A fejlett országokban egyre nagyobb divat az egészséges táplálkozás. Ma már sok élelmiszerről tudjuk, hogy kimondottan védik az egészségünket, illetve alkalmasak többféle betegség megelőzésére. A szív- és keringési betegségek ellen hatásos fegyver a telítetlen zsírsavakban gazdag tengeri halak fogyasztása, és hasonlóan előnyös az olívaolaj, az olajos magvak beépítése is mindennapi étrendünkbe. Az új irányzatot felismerve az Egyesült Államokban egyre több helyen lehet „szuperételeket” vásárolni.
A taoizmustól az 5 elemig (2.)
Az öt elemről szóló tanítás alapja az ősi kínai, taoista filozófia. A taoizmus az i. e. 604-ben, Honanban született bölcs, Lao Ce: Tao Te King c. könyve alapján jött létre. Maga a cím, a Tao Te King alig lefordítható, mert mind a három címet alkotó szó fogalmakból épült fel. A Tao szónak is több jelentése és magyarázata ismeretes. Többek között: út, az ég útja, törvény, alap, alapelv, szó, szellem, értelem, lét és élet. A Te szó leginkább erénynek fordítható, de erőt, hatalmat is jelent. A King klasszikus könyvet jelent, így a Tao Te King fordítható A legfőbb lényről és az erényről szóló könyvnek. Cikksorozatunk első részében a kezdetekről, a kialakulásról szóltunk, mostani témánk pedig az ember hármas természete, a csi működése.
Fiatalok öngyilkossága: figyelmeztető jelek
A kamaszkori öngyilkosság egyike azoknak a témáknak, amelyekről nem szokás beszélni. Különösen tilalmasnak számít ez az érintett korosztály előtt. A kutatók és a pedagógusok egyaránt úgy tartják, hogy ha a serdülőkkel erről beszélgetnének, akkor esetleg tippet adnának ahhoz, hogy az érintettek maguk is megpróbálkozzanak az önpusztítással. Egy új kutatás kiderítette, hogy ez nem igaz: a lelki teher alatt gyötrődő tizenévesek számára éppenséggel megkönnyebbülést jelenthet, ha szóba kerül ez a téma.
Élelmiszer-biztonság: stratégia van, pénz nincs
Reflektorfénybe került az élelmiszer-biztonság kérdése. Erről tartottak konferenciát a minap élelmiszerbiztonsági szakemberek részvételével az Egészségügyi Minisztériumban, hogy megvitassák, mit tehetnek együtt a fogyasztók egészségének védelméért. Becslések szerint az egészségre káros anyagok 70 százaléka élelmiszerrel, 10 százaléka vízzel, 20 százaléka pedig a levegővel jut be szervezetünkbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adata szerint a fejlett nyugati országok lakosságának évente mintegy 10-30 százaléka betegszik meg élelmiszerártalmak következtében. Minderről a Népszava számolt be.
Hitel, de milyen áron?
Na, igen. Azért jó ez a fogyasztói társadalom, bárki megmondhatja. Igaz, egyre több kölcsönt veszünk fel, de ez a mai világ természetes velejárója. Hitelből van a lakás, a gépkocsi, a videó. Hitelből főiskolás a gyerek is. De csak kitermeljük valahogy! És visszafizetjük a hiteleket! Hacsak valamilyen okból – betegség, munkanélküliség – nem leszünk képtelenek rá. Bár a bank nem fogja hagyni magát. Ami jár, az jár. Először felszólító levelet küld. Azután halasztunk. Azután átütemezünk. Azután… És egyre drágább lesz a szolgáltatás. Hiába kérünk újabb hiteleket, nem kapunk többet. A bank már nem bízik bennünk.
Kórházon kívül is megjelent a „húsevő” baktérium
A gyógyszeres kezelésnek ellenálló, újfajta Staphylococcus-fertőzés ütötte fel a fejét az Egyesült Államokban. A jelenség azért érdemel különös figyelmet, mert nem a kórházakban és rendelőintézetekben mutatták ki, hanem a lakosság körében. A Staphylococcus-fertőzés nehezen kezelhető formáival eddig csak az egészségügyi intézmények falain belül találkoztak az orvosok, mert az ilyen típusú megbetegedések szinte kivétel nélkül nyílt sebek következtében alakulnak ki.
Táplálékkiegészítők az EU-ban – mekkora a biztonságos dózis?
Részsikerként könyvelik el a táplálékkiegészítőket gyártó cégek az Európai Bíróság főügyészének nyilatkozatát, amelyben jelenlegi formájában elfogadhatatlannak nevezi az ilyen termékekre vonatkozó uniós direktívát. A jogszabályt 2002-ben fogadták el a tagállamok, és az idén augusztusban kellene teljes körűen életbe lépnie (bizonyos elemei már tavaly augusztus óta hatályosak). Leendert Geelhoed főügyész azonban úgy véli: az uniós jog alapelveit sérti az a módszer, ahogyan a direktíva megállapítja az engedélyezett vitamin- és ásványianyag-összetevők listáját és az egyes anyagokból engedélyezett maximális dózist. Fordulat a vitaminháborúban címmel minderről a Világgazdaság című lap számolt tudósított.
Füstmentes iskolák, rendelők és kórházak?
Ahol meleg ételt szolgálnak fel, ott legyünk szigorúbbak, a bárok és a falusi kocsmák tekintetében lehetünk megengedőbbek – így foglalta össze Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott a dohánystoppal kapcsolatban készített közvélemény-kutatás tanulságait. Az egészségügyi és az oktatási intézményekben akár már idén életbe léphet a dohányzás teljes tilalma – adta hírül a Magyar Hírlap. Dobozi Pálma és Rovó Attila cikkéből kiderül, hogy a meleg ételt felszolgáló vendéglátó-ipari egységekben erre később, öt éven belül kerülhet sor.
A mellrák és a mesterséges fény
Érdekes összefüggésre figyeltek fel a kutatók. Észrevették, hogy a fejlett országokban gyakrabban fordul elő mellrák, mint az elmaradottakban. Most megpróbálják kideríteni, hogy az úgynevezett civilizált életvitel elengedhetetlen részének tekintett mesterséges fény miként befolyásolja a nők hormonszintjét, illetve azon keresztül a mellrák kialakulását.
Veszélytelen amalgámtömések?
Rovatunkban igyekszünk összegyűjteni azokat a hiteket és tévhiteket, amelyek széles körben elterjedtek, és gyakran a médiumok is „tesznek rájuk egy lapáttal”. Portálunknak ez a helye – miként a hamarosan induló Fórum is – mindenki előtt nyitva áll, ezért várjuk olvasóink ilyen tárgyú cikkeit is. Ha valóban érdemesek a közfigyelemre, beküldőjük itt viszontláthatja őket. Ezúttal a HVG 2005 márciusában megjelent Fúrják a tömést című cikke keltette fel figyelmünket. Az egyébként korrekt történeti áttekintés után a tárgyilagosságáról ismert hetilapban meglepő mondat olvasható, amelyből megtudjuk, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „hivatalos állásfoglalása szerint az amalgám biztonságos”.