Sokan úgy gondolják, hogy nyáron biztosan rendben van a D-vitamin-szintjük. Valójában ez nincs így automatikusan. Még akkor sem biztos a megfelelő képződés, ha sokat tartózkodunk kellemes napsütésben a szabadban, kevesebb bőrfelületet takaró öltözékben. Ráadásul többféle tényező is akadályozhatja a megfelelő mennyiségű D-vitamin képződését a bőrben.

Ugyan a D-vitamin elsődleges forrása a bőrt érő napsugárzás, azon belül is az UV-B tartomány: ennek hatására indul el a bőrben a D3-vitamin képződése, mégis gátolhatja néhány tényező ezt a számunkra kívánatos folyamatot.

Milyen okok állhatnak az elégtelen D-vitamin képződés hátterében?

A bőr képes jelentős mennyiségű D-vitamint előállítani, de ez a folyamat nem fokozható korlátlanul: egy pont után a hosszabb napozás már nem ad többletelőnyt. Magyarországon pedig nem elég csak abból kiindulni, hogy „süt a nap”: az számít, hogy ténylegesen mennyi UV-B éri a fedetlen bőrt.

Ezért nyáron is előfordulhat elégtelen ellátottság, ha valaki főleg zárt térben tartózkodik, keveset van a szabadban, idősebb, vagy rendszeresen fényvédőt használ. Ez utóbbi azért fontos, mert a fényvédők épp az UV-sugárzás ellen védenek. A túlzott napvédőkrém-használat pedig megakadályozhatja, hogy a napfény hatására D-vitamin képződjön a szervezetben. De természetesen a bőrvédelemről sem szabad lemondani.

Jellemző hiánytünetek

Mi van, ha nem elég? Jelentkezhet fáradtság, csontfájdalom, izomgyengeség, hosszabb távon csontlágyulás, gyermekeknél pedig angolkór is kialakulhat.

És mi van, ha elegendő?

A megfelelő D-vitamin-szint hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet jól hasznosítsa a kalciumot, ezáltal támogatja a csontok, az izmok és az immunrendszer normál működését. A megfelelő D-vitamin-szint nemcsak a csontszerkezet épsége, hanem több idült betegség megelőzése szempontjából is jelentős lehet.

Mennyi az ajánlott adag?

A hazai ajánlások felnőtteknél az őszi-téli hónapokban általában napi 2000 NE (NE = nemzetközi egység – A szerk.) D-vitamin-pótlással számolnak, bizonyos állapotokban pedig ennél magasabb, akár napi 4000 NE mennyiség is szükséges lehet.

Egy másik magyar összefoglaló szerint felnőttkorban és várandósság alatt 1500–2000 NE ajánlott. Napi 4000 NE fölé huzamosabb ideig csak orvosi egyeztetéssel érdemes a D-vitamin adagját emelni.

A D-vitamin és a stressz

A D-vitamin önmagában nem „stresszoldó”, hanem szerepet játszik az immunrendszer működésében, az izmok funkciójában és az agysejtek aktivitásának támogatásában is. A tartós stressz pedig szorongást, fáradtságot, alvászavart, ingerlékenységet, koncentrációs nehézséget és akár depresszív állapotot is előidézhet. Emiatt ez a két terület több ponton összeérhet, különösen akkor, ha valaki hosszabb ideje kimerült, rosszul alszik és keveset regenerálódik.

A tartós stresszben gyakori a kimerültség, az alvászavar, a motivációvesztés és a kiégés, ilyenkor pedig sokan kevesebb időt töltenek a szabadban. Mivel a D-vitamin a bőrben UV-B-sugárzás hatására képződik, a kevés napfény és a kevés szabadtéri idő közvetve ronthatja az ellátottságot.

Ezért a D-vitaminra mint az általános regeneráció egyik elemére érdemes tekinteni: a megfelelő alvás, szabad levegő, rendszeres mozgás, kiegyensúlyozott életmód és szükség esetén orvossal egyeztetett pótlás mellett.

A D-vitamin-hiány depresszióhoz vezethet

Az alacsony D-vitamin-szint egyes pszichiátriai betegségekkel, például a depresszióval is összefüggésbe hozható. Ezért a depresszió kockázati tényezői között említhetjük a napfény hiányát, a D-vitamin-hiányt és az állandó vagy fokozott stresszt is.

Ez nem bizonyít egyetlen, egyszerű biológiai láncolatot, de azt jól mutatja, hogy a lelki terhelés, a hangulati állapot és a D-vitamin-ellátottság egymástól nem független tényezők. A szezonális depresszió kezelésekor pedig a D-vitamin-pótlás is megjelenik a hivatalos ajánlások között.

A téli depresszió és a szolárium

Egy érdekes háttértörténet: a szolárium feltalálása részben a természetes napfény hiányának pótlásához kapcsolódik. A visszaemlékezések szerint Friedrich Wolff, a feltaláló korai motivációi között nemcsak a német sportolók egészségének és teljesítményének javítása szerepelt, hanem a téli depresszió, az úgynevezett winter depression ellensúlyozása is.

Fontos azonban, hogy a hivatalos orvosi gyakorlatban a szezonális depresszió kezelésére nem a barnító szoláriumot alkalmazzák, hanem speciális, UV-szűrt fényterápiát. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontja szerint a barnító UV-eszközök, köztük a szolárium is, rákkeltő kockázatot hordoznak.

(Összeállította: Sz. T.)

Ha szeretne még többet tudni a D-vitaminról, figyelmébe ajánljuk egyik korábbi írásunkat.

A D-vitamin titkai. Egészségtippek (2.)