Csak heti 2 és fél órán múlik!

Minden negyedik ember kockáztatja az egészségét a testmozgás hiánya vagy elégtelen volta miatt. Ezt állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése, amely szerint a fent említett arány alig javult 2001 óta. Az inaktivitás fokozza a betegségek kockázatát, elsősorban a szívbetegségét, a 2-es típusú cukorbetegségét és egyes rákbetegségekét.

A WHO kutatói 1,9 millió embertől és 168 országból származó adatokat összesítettek, értékeltek, és az eredményeket a Lancet Global Health című kiadványban ismertették. Érdekesség, hogy a fejlett országokban a veszélyesen keveset mozgó emberek aránya a 2001-ben mért 32%-ról 2016-ra már átlagban 37%-ra nőtt, és a kedvezőtlen irányzat – ezt már magam teszem hozzá – hazánkra sajnos fokozottan igaz. A felmérés szerint ugyanis a magyar lakosságnak több mint 38 százaléka nem végez elegendő testmozgást. A mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás hazánkat Európa legelhízottabb nemzetévé tette.

A kutatás módszertanáról elég annyit tudnunk, hogy inaktívnak (mozgáshiányosnak) minősítették azokat az embereket, akik egy hét alatt 150 percnél kevesebb ideig végeztek mérsékelt intenzitású vagy 75 percnél rövidebb ideig intenzív testmozgást.

Lássuk, mit javasolnak a tétlenség helyett a szakemberek a 19–64 éves korosztályoknak? Nos, legalább heti 150 perces mérsékelt aerob mozgást vagy 75 percnyi erőteljes aerob mozgásformát. Emellett ajánlják még heti 2 vagy több napon az erőfejlesztő gyakorlatokat, amelyek valamennyi nagy izmot megmozgatják. Végül arra is ügyelni kell, hogy a hosszú időn át tartó ülést időnként szakítsa meg valamilyen könnyebb mozgásforma.

Mi számít mérsékelt aerob mozgásnak? Ide sorolják a gyors sétát, a vízi aerobikot, a kerékpározást sima vagy kisebb emelkedőkkel tarkított úton, a páros teniszmérkőzést, a fűnyírást géppel, a túrázást, a gördeszkázást és a görkorcsolyázást, a röplabdázást és a kosárlabdázást.

Erőteljes aerob aktivitásnak számít a kocogás vagy futás, a gyorsúszás, a gyorsan vagy hegyes terepen végzett biciklizés, az egyes teniszmérkőzés, a focizás, a rögbi, az ugrókötelezés, a jégkorongozás, az aerobik, a gimnasztika és a harcművészetek.

Az izomerősítő mozgásformák közé tartozik a súlyemelés, a gumiszalaggal történő edzés, a saját testsúly felhasználásával végzett mozgások (pl. a fekvőtámaszok és felülések, az ún. fegyencedzés), az erőteljes kerti munka, pl. az ásás és a lapátolás, valamint a jóga.

Aerob tevékenységnek számít, egyben az izomerőt is növeli a köredzés, az aerobik, a futás, a foci, a rögbi, a netball (kosárlabdához hasonló sport) és a jégkorong.

http://www.bbc.co.uk/news/health-45408017

Kürti Gábor
természetgyógyász, akupresszőr
Tel. +36 30 996-2787
Honlap: https://kurtigabor.com/
Gyógyszer nélküli egészség Facebook csoport