznosulását a szervezetben.

Miért fontos?

Ezüstös-szürke fénye miatt a görög Holdistennőről elnevezett nyomelemet 1818-ban fedezte fel Berzelius svéd kémikus, és hogy az emberi szervezetben is előfordul, azt csak 1975-ben mutatták ki. A szelén a testben körülbelül 10-15 mg; ennek nagy része az izmokban található, emellett különösen a májban, a vesékben és a szívben. A szelén a vékonybél felső szakaszában szívódik fel, és elsősorban a vizelettel ürül ki.

A következőket kell tudni még a szelénről:

• Szelénben gazdag a sertéshúsban, belsőségekben, halban található állati fehérje, de a diófélék és a vargányában is sok van belőle.
• Fontos szerepet játszik a test méregtelenítésében.
• Antioxidánsként megszabadítja a szervezetet a szabad gyököktől, amelyek a környezeti toxinok, a cigaretta és a stressz hatására keletkeznek.
• A szelén jótékony hatással lehet a szív- és érrendszeri betegségek lefolyására.
• A szelén bevitelét kísérő terápiaként alkalmazzák rák, károsodott immunválasz, valamint akut és krónikus fertőzések esetén.
• A szelénszint vérvizsgálattal meghatározható.

Véd a szelén a rák ellen?

Megfigyelték, hogy a szelénben gazdag étrenden élők körében ritkábban fordul elő a rák és a szívroham. Ezért beszélnek egy bizonyos rák- és érelmeszesedés ellenes védőhatásáról. Bizonyos vizsgálatok kimutatták, hogy a szelén megelőzheti a rákot, de ez a hatás tudományosan nem bizonyított és vitatott.

Rákos betegeknél megállapították, hogy a megfelelő szelénellátás javítja a rák gyógyszereinek tolerálhatóságát és a sugárterápia mellékhatásait anélkül, hogy rontaná annak hatékonyságát. Ez az oka annak, hogy a szelént tumorbetegek támogató kezelésére használják. Nemzetközi tanulmányok arra utalnak, hogy a szelén segíthet gátolni a máj-, prosztata- és a vastagbéldaganat kialakulását és növekedését.

Ezenkívül a szelén védi a szervezetet a mérgező nehézfém-vegyületektől (kadmium, ólom, arzén, higany) és a káros sugárzástól, például az UV-fénytől vagy a rákkezelés során fellépő sugárzástól.

Szelén és a pajzsmirigy

A pajzsmirigy működését is befolyásolja a szelén, mivel a pajzsmirigy működését enzimek szabályozzák, amelyek e nyomelemtől függnek. A vizsgálatok azt mutatják, hogy gyulladásos pajzsmirigy-betegségek (pajzsmirigy-gyulladás, Basedow-kór) esetén a szelén adása javíthatja az általános közérzetet és a tünetek egy részét.

Immunvédelem

A szelénnek pozitív hatása van az immunrendszerre is. Erősíti a szervezet védekező képességét, különösen cinkkel kombinálva, és kiegészítőként adva támogathatja a testet vérmérgezés vagy HIV esetén. A szelén jótékony hatással lehet a betegség lefolyására a belek autoimmun betegségeinél, reumás betegségeknél vagy allergiás asztmában szenvedőknél.

Javaslat: A fertőzésekben gazdag időszakokban a testnek sok szelénre van szüksége. A megnövekedett igény kielégítése érdekében étrend-kiegészítőként is beszerezhetünk szelént, például szelénélesztő formájában. Ha már megfáztunk, a megnövelt bevitel enyhítheti a betegség tüneteit és lerövidítheti a lefolyását.

A szelénhiány okai és a hiánytünetek

A talaj szeléntartalmának nagy különbségei miatt a növények szeléntartalma nagyon erősen ingadozik. Európa sok régiójában a talaj kevés szelént tartalmaz – részben a kén-dioxiddal és a ként tartalmazó műtrágyákkal szennyezett savas esők miatt (akkor a ként szívják fel szelén helyett a növények). Ezért a szelént gyakran adják hozzá a szarvasmarhák takarmányához, mivel így az állatokat kevésbé érzékennyé teszik a betegségekkel szemben.

A szelénhiánynak különböző okai lehetnek:

• A szelénhiány sok esetben olyan embereket érint, akik egyrészt kevés szelént fogyasztanak ételeikkel: ide tartoznak a csak növényi eredetű fehérjét evők, rosszul gondozott idős emberek, alkoholfogyasztók, egyoldalú étrenden élők, szondával etetett személyek.
• Szelénhiány akkor is előfordulhat, ha több szelén választódik ki, ami megtörténhet tartós hasmenés, de cukorbetegség vagy súlyos vesebetegség esetén is.
• A gyomor-bélrendszeri betegségek (például gyulladásos bélbetegségek) csökkent szelénbevitelt okozhatnak.
• Fokozódhat a szelénszükséglet terhesség, súlyos menstruációs vérzés és szoptatás alatt. Rák esetén is több szelénbevitelre van szükség.

A szelénhiány következményei

A szelénhiány következményeit még nem vizsgálták teljeskörűen. A legújabb tanulmányok összefüggést mutatnak az alacsony szelénszint és a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere-rendellenességek és az érelmeszesedés kialakulása között is. Utalások vannak arra is, hogy a szelénhiány befolyásolhatja a termékenységet: vetélés után a nőknek rendkívül alacsony ez a nyomelem a vérben. A szelénhiányos férfiaknál a spermaérés és a sperma mozgékonysága is károsodhat. Az immunrendszer és az izomműködés is károsodhat.

A szelén túladagolása

A magasabb szelénkoncentráció mérgező hatású. Ez az oka annak, hogy a test a felesleges szelént általában kiválasztja a vizelettel. Ha azonban hosszabb ideig rendszeresen adnak nagyobb mennyiségeket, például étrend-kiegészítők révén, panaszok léphetnek fel.

Lehetséges következmények a fáradtság, hányinger, hasmenés, végtagfájdalmak és idegi rendellenességek. A szeléntúladagolás folyamán hajhullás, májkárosodás, szívizomgyengeség és tipikus fokhagymaszagú lehelet fordulhat elő. Az akut szelénmérgezés halálhoz vezethet.

(Németből fordította: Koncz László)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Természetes praktikák pajzsmirigybetegség kezelésére

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről