A passzív dohányzásnál is rosszabb a harmadlagos dohányfüst

Amerikai kutatók kimutatták, hogy a másodlagos dohányfüstben lévő 4000 vegyület közül sok még jóval a cigaretta elnyomása után is megmarad a zárt terekben. Ezek az anyagok a beltéri légszennyező anyagokkal, például az ózonnal és a salétromsavval kölcsönhatásba lépve teljesen új vegyületeket alkotnak, amelyek között rákkeltő anyagok is lehetnek.

100 szál cigaretta elég a rákhoz

Sok kocadohányos azt gondolja, hogy túl kevés cigarettát szív ahhoz, hogy ki legyen téve az olyan súlyos mellékhatások kockázatának, mint például a daganatos megbetegések. A legújabb kutatási eredmények szerint azonban már azok a nők is az emlőrák 30 százalékkal magasabb kockázatának vannak kitéve, akik egész életükben csak száz szál cigarettát szívtak.

Szokj le a dohányzásról elvonási tünetek nélkül

A dohányzás abbahagyására készülőknek már nem kell tartaniuk a kellemetlen elvonási tünetektől. Több olyan módszer is létezik napjainkban, amelyek elvonási tünetek nélkül segítik át a dohányosokat a leszokáson, és bár a legtöbbnek van valamilyen mellékhatása, a szakértők szerint a leszokás előnyei messze túlszárnyalják a mellékhatások kockázatát.

A húsevés és a dohányzás a két legerősebb rákkeltő tényező

Az ENSZ egyik szervezete, az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) legfrissebb eredményei alapján világszerte megállja a helyét a tendencia, miszerint bizonyos életmódbeli tényezők – főleg a dohányzás és az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása – állnak a legszorosabb összefüggésben a rákos megbetegedések előfordulásával.

Az e-cigaretta egészségtelenebb, mint a hagyományos

Az elektromos cigarettát szívók több nikotint és egyéb mérget lélegeznek be – derül ki egy friss kutatásból, amely szerint ők többet pöfékelnek, mélyebbre szívva a füstöt. Az e-cigaretta emiatt már nem tekinthető egészséges leszokási alternatívának, sőt, az azt használó diákok 12 százaléka sosem szívott hagyományos cigarettát.

Dohányzás: sosem késő abbahagyni

Egy nemrégiben elkészült felmérés szerint még azok a dohányosok is veszítenek átlagosan négy évet az életükből, akik amúgy hetven éves korukig is elélnek. Amint azt a kutatást végző dr. Emberson kifejtette, annak ellenére, hogy a dohányosok száma, illetve a cigaretták kátránytartalma is lecsökkent az utóbbi időben, Európában még mindig a dohányzás áll az első helyen a megelőzhető halálokok között.

Meditáció segíthet a dohányosoknak a leszokásban

Egy meditációs technika elsajátítása megkönnyítheti a dohányadag csökkentését, legalábbis rövidtávon – derül ki egy friss kutatásból. Az eredmény csupán öt dohányos tapasztalatain alapszik, és a véletlen műve is lehet. A kutatók szerint azonban a módszer akkor is ígéretes lehet, ha más dohányosoknál nem vezetett eredményre a hasonló relaxáció. A kérdés tehát, hogy meditáljon-e, aki kevesebbet akar dohányozni?

Veszélyesebb a beivódott dohányfüst

Harmadkézből való cigarettafüst – így nevezik a mások füstjét (a másodkézből való cigarettafüstöt), ami már régóta beivódott a helyiség falába, szőnyegeibe, kárpitjába. Gyakorlatilag minden felületen jelen van, akkor is, ha már kiszellőztették a helyiséget. Ez a fajta füst jelentős genetikai károsodást okoz az emberi sejtekben – mutatták ki a Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársai, akik első ízben végeztek kísérleteket ebben a témakörben.

Dohányosokban előre jelzi a tüdőrák kockázatát a szérum bilirubin

Az Amerikai Rákkutató Társaság (AACR) washingtoni éves konferenciáján bemutatott legújabb kutatás szerint az alacsony bilirubin szinttel rendelkező dohányosok a tüdőrák és a halálozás magasabb kockázatának vannak kitéve, mint a magasabb bilirubin szinttel rendelkező társaik. A felfedezés alapján a szérum bilirubin hatékony biomarkerként szolgálhat a tüdőrák előrejelzésében.

Az agyat is tönkreteszi a dohányzás

A King’s College London kutatói azt állítják, hogy a dohányzás az emlékezet, valamint a tanulási és a gondolkodási képesség leépítése révén az agyat is tönkreteszi. A 8800 ötven éven felüli személy részvételével készült kísérletből az is kiderült, hogy a magas vérnyomás és a túlsúly hasonló hatást gyakorol az agyra, bár valamivel kisebb mértékben.