Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Egyre több az allergiás

Az allergia mára népbetegség lett, egyre gyakoribb fiataloknál és gyermekeknél. A klímaváltozás miatt is mind többen reagálnak érzékenyebben a meglehetősen ártalmatlan anyagokra, a környezetre, pl. a pollenre, házi porra, állati szőrre, élelmiszerekre, vegyi anyagokra. Miért válaszol túlérzékenyen ezekre az immunrendszer, és hogyan védjük meg magunkat?

Mi az allergia?

Az allergia a szervezetnek az élőhely anyagaival szembeni szerzett túlérzékenysége. Az allergiás reakciók alapjában véve teljesen normális immunválaszok, amelyek irányítása azonban hibás. Az immunrendszer már nem tesz különbséget a káros és ártalmatlan anyagok között, és ezért túl sok antitestet termel, emiatt túlzott, allergiás választ ad. Az immunrendszer ezzel saját szervezetünket károsítja. Az allergénnel történő minden új kapcsolat ismét aktiválja ezt a reakciót.

A védekezési folyamatok

A szervezetnek a nem kívánt és potenciálisan veszélyes kórokozókkal, így a vírusokkal, baktériumokkal szemben számos védekezési stratégiája van. Az egyik ezekből az, hogy antitestekkel elkapja a behatolókat és ártalmatlanná teszi őket.

Az antitestek a vérben lévő fehérjék, amelyek pontosan az adott antigénnek felelnek meg. Allergiás reakciónál az antigén szintén allergén. Az első érintkezés során ellenanyagok termelődnek, más nem történik. A támadók és védők (az immunrendszer) először úgymond megismerkednek egymással.

A második kapcsolatnál heves védekezési reakció indul. Az ellenanyagok nemcsak a vérben keringenek, hanem elvándorolnak a szövetekbe is. A nyirokrendszerben, az orrban és a száj nyálkahártyáján, a légzőrendszerben és a belekben másik típusú immunsejtek, az ún. hízósejtek keletkeznek. Ezek számos „szemcsét” tartalmaznak, amelyeken hírvivő anyagok, pl. a hisztamin tárolódik. Felszínükön kötőhelyek vannak az antitestek (receptorok) számára. A hízósejt 100 000 antitest befogadására képes. Ezek a hírvivő anyagok meglehetősen agresszívek. Ha bekerülnek a hízósejtekből a környező szövetekbe, ott kis gyulladásokat okoznak. Bekerülnek a véráramba is, és attól függően, hogy a folyamat éppen hol megy végbe, sokféle tünet jelentkezhet: viszketés, tüsszögés, orrfolyás, égő, könnyező szem, bőrreakciók stb.

A klímaváltozás ma már nem csak az allergiás betegeket sújtja. A korábban panaszmentes személyeknél is egyre többször figyelhetők meg légúti allergiás tünetek. Az időjárás változásának következtében tehát nemcsak az allergiás tünetek súlyosbodásával, de az allergiás betegek számának növekedésével is számolnunk kell.

(Németből fordította: Koncz László)

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Szénanátha – mi segít pollenallergia esetén?