Mire jó a C-vitamin? Egészségtippek (1.)

Sorozatunkban ismertetjük a legfontosabb táplálékkiegészítők forrásait, hatásait, a hiánytüneteket. Elmondjuk, mi mindenre lehet jó a szedésük, és összefoglaljuk, hogy az alkalmazás során mire érdemes ügyelnünk. Részlet következik Kürti Gábor: Új Vitamin ABC című könyvéből, amely 106-féle étrend-kiegészítőt és betegségek szerinti keresőt is tartalmaz.

A C-vitamin (aszkorbinsav) forrásai:

Citrusfélék, csipkebogyó, a legtöbb gyümölcs, paprika.

Hatásai:

Sokféle enzimet aktivál, fontos szerepe van a sejtépítésben. Részt vesz a csont-, a kollagén- és a porcképzésben, valamint a mellékvesekéreg-hormonok szintézisében. Segíti a vas felszívódását, B12-vitaminnal és folsavval, illetve folátokkal együtt hozzájárul a vörösvértestképzéshez. Fokozza a sebgyógyulást, gyorsítja a kötőszövet újraépülését. Erős antioxidáns, tehát véd a szervezetben keletkező szabad gyökök káros hatásától.

Hiánya következtében kialakulhat:

Nagymértékű hiány esetén skorbut mint hiánybetegség. Emellett a hiánya (más tényezőkkel együtt) okozhat immunrendszer gyengeséget, szív- és érrendszeri betegségeket, fáradtságot, depressziót, vérszegénységet, visszértágulást, csontritkulást, látási zavarokat, gyakori megfázást, hajhullást, túlsúlyt.

Mire jó?

Erősíti az immunrendszert, növeli az ellenálló képességet a fertőző (főleg a meghűléses) betegségekkel szemben, és lerövidíti a belőlük való felgyógyulás idejét. Vashiányban szenvedőknek segít a vas hasznosulásában. Csökkenti a vér koleszterinszintjét, védelmet jelent a rákkeltő (karcinogén) anyagokkal szemben. Erősíti a fizikai teljesítőképességet. Hozzájárul a csontok és a porcok egészségéhez, a hormonrendszer egyensúlyának megőrzéséhez. Védelmet nyújt a stressz ellen.

Jó tudni

Vízben oldódik, ezért néhány órával a bevétele után a fel nem használt mennyiség távozik a szervezetből, tehát folyamatos pótlására van szükség. Fokozott fizikai igénybevétel, edzés esetén kiürülése még gyorsabb.

Bomlásra hajlamos, érzékeny a hőre, fényre, páratartalomra – mindezt érdemes figyelembe venni tárolásakor.

A hivatalos ajánlás felnőtteknél napi 80 mg bevitele. A felnőtt férfiak legalább napi 90 milligramm C-vitamint igényelnek, míg a nők naponta minimum 75 milligrammot. A gyógyszerészek által javasolt maximum kiegészítés napi kétszeri 250 milligrammos C-vitamin: egy reggel és egy esténként.

Táplálékkiegészítőként leginkább ajánlhatók a növényi kivonatok, illetve a polifenolokkal vagy flavonoidokkal kiegészített, gyomorkímélő aszkorbátok.

A C-vitamint elsőként Szent-Györgyi Albert vonta ki, mégpedig paprikából, és felfedezéséért Nobel-díjat kapott. Linus Pauling, a több mint kilenc évtizedet megélt, ugyancsak Nobel-díjas biokémikus mindennap napi több ezer mg-ot, vagyis nagy adagot szedett belőle, mert úgy vélte, hogy a C-vitamin számos betegség ellenszere – az egyszerű megfázástól egészen a rákig.

Nő a szervezet C-vitamin-szükséglete lázas betegségek esetén, illetve azoknál, akik rendszeresen szednek fogamzásgátlót, szteroidokat, fájdalomcsillapítót, aszpirint. Több C-vitaminra van szükségük az alkoholt sűrűn fogyasztóknak és a dohányosoknak. Egyetlen szál cigaretta elszívása 100 mg C-vitamint pusztíthat el a szervezetben!

A természetes eredetű C-vitaminban az aszkorbinsav többszörösen összetett, úgynevezett poliaszkorbát formában fordul elő. Ennek a hatása sokkal tartósabb, mint az egyszerű, szintetikus úton előállított aszkorbinsavé.

Gyengébb veseműködés vagy vesekő-képződési hajlam esetén szedése nagy dózisban nem ajánlott. A jelenlegi tudományos közmegegyezés szerint napi 200–500 mg C-vitamin bevitele még veseproblémák esetén sem számít túl nagy adagnak.

Kürti Gábor
természetgyógyász
https://kurtigabor.com

Az Új Vitamin ABC című könyv csak a szerző honlapján vásárolható meg. Részletek és megrendelés itt.

Ha tetszett a fenti írásunk, érdekelheti a C-vitamin rákellenes hatásáról szóló korábbi cikkünk is.