A legutóbbi adatok szerint az asztma legsúlyosabb fajtája több ezer embert érint hazánkban. A betegség enyhe szakaszában a tünetek jól kezelhetőek, a súlyos, négyes stádiumú asztmában szenvedő betegek egy részének életminősége azonban a jelenlegi gyógyszeres terápiák mellett is kimondottan rossz Magyarországon – derült ki az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének (ABOSZ) súlyos asztmások körében végzett, február végén befejeződött kutatásából. Erre a körre kiterjedően ez volt az első magyarországi felmérés.
Az orvosok harmada elérte a nyugdíjkorhatárt, de több a medikus
Szakmai és regionális orvoshiánnyal küzd a hazai egészségügy, ám a valós munkaerőigény mértéke csak az intézményrendszer átalakítása után állapítható meg. Az elöregedett orvosi kar utánpótlása érdekében bővítették a medikusképzést. Az ágazat humánerő-fejlesztési koncepciója szerint a bérek az évtized végére érhetik el az EU átlagát.
Hogyan vezeti a koleszterinbiznisz az orránál fogva a világot?
Szendi Gábor a görög mítoszokat szereti, de az orvostudományiakat nem. Néhány hónapja megjelent, nagy vihart kavart, Depresszióipar című könyvében, illetve az itt olvasható írásában két olyan tévhitet szed ízekre, melyek nap mint nap milliók egészségét veszélyeztetik. Miközben orvosok százezrei többnyire jóhiszeműen felírják, hatalmas tömegek pedig egészségük védelmében bizakodva szedik a koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket, valójában az a helyzet, hogy a szerző szerint a koleszterinbiznisz az orránál fogva vezeti a világot. Hogy miképp jutottunk el idáig, az kiderül az eredetileg Koleszterinmítosz címmel a Paradicsom magazinban megjelent cikkéből.
Hívatlan vendégeink: trópusi idegrendszeri betegségek
A trópusi ideggyógyászatnak Európa nyugati részén, különösen Franciaországban komoly tradíciói vannak. Nem véletlen, hogy Limoges-ban rendezték meg a trópusi neurológia első, majd második világkongresszusát, mely utóbbin – egyedüli magyarként – a trópusi eredetű idegrendszeri betegségek magyarországi helyzetéről tartott előadást dr. Buda Botond ideggyógyász, a trópusi idegrendszeri betegségek specialistája. Vele beszélgettünk erről a különlegesnek számító betegségcsoportról, s arról, mire kell ügyelnünk, ha külföldre, egzotikus nyaralásra készülünk.
Mammográfia: a daganatok 10%-a nem igényelne kezelést
Köztudomású, hogy a széles körben alkalmazott mammográfia segítségével időben észlelhető és bizonyos esetekben gyógyítható a mellrák. Ugyanakkor svéd kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az eljárás segítségével diagnosztizált rákbetegségek 10%-a „nem progresszív” jellegű, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem (vagy nem volna) szükséges kezelést adni rá. Ilyenkor beszélnek a szakemberek a „túldiagnosztizálás” jelenségéről. A kutatásról a British Medical Journal című tekintélyes szakfolyóirat 2006. március 4-ei száma adott hírt.
Tíz dolog, amit a migrénről tudni kell
A fejfájás népbetegség, milliók életét nehezíti meg. A sokarcú migrénről számos legenda keringett, néhány évszázaddal ezelőtt a női hisztéria velejárójaként könyvelték el. Bár tény, hogy a nők jobban érintettek, a migrénes rohamok háttere ennél jóval összetettebb. Az alábbi összeállítás – a www.hvg.hu nyomán – nemcsak a legfontosabb tudnivalókat összegzi, hanem egyben tippeket is ad.
Egészséges büfé – elsőként a Közlekedési Múzeumban
Tudósítónktól: Az intézmény falain túlmutató esemény zajlott a Közlekedési Múzeumban április 6-án: megnyílt az új büfé, amely az egészséges táplálkozás meghonosítását tűzte ki célul. Az iskolákat ugyan már törvény kötelezi arra, hogy változtassanak büféik árukínálatán, ám erre az egészen egyedi kezdeményezésre a munkahelyeken és a közintézményekben még nem sok példa akadt. Az eseményen megjelent Monspart Sarolta is, aki 1972-ben tájékozódási futásban, egyéniben világbajnok lett, s jelenleg az Országos Egészségfejlesztési Központban dolgozik.
Dávid-csillag és más ősi jelek a bioenergetikai gyógyításban
Vannak ősi jelképek: energiákat és információkat hordoznak. Ilyen a Dávid-csillag is, amely két, egymásba fordított, egymással szembenálló, egyenlő szárú háromszög. Az egységet és a harmóniát jelképezi. A felső háromszög fentről a kozmoszt szimbolizálja, s úgy tágul lefelé, a föld felé. Az alsó háromszög a mikrokozmosz irányából jön, s szélesedik tovább a makrokozmoszra „mutatva” – tájékoztat T. László bioenergetikus, természetgyógyász. Ezért szokták a régi mágusok is azt mondani „amint fenn, úgy lenn”! Ez a két háromszög tehát egymásba fonódik, s így alakul ki középen az a harmónia, amely nem más, mint az ég és a föld energiája – köznyelven szólva –, s egyszerre van jelen.
A csecsemőknek adott antibiotikum fokozhatja az asztma veszélyét
Megdöbbentő következtetésre jutottak kanadai kutatók, akik azt vizsgálták, milyen összefüggés lehet az egyévesnél fiatalabb csecsemőknek adott antibiotikum és a gyermekkori asztma kifejlődése között. Kiderült, hogy ha ebben az életkorban csak egyszer is antibiotikumot kap a pici, már a duplájára nő az asztmás megbetegedés kockázata. Ha az első életévben további antibiotikum-kezelésre is sor kerül, ez a rizikó tovább fokozódik. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy bár az említett kapcsolat létezik, oksági viszonyt nem tudtak felállítani az antibiotikum-szedés és az asztma között.
Nystagmus – a látásjavítás sikertörténetei (8.)
A látástréning komolyságát mi sem bizonyítja jobban, hogy szemorvos dolgozta ki immár 100 éve, és ma is legalább olyan hatékony, mint a múlt század elején. Sajnos az igazi titkaival csak kevesen vannak tisztában, a mai orvoslás hivatalosan nem ismeri el, és a könyvek is inkább valami másról beszélnek, mint a valódi, az eredeti tiszta forrásról. Az is igaz, hogy az egészséges nézési szokásokat manapság nehezebb fenntartani, mint akárcsak 30 évvel ezelőtt. A komputer, a kontaktüveg vagy a televízió feltalálása óta a merev, egészségtelen nézési szokásokat sokkal hamarabb „megtanuljuk”, mint dr. Bates New York-i szemorvos idejében (1860-1931). Alább a szemtekerezgésről (nystagmus) lesz szó, amelynek gyógyításában az orvostudomány tehetetlen, de látástréninggel itt is javulást lehet elérni.