A svédországi Göteborg Egyetem Sahlgrenska Akadémiájának kutatói egy új eljárást dolgoztak ki az elveszett fogak pótlására, mely során a hiányzó fog helyére egy kapocs segítségével a páciens egy másik, saját fogát helyezik át. Ha – akár betegség, akár baleset következtében – kihullik egy fogunk, az álkapocs térfogata azon a helyen lecsökken, ami megnehezíti a fogbeültetést, ezért gyakran nem marad más lehetőség, mint csontátültetés révén újra felépíteni az álkapcsot.
Együnk brokkolit!
Ha a brokkoli és az egyéb, úgynevezett keresztes virágú zöldség egészségügyi előnyeit akarjuk élvezni, nem elég azokat táplálék-kiegészítő formájában szedni, hanem magukat a zöldségeket kell fogyasztani. Ennek oka az Oregon Állami Egyetem Linus Pauling Intézetének tudósai által kiadott tanulmány szerint az, hogy a bennük található kulcsfontosságú fitokemikáliák csak így tudnak teljes mértékben felszívódni.
Tegyünk a vashiány ellen!
Ki gondolná, hogy a vashiány a lakosság közel harminc százalékát, azaz kétmilliárd embert érint a világon? Nők körében sokkal gyakoribb, mint a férfiaknál, éppen ezért nem árt tudnunk, hogyan előzhetjük meg, és mit tehetünk a vashiány ellen. A vas szervezetünk számára nélkülözhetetlen elem, hiánya nagyon sok problémához vezethet, tehát nem árt odafigyelnünk a vashiányos állapot megelőzésére, illetve kezelésére.
Testmozgással megelőzhető a migrén
A rendszeres testmozgás éppen olyan hatásos lehet a migrénnel szemben, mint egy relaxációs terápia, vagy éppen a mindennapi gyógyszeres kezelés, állítják egy új svéd tanulmány. A Göteborgi Egyetem kutatói megállapították, hogy a három kezelési módszer, a relaxációs terápia, a gyógyszeres kezelés és a rendszeres testmozgás körülbelül egyforma mértékben bizonyult hatásosnak a migrén megelőzésében, ugyanis mindhárom esetben az erős fejfájásrohamok gyakorisága nagyjából háromnegyedével csökkent.
Kelkáposzta – sok vitamin
Ha a kelkáposztát a zöldséges polcon látjuk, igen tetszetős: sötétzöld levelei terebélyesek és gazdagon erezettek. A kelkáposzta hírneve azonban sokáig nem volt a legjobb. „Szegény ember eledele” – ez volt az egyik ember számára, míg a másik elfintorította az orrát a lépcsőházban a káposzta szagára. A káposztafélék közül talán a kelkáposzta a legnemesebb, dióra emlékeztető ízét az ínyencek is kedvelik. Régen kifejezetten őszi-téli étel volt, de egy ideje már egész évben kapható. Általában a korai fajták laza fejűek, a leveleik sötétzöldek, erősen fodrosak. Az őszi-téli kelkáposzták feje tömöttebb, színe világosabb.
Károsak lehetnek az idősebb nőknek az étrendkiegészítők
A multivitamin-, ásványi anyag- és folsavtartalmú kiegészítők ahelyett, hogy egészségesek lennének, valójában az idősebb nők esetében növelik a halálozás kockázatát. Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerzői szerint az Egyesült Államokban rendkívül elterjedt az étrendkiegészítők fogyasztása, melyeket a krónikus betegségek elkerülésének reményével alkalmaznak. Számos összetevő hosszú távú hatását azonban jelenleg még nem ismerjük.
Mutasd a lábad, megmondom, ki vagy!
Igaz, hogy a szem a lélek tükre, de ha igazán meg akarunk ismerni valakit, nézzük meg alaposan a lábfejét. Már több mint ötezer éve gyakorolják Kínában és Indiában a „lábolvasást”, aminek az az elképzelés áll a hátterében, hogy a lábfej testünk többi részét tükrözi. Bármilyen csomó, tyúkszem vagy fájdalom a lábfejben más testrészek rendellenességeit jelezheti.
Az edzés után is égeti a kalóriákat a testmozgás
Az Appalache-i Állami Egyetem kísérlete azt mutatta, hogy az alanyok 190 kalóriát égettek el a 45 perces szobakerékpározás utáni 14 órában. Nem csalás, nem ámítás, 190 kalóriát égettek el az edzés befejezése után a tekerés alatt felhasznált kalóriákon kívül. Az alanyok így 519 kalóriát használtak fel a kerékpározás alatt, és az edzés utáni égetésnek köszönhetően végül összesen 709 kalóriát égettek el.
Győzzük le az őszi fáradtságot!
Az ősz beköszöntével sokan tapasztalják az őszi fáradtság jeleit: állandó álmosság, levertség, kedvetlenség, karikás szemek. Nem is csoda, hiszen szinte az egyik napról a másikra nem ér minket elég napfény, fúj a szél, hideg van és sötét. Tippjeinkkel segítünk a „téli üzemmódra” való átállásban.
A balkezesség titka
Mi magyarázza azt, hogy a történelem folyamán az egész világon mindig is volt egy körülbelül 10 százaléknyi balkezes kisebbség? Rik Smits, A balkezesség rejtélye (The Puzzle of Left-handedness) c. könyv szerzője szerint nincs határozott oka annak, hogy egyesek jobbkezesek, mások pedig balkezesek, ennek ellenére számos elmélet és mendemonda létezik ezzel kapcsolatban.