Az alváshiány sokféle betegséget okozhat

A gyulladás a szervezet természetes válasza a betegségekre és sérülésekre. Amikor az ember légúti fertőzéssel küzd vagy például elvágja az ujját, az immunrendszer aktiválja a fehérvérsejteket. A neves amerikai orvosi egyetem, a Harvard Medical School szakértői rámutatnak: nem mindegy, hogy ez a folyamat átmeneti, vagy pedig krónikus gyulladás alakul ki.

Legyünk energikusabbak! De hogyan?

Érdemes átgondolnunk, mitől lesz kevesebb az energiánk, ha túl gyakran érezzük fáradtnak magunkat. Persze jobb tudomásul venni, hogy az életkor előrehaladtával egyre kevesebb energiánk lesz, ez természetes folyamat. Kevesebb energiatermelő egységünk működik a sejtjeinkben, kevesebb ATP termelődik bennük. (Az ATP molekula szállítja az energiát a sejtekhez.)

Az alvás hiánya öregít

Aki négyből egy éjszakán kevesebbet alszik a kelleténél, annak a vérképéből máris látszik, hogy megnövekedtek a korai öregedéssel összefüggésbe hozható értékek. A szükségesnél kevesebb alvás korai öregedéshez vezethet – nem érdemes tehát túl későn lefeküdni vagy túl korán kelni, mert az alváshiány hátrányosan befolyásolja a sejtek természetes életciklusát.

Kevés alvás – emelkedő vérnyomás

Ha hosszabb ideig nem alusszuk ki magunkat, jelentősen emelkedik a vérnyomásunk az éjszakai órákban. A szívbetegségek egyik fő oka a magas vérnyomás, különösen akkor, ha az az éjszakai órákban áll fenn. A legtöbb ember sajnos nem alszik eleget, és ez fokozza a betegségek kialakulásának az esélyét – mondta dr. Naima Covassin, a Mayo Klinika kutatója.

Gyógyító szundítás

A napközbeni rövid, frissítő szundikálás helyreállíthatja az alváshiány által okozott károsodást. A körülbelül 30 perces alvás a jelek szerint enyhíti a stresszt, és a hormon- és fehérjeszintek helyreállítása révén fellendíti az immunrendszer működését. A kutatók azt remélik, hogy felfedezésük segít az alváshiány által okozott károsodások ellensúlyozásában.

Pusztító alváshiány

Az álmatlanság hosszú távú hatásait vizsgáló kutatás szerint heti három megszakított alvásciklus már hat év alatt halálos következményekkel járhat. A tartós álmatlanság növeli a szív- és légzőrendszeri panaszok veszélyét – az alvási lehetőségektől, a nemtől és a kortól függetlenül, ráadásul a gyulladást mutató értékek is magasabbak lesznek.

Az alváshiány hamis emlékeket ültethet el az agyban

Pároknál gyakran előfordul, hogy az egyik fél másképp emlékszik dolgokra, mint a másik. Állítólag a legújabb kutatások szerint elképzelhető, hogy mindezt nem más okozza, mint az alváshiány. Az alváshiány ugyanis feledékennyé teheti az embereket, és olyan eseményekről ültethet el hamis emlékeket az agyukban, amik a valóságban sosem történtek meg.

Hét óra alvás a legjobb, nyolcnál több pedig veszélyes lehet

„Hétórányi alvás mellett a legalacsonyabb a megbetegedési és a halálozási ráta” – állítja egy alvásszakértő, aki szerint a több mint 8 órát alvók memória- és döntéshozatali problémákkal szembesülhetnek. Sokan panaszkodnak arra, hogy elfoglaltabbak, és minden nap 24 órán keresztül információkkal bombázzák őket – s ez végül alváshiányban nyilvánul meg.

Az érrendszerre és a légzésfunkciókra is rossz hatással van az alváshiány

Mivel a munka és a szórakozás a modern ember idejét szinte teljesen felemészti, az alvás manapság már inkább luxus, mint napi szükségszerűség. Számtalan korábbi vizsgálat bizonyította, hogy az alváshiány szoros kapcsolatban állhat a szív- és érrendszeri megbetegedések, a metabolikus szindróma és a kóros elhízás kialakulásával. Az azonban nem teljesen világos, hogy miért okoz ehhez hasonló problémákat az alvásmegvonás.

Nehezebben alszanak el a lefekvés előtt tévéző, számítógépező gyerekek

Egy friss kutatás szerint azok a gyerekek és tizenévesek, akik közvetlenül lefekvés előtt tévét néznek vagy számítógépeznek, nehezebben alszanak el, ami könnyen kialvatlansághoz vezethet. Amint azt a kutatást készítő Louise Foley, aki a tanulmány készítésének idején az Auckland Egyetem munkatársa volt, kifejtette, a szülők azzal segíthetik gyermekük korai elalvását, ha a lefekvés előtt már korlátozzák a képernyő előtt töltött idő mennyiségét.