Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Aminosavak hiánya – ritka, súlyos betegségek

Az aminosavak létfontosságú anyagok, nélkülük a szervezet egyetlen fehérjét sem tudna létrehozni. Emellett más alapvető feladatuk is van, például javítják az idegrendszer és a májsejtek anyagcseréjét, a növekedést, vagy a bőr, a haj és a körmök felépítését. Egyes aminosavakat a szervezet képes önmaga előállítani, míg mások az élelemmel jutnak a szervezetbe.

Fáj, bizsereg? Perifériás neuropátia lehet

Sok embert ér utol, főleg idősebb korban, az idegrendszer egyik betegsége, a perifériás neuropátia. A tünetek között a kéz- vagy/és lábujjak fájdalmas bizsergése, a meleg- és hidegérzékelés zavarai vagy egyes területek nyilalló fájdalma is megtalálható. Az orvosi terápia nem mindig jár eredménnyel, hasznos lehet a természetes kezelési módszerek megismerése.

Így kerüljük el a káliumhiányt!

A kálium fontos szerepet játszik a szervezet folyadékegyensúlyában és az elektromos impulzusok ideg- és izomsejtekbe való továbbításában. Káliumszintünk pontosan szabályozott, a szükséges mennyiséget a táplálékból vonja ki a szervezet, a felesleg egyszerűen kiválasztódik. Létrejöhet azonban káliumhiány a vérben, ami néha halálos kimenetelű is lehet.

Magnézium: hogyan, mikor pótoljuk?

A magnézium nélkülözhetetlen a normál vérnyomás és szívritmus fenntartásához, a csontok szilárdságához, az izmok és az idegrendszer működéséhez. A felnőtt lakosság túlnyomó többsége a szükségesnél kevesebb magnéziumot juttat a szervezetébe. A táplálékkal bevitt magnéziumnak csak mintegy harmada-fele szívódik fel, ezért kell gondoskodni a pótlásáról.

B1-vitamin: az idegrendszer jótevője

A B1-vitamin vízben oldódik, és különösen az idegrendszer működésében játszik döntő szerepet. Ha túl kevés B1-vitamin jut a szervezetbe, hiányának súlyos következményei lehetnek. Ennek megelőzése érdekében különösen ajánlott az olyan élelmiszerek fogyasztása, mint például a tojás, a tejtermékek, a gabonafélék, sertéshús, bizonyos halfajták és a hüvelyesek.

Speciális jelzések az agyunknak

Az idegrendszer nagyobb szerepet játszik a fertőzéses folyamatokban és az autoimmun betegségekben, mint azt korábban vélték. A központi idegrendszer folyamatait már lehet befolyásolni elektroterápia segítségével. Ismert, hogy a végtagot elvesztőknél a hiányzó testrész felől fantomfájdalom ébred, és az elektromos ingerlés képes megszakítani ezt a jelzést.

A kaptár kincse – fókuszban a méhpempő

Sokan tudjuk, hogy a méhek nemcsak aranyos színűek, hanem tényleg aranyat is érnek. Az általuk előállított termékekkel rengeteg problémán lehet segíteni. Tapasztalataim során a legtöbb ember tudja ezt és nagyra becsüli őket, de sok félreértés adódik a használatukat illetően. A méhészeti termékek közül a méhpempő a legkevésbé ismert. Sokan összetévesztik a propolisszal.

Az idegrendszer „második lélegzete”

Közhelyként hangozhat, de a mai idők alapvető változást hoztak a munkaerőpiacon is. Napjainkban az ember gyakran rákényszerül, hogy megtanuljon, elsajátítson olyasmit is, amihez korábban semmi köze nem volt, amit régebben soha nem csinált, nem tanult. Hirtelen kiderül, el kell végeznie a főiskolát ahhoz, hogy megtartsa a munkahelyét – gyakran harminc-negyvenvalahány évesen, természetesen a munka mellett.

Az idegrendszer „második lélegzete”

Közhelyként hangozhat, de a mai idők alapvető változást hoztak a munkaerőpiacon is. Napjainkban az ember gyakran rákényszerül, hogy megtanuljon, elsajátítson olyasmit is, amihez korábban semmi köze nem volt, amit régebben soha nem csinált, nem tanult. Hirtelen kiderül, el kell végeznie a főiskolát ahhoz, hogy megtartsa a munkahelyét – gyakran harminc-negyvenvalahány évesen, természetesen a munka mellett.