Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Jót tesz a szívnek a keserű csokoládé

A csokoládé valószínűleg mindannyiunk tiltólistáján szerepel, ha éppen fogyókúrázunk, pedig csak arra kellene odafigyelnünk, hogy milyen fajtát választunk, és persze mértékkel fogyasszunk belőle. Bár a csokoládé nem éppen arról híres, hogy egészséges, a jó hír az, hogy van kivétel, mégpedig a keserű csokoládé. Sőt a San Diego Állami Egyetem tanulmánya szerint még a szívbetegségek kockázatát is csökkenti.

Megvédhet a szívbetegségektől az optimizmus

A boldog és optimista embereknél kisebb a szívbetegségek és a stroke kockázata – derült ki a Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének kutatásából, amely több mint 200 tanulmányt vizsgált át. Korábbi tanulmányok már eddig is összefüggésbe hozták a stresszt és a depressziót a szívbetegségekkel, ezért az intézet kutatói nemrég úgy döntöttek, hogy megvizsgálják az orvosi adatbázisokból származó információkat, hogy lássák a lelki állapot miként befolyásolja az érrendszer egészségét.

Növeli a halálozás kockázatát a nyugalmi pulzusszám emelkedése

Egy új kutatás szerint a nyugalmi pulzusszám megemelkedése középkorban a szívbetegség eredetű halálozás megnövekedett kockázatát jelezheti. A tanulmányból az derült ki, hogy azokban az emberekben, akiknek pulzusszáma 70/percről tíz év alatt több mint 85/percre emelkedett, 90 százalékkal nőtt a szívbetegség eredetű halálozás kockázata azokhoz képest, akiknek pulzusszáma 70/perc körül maradt.

A passzív dohányzás is árt a szívbetegeknek

A dohányosok környezetében tartózkodás kedvezőtlenül hathat a krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek testi és szellemi jólétére. A friss kutatásból továbbá az is kiderül, hogy a 205 szívelégtelenségben szenvedő, nem dohányzó beteg közül a rendszeresen másodlagos dohányfüstnek kitett személyek több panaszról számoltak be hétköznapi testi és érzelmi működésükben.

A férfiak alulbecsülik saját méretüket

Egy felmérés szerint a férfiak hajlamosak akár öt centiméterrel is alábecsülni saját derékbőségüket, sőt tízből kilencen azt is beismerték, fogalmuk sincs, hogyan kell megmérni magukat. Egy átlagos férfi nagyjából 90 centiméteresre becsüli saját derékméretét, vagyis öt centivel kisebbnek, mint amekkora a valós átlag.

Nem feltétlenül véd a szívbetegségtől, diabétesztől a soványság

Bonyolultabb a világ, mint gondoltuk: Nem feltétlenül csökkenti a szívbetegség és a diabétesz kockázatát a soványság, állapították meg kutatók. Ugyanis az, hogy valaki sovány, vagyis kicsi a test-zsír aránya, nem jelenti azt, hogy nem halmozódhat fel a soványsága mellett is zsír a hasüregében, a szervei körül.

A lányok édesanyjuk egészségi állapotát öröklik?

A University of London rákkutató intézetének kutatói kimutatták, hogy egy lány esetében a menstruáció kezdetét főként az határozza meg, mikor kezdett menstruálni édesanyja. Korábban azt gondolták, hogy az étrend, különösen a sok hús fogyasztása nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.

Nem csökkenti a szívroham és a stroke kockázatát a niacin

Bár egyes korábbi tanulmányok arról írtak, hogy a niacin nevű étrend-kiegészítő növeli a HDL-koleszterin („jó” koleszterin) szintjét, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 18 hónappal hamarabb leállított egy ezt célzó tanulmányt, ugyanis nem bizonyosodott be a szer előnyös hatása a szívrohamok és a stroke (szélütés) szempontjából.

Paradicsommal a szívbetegségek ellen

A rendszeres paradicsomfogyasztás helyettesítheti a magas vérnyomás- és koleszterinszint ellen szedett gyógyszereket, így segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket áll az Adelaide Egyetem legújabb kutatásainak egyikében.