A gyorsételek fogyasztása jelentősen emelkedett az Egyesült Államokban az elmúlt három évtizedben. Ennek ellenére az elhízással és az úgynevezett időskori, más néven II-es típusú cukorbetegséggel (diabetes mellitus) való kapcsolata kevés figyelmet kapott. Egy nemrégiben közzétett kutatás rávilágított, hogy a gyorsételeket ritkán (kevesebb mint hetente egyszer) fogyasztókhoz képest a gyakori evőknek (több mint hetente kétszer) átlagosan 4,5 kilogrammal fokozottabban gyarapodott a testtömegük és kétszer jobban emelkedett az inzulinrezisztenciájuk. Ez utóbbi tényező pedig szoros összefüggésben áll a cukorbetegség kialakulásával.
A méhnyakdaganatok többségét a HPV okozza
Hazánkban a méhnyakrákból eredő halálozás 2001 és 2003 között 465 és 539 között változott. Kedvező fejlemény az utóbbi évben, hogy nagy publicitással átfogó szűrőprogram indult az érintett populáció bevonására, ugyanis a méhnyakrák megelőzése gyakorlatilag 100 százalékban elérhető lenne, ha minden nő rendszeresen részt venne rákszűrésen. A fejlődő országokban a méhnyakrák szedi a nők közül a legtöbb áldozatot. Becsült adatok szerint évente 500 ezer új megbetegedés és 239 ezer halálesetet fordul elő, ezek 80 százaléka a fejletlen világban következik be. A méhnyak rosszindulatú elváltozásai Magyarországon az emlőrák után mind az előfordulási gyakoriságot, mind a halálozást tekintve a második helyen állnak.
A női erő – Vince születése
Milyen is a női erő? Van-e erősebb az ösztönös, női teremtésnél, melytől bimbók pattannak ki, gyümölcsök érnek, tengerek apadnak és dagadnak, és mely erő napvilágra hozza a Létezés ráncos, tiszta és bölcs teremtményeit? Áldott Holdak, kik támogatjátok az óceán hullámait…
Dupla baj, ha beteg a házastárs
Ha megbetegszik a házastárs, az nemcsak az ő baja, hanem komolyan sújthatja párját is. Egy most zárult kutatás rávilágított, hogy a férj vagy a feleség betegsége esetén házastársa komoly stresszt él át, sérült társkapcsolata, esetleg anyagi hátrányok is érik – és ami talán a legfontosabb: őt magát is könnyebben éri el valamilyen betegség. Ahogy a kutatást vezető dr. Nicholas Christakis, a Harvard Medical School munkatársa megfogalmazta, „nemcsak akkor törhet össze az ember szíve, ha haldoklik a társa, hanem már akkor is, ha súlyos beteg”.
A tej és a tejtermékek egészségkárosító hatásai: ez lenne a feketeleves?
Ki ne hallotta volna nap mint nap, hogy „a tej egészséges” vagy „tápanyagokban gazdag”, „a gyermekek számára fontos” stb… Sajnos az alábbiak szerint pont az ellenkezője az igaz. Kérem, fordítson egy kis időt erre a cikkre. Mindig az váltja ki a legnagyobb megdöbbenést és kételyt, amit nem a többség hangoztat vagy csinál. Az alábbi tények nagyon befeketítik a tejet. Ha a fenti reklámszövegek igazak volnának, akkor könnyű lenne igazolni a valódiságukat. Vegyük csak sorra ezeket a vizsgálati eredményeket! E cikk szerzője, Pusztai Árpád, tudományos forrásokra utalva, megkérdőjelezi a tej több ilyen, egészségesnek hitt tulajdonságát. Pusztai Árpád magyar származású, világszerte ismert biokémikus, akinek korábban már közöltük írását a szója egészségkárosító hatásairól.
Kis magyar kórházi abszurd
Novemberben lesz százéves az apósom – remélem, meg is éri ezt az életkort – bár az orvosok tevékenysége néha nem ebbe az irányba mutat. A legutóbbi időkig meglehetősen jó egészségnek örvendett, egyedül élt, és szinte mindenben önellátó volt. Aztán egy vasárnap reggel telefont kaptam: „Nehezen lélegzem, valami baj van, gyere, és hozzál orvost magaddal.” És ekkor kezdődött ez a történet, amelyet minden furcsaságával és kérdőjelével együtt közreadok, hogy tanulságul, egyben egyfajta látleletként szolgáljon egyik vezető fővárosi kórházunk működéséről.
Tíz szívrohamból négy felderítetlen marad
Egyre gyakrabban fordul elő az úgynevezett csendes szívroham, tehát az a fajta szívbetegség, amelyet sem a páciens, sem orvosai nem fedeznek fel – legfeljebb utólag szereznek tudomást róla. Az ilyen események nagyobb része nőknél fordul elő. A szívrohamot átélt nők közül minden másodiknak a betegsége rejtve marad, míg a férfiaknál ez az arányszám kisebb, náluk „csupán” minden harmadik szívrohamot nem vesznek észre. A kutatók eredményeiket az európai kardiológusok szakmai folyóiratában tették közzé (European Health Journal, 2006. február 14.).
A fájdalom üzenete: nyolcféle típus
A fájdalom nem más, mint szervezetünk üzenete, mindig figyelmeztet bennünket valami fontosra. De vajon meghalljuk-e, mit akar mondani? És hogyan reagálunk a fájdalmunkra? Ahány ember, annyiféle módon. Van, aki azonnal gyógyszerhez nyúl, esetleg más módját keresi a fájdalomcsillapításnak, van, aki jól tűri a fájdalmat, felvéve a „majd csak elmúlik” alapállást, és van még sokféle más típus. Alább összegezzük a leggyakrabban előforduló reakciókat és embertípusokat – aszerint, hogy mit tesznek, ha fájdalmat éreznek.
Sokasodó kételyek a hiperaktív gyerekeknek adott Ritalin és társai körül
A hiperaktívnak tartott gyermekek, akiknek az állapotát a „figyelemhiányos tünetegyüttes” (ADHD) csoportba is be szoktak sorolni, általában gyógyszeres kezelést kapnak. A leggyakrabban Ritalint vagy hozzá hasonlóan ható, más gyógyszereket, amelyeknek „mellékhatásaként” egyre gyakrabban merül fel komoly szív- és érrendszeri betegségek, köztük szívroham gyanúja. Ezeket az ellenérzéseket támasztja alá az illetékes amerikai gyógyszerhatóság, az FDA azzal, hogy szakértői úgynevezett fekete dobozos figyelmeztetést javasolnak elhelyezni a gyógyszeres dobozokon.
Cukor-kor
Lassan már tréfából sem mondhatjuk: nem vagyunk cukorból… Bemész egy boltba, és szinte mindenben van fehér cukor, amiben csak lehet. Ez egy reveláció. Legyen valami piros, barna, sárga, sötét, világos, szilárd, folyékony, zselé: mindegy. Ott lapul bennük a cukor. Tudjuk, hogy káros, hogy „ipari méreg” és „fehér halál”, de nem mindig tudatosítjuk, hányféle élelmiszerünk tartalmazza. Aki egészségesen akar élni, annak ezért külön figyelmet kell erre fordítania. A körülmények ugyanis nem ebbe az irányba visznek. Például minden arra csábít, sőt akár kötelez, hogy üljünk. Kezdve az iskolától, folytatva az irodával, a számítógéppel, tv-vel, egészen a találkozásokig: az az általános, hogy összeülünk valahol.