Egy friss kutatás szerint azok a gyerekek, akik soha nem kerülnek ijesztő helyzetbe, nagyobb valószínűséggel válnak szorongóvá. A Mayo Klinikán készült vizsgálat során több mint nyolcszáz 7 és 18 év közötti gyereket kísértek figyelemmel a szakemberek, mely során mind a gyerekeknek, mind szüleiknek ki kellett tölteniük egy egyenként nyolc kérdésből álló kérdőívet.
Test-lélek-szellem
Gyengíti az immunrendszert és beteggé tehet az aggodalom
A stresszt okozó eseményeken való tépelődés gyulladásos megbetegedések kialakulásával hozható összefüggésbe. Egy friss kutatás szerint rágódás közben növekszik a C-reaktív fehérje (CRP) szintje a vérben. „A korábbi tudományos munkák nem tapasztalati úton közelítették meg a problémát. A szakértők megkérdezték az embereket, hogy számoljanak be a tépelődésre való hajlamukról, aztán pedig megnézték, összefüggésbe hozható-e ez a pszichés gondokkal. A legtöbb esetben pozitív volt a válasz.”
Miért gyűjtögetünk, és hogy tudunk megszabadulni a limlomtól?
Ha megismerjük a mélyebb alapját annak, hogy miért esik olyan nehezünkre bármit kidobni, utána már szinte magától megy majd a rendrakás és a lomtalanítás. Legalábbis ezt állítja Mike Nelson, a „professzionális rendrakók” amerikai egyesület számos tagjának egyike. Elemző módszere különösen azoknak való, akik már régóta próbálnak megszabadulni a felesleges dolgoktól, sikertelenül. Íme, a leggyakoribb okok – és tippek a fékek oldására.
A nők sem tudnak egyszerre több feladatra koncentrálni
Egy új kutatás eredményei azt mutatják, hogy a korábbi feltételezésekkel szemben nemcsak a férfiak, de a nők sem képesek egyszerre kettőnél több feladat elvégzésére. Az emberek jellemzően egyszerre mindössze két, rutinszerűen begyakorolt cselekvés elvégzésére képesek, és ha ehhez hozzáadódik egy nem rutinszerű feladat, az úgynevezett multitasking (vagyis több tevékenység egyszerre történő végzése) rendkívül nehézkessé válik.
Tönkreteheti barátságainkat és magányossá tehet a boldogság hajszolása
Egy friss kutatás szerint azok, akik állandóan a boldogságot hajszolják, nagyobb eséllyel végzik magányosan. Ez azzal magyarázható, hogy csak magukra összpontosítanak, nem pedig a másokkal fenntartott kapcsolataikra. Az önkereső emberek ennek következtében végül elszigetelődnek, ami természetesen rontja általános közérzetüket. Az Emotion szaklapban megjelent kutatás eredményei ráillenek arra a Szex és New York generációra, melynek tagjai sztereotipikus módon nyughatatlanul keresik a beteljesülést.
Memóriatréning segít a depressziósokon
A Clinical Psychological Science című lapban megjelent friss kutatás olyan módszert mutat be, melynek segítségével a depresszióban szenvedő emberek könnyebben képesek előhívni emlékeikből korábbi pozitív élményeiket. Már számos kutatás kimutatta, hogy azok a depressziós betegek, akik képesek felidézni olyan pozitív emlékképeket, melyek a múltban történtek velük, könnyebben kerülnek pozitív hangulatba, ám a gond éppen az, hogy legtöbbször ezek a depressziós személyiségek pont erre nem képesek.
Javíthatja az életminőséget az agy tréningezése
Az agy egész életünkön át, még közvetlenül halálunk előtt is képes a megújulásra, ha valamilyen élmény éri. Ez a képesség, az úgynevezett neuroplaszticitás, hathatós segítséget nyújt közérzetünk javításához. Richard Davidson, a Wisconsin-Madison Egyetem idegtudósa nemrégiben arról számolt be, hogy bizonyítékaik vannak arra nézve, miszerint egy egyszerű mentális tréning változásokat tud okozni nem csupán az agy funkcióiban, hanem magában az agy szerkezetében is.
Meghatározhatja a későbbi szexuális életet az első alkalom
Az első szexuális élmény meghatározó lehet a későbbi szexuális élet egészének szempontjából – olvasható Matthew Shaffer, a Texas Egyetem pszichológiai doktori programjának hallgatójának, valamint C. Veronica Smith, a Mississippi Egyetem pszichológia professzorának közös tanulmányában, ami nemrég a Journal of Sex and Marital Therapy című tudományos szaklapban került publikálásra.
Nem mindegy, hogy dicsérjük a gyerekeket
Egy friss kutatás szerint azok a kisgyerekek, akiket a szüleik az erőfeszítéseik miatt dicsérnek, nem pedig önmagukért, öt év elteltével sokkal pozitívabban állnak hozzá az eléjük kerülő kihívásokhoz. A Chicago és a Stanford Egyetem kutatói által végzett vizsgálatot – mely a Child Development című lapban jelent meg – Elizabeth A. Gunderson vezette, aki szerint a kutatás eredményei azt mutatják, nagyon is fontos, milyen módon adnak hangot a szülők a megelégedésüknek kisgyerekeikkel kapcsolatban, ezzel ugyanis kihatnak a jövőjükre.
Hogyan reagál agyunk a félelmetes dolgokra?
A Journal of Neuroscience című lapban nemrég közzétett tanulmány szerint teljesen normális jelenség, hogy azok, akik valamilyen poszttraumás stressz áldozatai, ha bármilyen, számukra ijesztőnek tűnő dolgot látnak, azonnal megrémülnek, hiába vannak tudatában annak, hogy amúgy teljesen biztonságos helyen tartózkodnak és nincs mitől félniük. Sőt, amint arról a Florida Egyetem szakemberei beszámoltak, mindez olyanok között is előfordulhat, akik amúgy nem szoronganak semmitől.