A Minnesotai Egyetem munkatársai felfedeztek egy enzimet, melynek magas szintje a HDL-koleszterin alacsony szintje mellett is nagymértékben csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A glutation peroxidáz egy természetes antioxidáns hatású enzim, mely védi a szervezetet az oxidáció okozta károsodástól, és elősegíti a regenerálódást.
szívbetegség
Felejtsd el a BMI-t: a lényeg a csípőméret és a testmagasság
Brit kutatók szerint a szívbetegség és diabétesz miatt aggódó fogyókúrázók magasságukból és csípőbőségükből megtudhatják, mekkora az esélyük a betegségek kialakulására. Ideális esetben a csípőbőség kevesebb, mint fele a testmagasságnak. Ez azt jelenti, hogy egy 180 centiméter magas férfinek 90 centiméter alatt kell tartania a csípőbőségét, egy 160 centiméteres nő csípőbősége pedig nem lehet több 80 centiméternél.
Jót tesz a szívnek a keserű csokoládé
A csokoládé valószínűleg mindannyiunk tiltólistáján szerepel, ha éppen fogyókúrázunk, pedig csak arra kellene odafigyelnünk, hogy milyen fajtát választunk, és persze mértékkel fogyasszunk belőle. Bár a csokoládé nem éppen arról híres, hogy egészséges, a jó hír az, hogy van kivétel, mégpedig a keserű csokoládé. Sőt a San Diego Állami Egyetem tanulmánya szerint még a szívbetegségek kockázatát is csökkenti.
Megvédhet a szívbetegségektől az optimizmus
A boldog és optimista embereknél kisebb a szívbetegségek és a stroke kockázata – derült ki a Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének kutatásából, amely több mint 200 tanulmányt vizsgált át. Korábbi tanulmányok már eddig is összefüggésbe hozták a stresszt és a depressziót a szívbetegségekkel, ezért az intézet kutatói nemrég úgy döntöttek, hogy megvizsgálják az orvosi adatbázisokból származó információkat, hogy lássák a lelki állapot miként befolyásolja az érrendszer egészségét.
Növeli a halálozás kockázatát a nyugalmi pulzusszám emelkedése
Egy új kutatás szerint a nyugalmi pulzusszám megemelkedése középkorban a szívbetegség eredetű halálozás megnövekedett kockázatát jelezheti. A tanulmányból az derült ki, hogy azokban az emberekben, akiknek pulzusszáma 70/percről tíz év alatt több mint 85/percre emelkedett, 90 százalékkal nőtt a szívbetegség eredetű halálozás kockázata azokhoz képest, akiknek pulzusszáma 70/perc körül maradt.
A passzív dohányzás is árt a szívbetegeknek
A dohányosok környezetében tartózkodás kedvezőtlenül hathat a krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek testi és szellemi jólétére. A friss kutatásból továbbá az is kiderül, hogy a 205 szívelégtelenségben szenvedő, nem dohányzó beteg közül a rendszeresen másodlagos dohányfüstnek kitett személyek több panaszról számoltak be hétköznapi testi és érzelmi működésükben.
A férfiak alulbecsülik saját méretüket
Egy felmérés szerint a férfiak hajlamosak akár öt centiméterrel is alábecsülni saját derékbőségüket, sőt tízből kilencen azt is beismerték, fogalmuk sincs, hogyan kell megmérni magukat. Egy átlagos férfi nagyjából 90 centiméteresre becsüli saját derékméretét, vagyis öt centivel kisebbnek, mint amekkora a valós átlag.
Szívroham után a dohányzás újrakezdése növeli a halálozás kockázatát
Szívroham után a dohányzásról való leszokás bármilyen gyógyszernél nagyobb előnyökkel jár a betegek számára, de olasz kutatók szerint ezzel szemben ha a kórház elhagyása után újra kezdik a dohányzást, ugyanezek a betegek a halálozás ötször nagyobb kockázatának lehetnek kitéve.
Nem feltétlenül véd a szívbetegségtől, diabétesztől a soványság
Bonyolultabb a világ, mint gondoltuk: Nem feltétlenül csökkenti a szívbetegség és a diabétesz kockázatát a soványság, állapították meg kutatók. Ugyanis az, hogy valaki sovány, vagyis kicsi a test-zsír aránya, nem jelenti azt, hogy nem halmozódhat fel a soványsága mellett is zsír a hasüregében, a szervei körül.
A lányok édesanyjuk egészségi állapotát öröklik?
A University of London rákkutató intézetének kutatói kimutatták, hogy egy lány esetében a menstruáció kezdetét főként az határozza meg, mikor kezdett menstruálni édesanyja. Korábban azt gondolták, hogy az étrend, különösen a sok hús fogyasztása nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.