Hippokratész vörösborral fertőtlenítette a sebeket, a rómaiak pedig egy kevés vörösbor hozzáadásával biztosították ivóvizük tisztaságát. Az emberek már a mikrobák felfedezése és az érsebészet rutinszerű elterjedése előtt a vörösborhoz nyúltak nem csak nyugtató, hanem gyógyító hatása miatt is. A tudomány azonban csak az úgynevezett „francia paradoxon” feltűnésével kezdett komolyabban foglalkozni ezzel a kérdéssel.
A természetes szülés pozitív hatása az agy fejlődésére
A természetes szüléssel egy olyan fehérje indul fejlődésnek az újszülött agyában, amely segíti az agy fejlődését és felnőttkori működését. A Yale Orvosegyetem kutatóinak felfedezése szerint ennek a fehérjének – az UCP2-nek – az jelenléte csökkent hatású a császármetszéssel világra jött újszülöttben. A császármetszések megnövekedett száma tehát súlyos következményekkel járhat.
Miért olyan népszerű a legó?
Jon Sutton, a The Psychologist című lap szerkesztője pszichológustársaival együtt arra kereste a választ, miért szereti az emberek többsége – beleértve saját magát is – annyira a legót. Sutton beszámolt róla, ő maga pszichológiai eszközként is használja ezt a népszerű játékot, mivel segít neki relaxálni. Míg gyerekkorában a legó még csak egy volt a játékai közül, mostanra, hogy saját gyerekeinek vásárolja, szinte szenvedélyévé vált.
Nem létezik barátság férfi és nő között?
Kutatások kimutatták, hogy a régi közhiedelem, miszerint férfi és nő között nem létezik barátság, tényleg igaz. A vizsgálatokból kiderült, hogy a férfiak mindig szexuális vonzalomból barátkoznak az ellenkező nem képviselőivel, függetlenül attól, hogy éppen egyedülállóak vagy sem. A nők ezzel szemben inkább csak plátói érzelmeket táplálnak férfi barátaik felé, ennél többet csak akkor remélnek, ha saját kapcsolatuk terén problémák adódnak.
Véget vet a sportitalokkal kapcsolatos tévhiteknek az új tanulmány
Világszerte több ezer sportoló küzd állandóan a dobogó legfelső fokáért. A British Medical Journal szaklapban megjelent egyik tanulmány szerint azonban ezek az emberek nem számíthatnak feltétlenül a sportitalokra és a speciális cipőkre céljuk elérésében. Peter Gill, az Albertai Orvostudományi Egyetem kutatója az Oxfordi egyetem szakértőivel karöltve azt vizsgálta, mennyire valósak a különböző sportszergyártók állításai a reklámokban.
Tbc – múlt és jövő
Magyarországon a keleti országrészben, ott is leginkább Szabolcs–Szatmár–Bereg, valamint Borsod megyében és Budapest problémás kerületeiben a legmagasabb a fertőző tbc-sek száma. Ez a lakosság romló életszínvonalával és megszűnt megelőző ernyőszűrés elmaradásával is magyarázható. Alacsony viszont a szám a budai kerületekben és a nyugati országrészben… A tbc elsősorban ma sem egészségügyi, hanem szociális probléma!
A félreismert tészta
A tésztát az utóbbi években igazságtalanul kiáltották ki az elhízás egyik fő okozójának, és elsősorban szénhidráttartalma miatt üldözik, amit egyes nézetek szerint teljes mértékben száműzni kellene étrendünkből. A gond mindezzel csak annyi, hogy tésztát már jóval azelőtt is fogyasztottak az emberek, hogy az elhízás és cukorbetegség ilyen nagy mértéket öltött volna, ráadásul Olaszország – a tészta hazája – egész Európában, ha nem a világon az egyik olyan ország, ahol a legalacsonyabb a túlsúlyosak aránya.
Tanulási és viselkedési zavarok
A minimális agyi diszfunkció (MCD) nem más, mint tanulási és viselkedészavar. A központi idegrendszer működésének gyengülése következtében zavar támad az ember pszichikai fejlődésében. Az egyre nagyobb terheléssel járó életkörnyezet, valamint a stressz következtében, ami a mai életünknek szinte már természetes velejárója, napjainkban egyre többen szenvednek ettől a problémától.
Mit tehetünk gyermekeink egészségéért?
2006 óta nagyon sok gyermekkel találkoztam és értünk el komoly sikereket együtt, a szülők közreműködésével. Igen, ez nagyon fontos és hangsúlyos része a gyermekek gyógyulási folyamatának: meg kell értenünk egyszer és mindenkorra: tartós javulást csakis a szülőkkel összefogva érhetünk el! Hogy miért?
Egyre rosszabb az ázsiai gyerekek szeme
Egy nemrég elkészült tanulmány szerint a legnagyobb ázsiai városok végzős iskolásainak közel 90 százaléka rövidlátó, ami valószínűleg a túl kemény iskolai követelmények és a természetes fény hiányának következménye. A tudósok szerint ha nem történik változás, akár minden ötödik tanulónál komoly szemromlás fordulhat elő, sőt könnyen meg is vakulhatnak.