Így kerüljük el a káliumhiányt!

A kálium fontos szerepet játszik a szervezet folyadékegyensúlyában és az elektromos impulzusok ideg- és izomsejtekbe való továbbításában. Káliumszintünk pontosan szabályozott, a szükséges mennyiséget a táplálékból vonja ki a szervezet, a felesleg egyszerűen kiválasztódik. Létrejöhet azonban káliumhiány a vérben, ami néha halálos kimenetelű is lehet.

Hogyan, mikor pótoljuk a magnéziumot?

A magnézium nélkülözhetetlen a normál vérnyomás és szívritmus fenntartásához, a csontok szilárdságához, az izmok és az idegrendszer működéséhez. A felnőtt lakosság túlnyomó többsége a szükségesnél kevesebb magnéziumot juttat a szervezetébe. A táplálékkal bevitt magnéziumnak csak mintegy harmada-fele szívódik fel, ezért kell gondoskodni a pótlásáról.

B1-vitamin: az idegrendszer jótevője

A B1-vitamin vízben oldódik, és különösen az idegrendszer működésében játszik döntő szerepet. Ha túl kevés B1-vitamin jut a szervezetbe, hiányának súlyos következményei lehetnek. Ennek megelőzése érdekében különösen ajánlott az olyan élelmiszerek fogyasztása, mint például a tojás, a tejtermékek, a gabonafélék, sertéshús, bizonyos halfajták és a hüvelyesek.

Speciális jelzések az agyunknak

Az idegrendszer nagyobb szerepet játszik a fertőzéses folyamatokban és az autoimmun betegségekben, mint azt korábban vélték. A központi idegrendszer folyamatait már lehet befolyásolni elektroterápia segítségével. Ismert, hogy a végtagot elvesztőknél a hiányzó testrész felől fantomfájdalom ébred, és az elektromos ingerlés képes megszakítani ezt a jelzést.

A kaptár kincse – fókuszban a méhpempő

Sokan tudjuk, hogy a méhek nemcsak aranyos színűek, hanem tényleg aranyat is érnek. Az általuk előállított termékekkel rengeteg problémán lehet segíteni. Tapasztalataim során a legtöbb ember tudja ezt és nagyra becsüli őket, de sok félreértés adódik a használatukat illetően. A méhészeti termékek közül a méhpempő a legkevésbé ismert. Sokan összetévesztik a propolisszal.

Az idegrendszer „második lélegzete”

Közhelyként hangozhat, de a mai idők alapvető változást hoztak a munkaerőpiacon is. Napjainkban az ember gyakran rákényszerül, hogy megtanuljon, elsajátítson olyasmit is, amihez korábban semmi köze nem volt, amit régebben soha nem csinált, nem tanult. Hirtelen kiderül, el kell végeznie a főiskolát ahhoz, hogy megtartsa a munkahelyét – gyakran harminc-negyvenvalahány évesen, természetesen a munka mellett.

Az idegrendszer „második lélegzete”

Közhelyként hangozhat, de a mai idők alapvető változást hoztak a munkaerőpiacon is. Napjainkban az ember gyakran rákényszerül, hogy megtanuljon, elsajátítson olyasmit is, amihez korábban semmi köze nem volt, amit régebben soha nem csinált, nem tanult. Hirtelen kiderül, el kell végeznie a főiskolát ahhoz, hogy megtartsa a munkahelyét – gyakran harminc-negyvenvalahány évesen, természetesen a munka mellett.