Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Kelta fahoroszkóp (4.)

Az időszámításunk előtti évszázadokig nyúlik vissza a kelta horoszkóp eredete. A kelták az időszámításunk előtti V. században már egész Európát, egészen a Duna partvidékéig meghódították. Az államalapítás elmaradt, de az állandó törzsi viszályok nem. Papok és druidák irányították a vallási és kulturális életet, s különböző megfigyeléseik alapján hozták létre azt a kalendáriumot, melyben először jegyezték le a „fa jegyeken” alapuló horoszkópot. Sorozatunkban előbb visszatérünk az általánosan érvényes tudnivalókra, majd folytatjuk az egyes fa jegyek ismertetését. Ezúttal a tölgy és a magyal kerül sorra.

Gyöngéd születés – Dr. Lenkei Gábor új könyve

Új kötettel jelentkezett dr. Lenkei Gábor, aki a Cenzúrázott egészség című könyvével két évvel ezelőtt valósággal berobbant a köztudatba. Akkor az „egészségipar”, pontosabban a „betegségipar” jelenségeit, a gyógyszergyárak manipulációit és a háttérben álló okokat világította meg, sok ember szemléletmódját megváltoztatva. Most hasonlóan érzékeny témához nyúlt a Méltósággal megérkezni… című könyvében. A születés és a szülés módja, körülményei állnak most a középpontban, miközben Lenkei doktor ismét tabukat döntöget.

A halfogyasztás jót tesz az agyműködésnek

Ha valaki legalább hetente egyszer tengeri halat fogyaszt, akkor az életkor előrehaladásával összefüggő agyteljesítmény-csökkenést akár 3-4 évvel is kitolhatja. Ezzel a következtetéssel zárult az a kutatás, amelyben 3718 – 65 éves vagy idősebb – chicagói lakos étkezési szokásait és agyműködését kísérték figyelemmel több mint hat éven át. A kutatásban részt vevők kérdőívek kitöltésével is segítették a vizsgálatot, megjelölve az általuk fogyasztott ételeket.

Szeretjük a csokit… de vajon a csoki is szeret minket?

Igen, legalábbis a kakaóbabban lévő flavonoidok, hisz azok jót tesznek a szívünknek. De mielőtt túlzottan betankolnánk csokiból vagy sütikből, mérlegelnünk kell: isteni ajándék vagy ördögi csábítás? A csokit Carl von Linné nevezte el &#8222theobromának”, vagyis az „istenek eledelének”, amelyről már a dél-amerikai indiók évezredes meséi is úgy tartották: e paradicsomi növény élvezete csak az isteneket illeti. Így aztán a kakaóbabból áldoztak is hódolatuk kifejezéseképpen isteneiknek.

Az Országgyűlés elé kerül a védőoltási kártalanítás ügye

Várhatóan a napokban nyújtják be az Országgyűlésnek azt a módosító indítványt, amelynek értelmében megmaradna az állam kártalanítási felelőssége a védőoltások esetleges szövődményeiért. Ez nem azt jelenti, hogy a vakcina gyártója nem felel majd termékéért, de az esetleges maradandó testi károsodás után az állam fizet, majd az összeget megpróbálja behajtani. A novemberben életbe lépett szabályozást korábban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is kifogásolta. Mint ismeretes, erre az után került sor, hogy a Natúrsziget portálon heteken át tiltakozó aláírásokat gyűjtöttünk, majd az íveket október 20-án átnyújtottuk az ombudsmannak, dr. Lenkovics Barnabásnak. (Vele ekkor készített interjúnk itt olvasható.)

Dr. Flórián Sándor: Gyógyulhatsz, ha akarsz! (3.)

A mai egyetemi orvoslás árnyoldala a krónikus betegségek kezelése. Gyakorlatilag az orvostudomány fejlődése ellenére máig megoldatlan problémát jelentenek a degeneratív betegségek, a rendelkezésre álló terápiák révén csupán a tünetek enyhíthetők, de végleges gyógyulásról nem beszélhetünk. Létezik azonban más út is, amit Dr. Flórián Sándor belgyógyász, homeopata, akupunktőr, holisztikus orvos az elmúlt hetekben megjelent Gyógyulhatsz, ha akarsz! című könyve ismertet. Alább egy hosszabb részletet olvashatnak a kötetnek a bélflórával és a belek eredeti mikroflórája egyensúlyának helyreállításával foglalkozó fejezetéből.

Az öt elem – Köves Szilvia fotókiállítása

Lélegzetelállító képek a világ minden tájáról, különleges, egyben logikus rendező elv szerint csoportosítva. Így lehetne összefoglalni Köves Szilvia Az öt elem című fotókiállításának esszenciáját. A tárlat november 16-án nyílt meg és december 8-ig látható az Aranytíz Művelődési Központ Dési Galériájában (Budapest V., Arany János utca 10.). Munkatársunk a kiállítás megnyitója után beszélgetett Köves Szilviával. Az alábbiakban a művész gondolataiból és a látogató benyomásaiból adunk át egy csokorra valót.

A jó alvás genetikai háttere

Svájci kutatók azonosítottak egy gént, amelynek működése megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért képesek mélyen aludni, miközben másoknak ez ritkán sikerül. A zürichi egyetem tanára, Hans-Peter Landolt, a tanulmányt jegyző vezető kutató eredményeit 2005 októberében tette közzé a The Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban. Állatkísérletekre alapozva Landolt és munkatársai azt állítják, hogy az alvás intenzitása genetikai ellenőrzés alatt áll, bár ennek a folyamatnak az élettani háttere egyelőre nem ismert.

Aprószentek – indigó gyermekek

„Semmi sem igényli annyira a változtatást, mint mások szokásai.” Mark Twain „A mai gyermekek mások – több érdeklődésre tartanak számot, intelligensebbek, hajlamosabbak a konfrontációra, spirituálisabbak és némely esetben …akár agresszívabbak is. Ez a tény a gyermekgondozás másfajta, a régi módszerektől eltérő formáját teszi szükségessé” – olvashatjuk Jan Tober tollából. Jan Tober társszerzője az Indigó gyermekek című könyvnek, melyben a világméretű nyilvánosság előtt először 1999-ben használták ezt a kifejezést.

A dohányzás árt a férfiak nemzőképességének

A legújabb kutatások szerint a dohányzás csökkenti a férfiak nemzőképességét, és minél több cigarettát szívnak, annál kevésbé valószínű, hogy a spermájuk képes a megtermékenyítésre. Az ezzel kapcsolatos kutatásról 2005 októberében Montrealban számoltak be a reproduktív orvoslás amerikai társaságának éves konferenciáján. A kutatók 18 dohányzó férfi spermáját hasonlították össze nemdohányzókéval. Valamennyi dohányos legalább napi 4 szál cigarettát szívott, több mint 2 éven keresztül.