Jó üzlet az éttermeknek a kalóriacsökkentés
Évek óta próbálják ösztönözni az étteremláncokat az óriásadagok és a magas kalóriatartalmú fogások visszaszorítására. A vendégek egészségénél azonban kézzelfoghatóbb haszna is van a változtatásnak: az anyagi haszon. Egy friss tanulmány szerint a diétás választék „csak jó üzlet”. „Eredményeink alapján az alacsony kalóriatartalmú ételeket kínáló étteremláncok üzleti előrelépést mutattak” – fogalmazott a kutatást vezető Hank Cardello, az egyesült államokbeli Hudson Intézet munkatársa.
„Ezek nem csupán a választék kiegészítő elemei, hanem a kínálat szükséges részei. Az ilyen vállalatok célja az anyagi haszonszerzés, amihez ebben az esetben ugyanaz a lépés vezet, mint a vásárlók egészségéhez” – tette hozzá. Dr. James Marks, a vizsgálatot finanszírozó Robert Wood Johnson Alapítvány elnöke, aki korábban sebészként tevékenykedett, izgalmasnak találja a fejleményeket. „A morális előny és az anyagi haszon ezúttal nem zárja ki egymást” – jelentette ki.
Cardello és kollégái az Amerikai Egyesült Államok 21 legnagyobb étteremláncát vették górcső alá. A listán olyan gyorséttermek szerepeltek, mint a McDonald’s és a Taco Bell, valamint olyan hagyományos éttermek is, akár az Olive Garden vagy az Outback Steakhouse. Összforgalmuk évi 22,13 trillió forintnak felel meg.
2006 és 2011 között az alacsony kalóriatartalmú ételek és italok eladási számai magasabbak voltak a kínálat többi részénél. A kormány eközben éppen intézkedéseket vezet be a kalóriaszámlálást megkönnyítő táplálék-csomagolásra vonatkozóan, ami az éttermeket is érinti. Ennek célja a járványként terjedő túlsúly visszaszorítása. 1990-ben az elhízottak aránya 15 százalék vagy az alatti volt minden államban, mára viszont több mint 25 százalékra nőtt 39 államban. „Nemzetünk egészsége és gazdasága veszélyben forog. A kockázat aligha lehetne nagyobb” – fogalmazott Dr. Marks az intézet sajtókonferenciáján.
A tanulmány elkészítése során a Hudson Intézet munkatársai 500 kalória alatt tekintették alacsony energiatartalmúnak a szendvicseket és az előételeket. Köreteknél, étvágygerjesztőknél és desszerteknél ez a határ 150 kalória volt, 2,36 deciliter italnál pedig 50. Az élelmiszerek egyéb tulajdonságait nem vették figyelembe. A megfigyelés 5 éve alatt az étteremláncok 472 milliárddal több adag ilyet adtak el, és 1,3 milliárddal kevesebbet a többi termékből. Az alacsony kalóriatartalmú ételeket és italokat nem mindig hirdetik jobb alternatívaként. „Abban a pillanatban, hogy megemlítjük az egészségesebb alternatívát, a vásárlók elrohannak” – sóhajtott Cardello, aki élelmiszeripari szakértőként már a Coca-Cola és a General Mills vállalatoknál is dolgozott. 2001-ben szupermarketben kapható árucikkekkel kapcsolatban végzett felmérést, hasonló eredménnyel.
Jelen beszámoló alapján üzletenként 5,5 százalékkal nőtt a forgalom a sok alacsony kalóriatartalmú fogást kínáló éttermekben, míg a többieknél ugyanennyivel csökkent. A gyorséttermekben jobban érvényesült az egészséges ételek fölénye, ami a szakértőket nem lepte meg, hiszen a hagyományos étkezdék nagy tányérjai nagyobb adagokat tesznek lehetővé. A diétás üdítők ezzel szemben éppen utóbbiaknál fogytak jobban, ahol inkább kávét fogyasztanak az emberek a kólával szemben.
