A húsvéti ünnepeket is fogadhatjuk finom, az emésztőrendszerünknek és a gasztronómiai élvezeteknek tetsző menüsorral. A néphagyományoknak is megfelelő, konzervatív ünnepi ételek sorába természetesen beleillik a tavaszi gyógyfüvek alkalmazása, hiszen vágyunk a tavaszra, az új ízekre. Fitoterapeuta természetgyógyász szerzőnk, Németh Imréné Éva írása.

„Vízbevető hetfű nekünk is úgy tetszik,
Látjuk az utcákon, egymást, hogy öntözik.
Öntünk gazdát, asszony kedves leányával,
Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Kézdimárkosfalva (Háromszék)

A közeledő húsvéti ünnepek a természet megújulását, a tavasz előcsalogatását, az élet folytatását jelképezik. A néphagyományban az ünnep előtti időszakban végezték el az emberek a faluban a legfontosabb közösségi munkákat, árkokat, kutakat és a paraszti portákat tisztították meg a tél okozta szennyeződéstől. Szépítették, takarították otthoni környezetüket, méltóképpen várva az ünnep eljövetelét.

A kereszténység egyik legjelentősebb egyházi ünnepe a húsvét. A húsvét szó egyben a negyvennapos böjt végét jelenti, de a tavaszi termékenységi ünnepekkel, a tavaszi napéjegyenlőséggel is egybeesik. E nap évszázadokig egyidejűleg fért meg – mára teljesen összeolvadt – a tavasz kezdetére utaló népi szokásokkal, hiedelmekkel, a magyarság ősi hitvilágában élő, pogány tavaszváró, csalogató szokásokkal.

Húsvéti szertartások, szokások, tilalmak

Szertartások, tilalmak is jellemzőek voltak ebben az időszakban, így a föld szántása, szárnyas állat levágása tilos volt. Húsvétkor a szertartásokhoz tartozott az ételek megszentelése, így a sonka-, bárány-, tojás- és kenyérszentelés. Magyar népszokás a zöldág-hordás, villőzés, ezt a termékenységet elősegítő eljárásnak tartották, zöld ággal megütögették a menyecskéket, fiatal lányokat. A szokást egy régi népdal is megőrizte, valamint Kodály Zoltán kórusművében (Villő) állított emléket ennek a hagyománynak.

A virágvasárnapot megelőző napon szedett barkát a templomban megszenteltették, ennek védelmi szerepe volt. Még ma is a moldvai csángók szokása, hogy fűzfasípot fújnak, ezzel „keltik fel” a tavaszt. Székelyföldön a legények és a fiatal házasok énekelve, a templom megkerülése után végigvonulnak a falu utcáin, fordulnak a határban, bő termésért, békéért imádkozva. Csíkménaságon megszentelt pimpót ástak el, hogy a határt ne verje el a jég.

„az is régi bévött törvényünk, hogy minden húsvét napján határt kerülénk, azaz processiót (körmenetet) járunk” (1665 évi vallomásból…)

A megszentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy az bőségesen hozzon termést. Húsvét napján egészségvarázsló célja volt a források vizében, patakokban, folyóvizekben való hajnali mosakodásnak.

A tojásfestés festő növények felhasználásával történt. A húsvéti piros tojás a termékenység szimbóluma lett. A húsvét hétfői locsolást a lányok egészség- és szépségvarázslásának tartották.

„Kelj fel párnáidról, szép ibolyavirág, / Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ! / Megöntözlek szépen az ég harmatával. / Teljék a tarisnya szép, piros tojással!” (Nagybacon – Háromszék)

A húsvéti locsolás és vendégjárás fennmaradt népszokása az ünnep részévé vált, és napjainkban is tartja magát. Gyakori a vendégek túlkínálása ételekkel, süteményekkel, valamint az „udvariassági” etetés, evés – és sajnos az alkoholos italok erőltetett fogyasztásra buzdítása is. Segítsünk a szervezetünknek, készítsünk könnyebb, egészségesebb fogásokat, és ha mégis túlettük magunkat, kérjük a megfelelő gyógynövények segítségét!

Receptek: egészséges sonkatekercs, torma, csalánleves

Kínáljunk egészséges ételeket, italokat! A húsvéti ünnepeket is fogadhatjuk finom, az emésztőrendszerünknek és a gasztronómiai élvezeteknek tetsző menüsorral. Olyan ételeket készítsünk, amelyek a néphagyományoknak is megfelelnek, mégsem terhelnek bennünket és a vendégeinket. A konzervatív ünnepi ételek sorába beleillik a tavaszi gyógyfüvek alkalmazása, hiszen vágyunk a tavaszra, az új ízekre. A friss, zöld gyógyfüvek használatával változatossá, egészségessé és élővé tehetjük ételeinket, amelyek aztán vitamint és életenergiát adnak nekünk, ha ügyesen bánunk velük. A hagyományos ételsorokat kedvelő vendégek is befogadóbbá válnak, ha ízletes, „zöld ízű”, aromás ételeket kapnak a tradicionális ételek mellett.

A húsvéti asztalra jól illik a metélőhagymás, újhagymás, medvehagymás sonkatekercs. Azonos mennyiségű (15-15 dkg) juhtúrót, tehéntúrót keverjünk össze egy főtt tojássárgájával, egy gyermekkanálnyi reszelt tormával, apróra vágott metélőhagymával, újhagymával, apróra vágott medvehagymával, darált konyhaköménnyel, ízlés szerint kevéske fehér borssal. (A sót teljesen elhagyhatjuk, mert a juhtúró és a sonka is tartalmaz elegendő sót.) Az így elkészített keveréket töltsük be a vékonyan felszeletelt főtt sonkába, és tekercseljük fel. A sonkatekercseket tálalhatjuk a gyermekláncfű (Taraxacum off.) lándzsa alakú, fűrészfogú leveleire helyezve. A tekercsek közé díszítésként vékonyra vágott hónapos retket, kígyóuborka karikát és főtt tojás karikákat is tehetünk. Pirított, teljes kiőrlésű kenyérrel – szénhidrátcsökkentett kenyérrel – tálalhatjuk.

A hagyományos húsvéti füstölt sonka és főtt tojás fogyasztása mellé az elmaradhatatlan tormát válasszuk ízesítésre, hiszen a torma értékes fűszer- és gyógynövényünk. A gyomor panaszait enyhíti, ellensúlyozza a nehéz ételek hatásait: könnyíti az emésztést, oldja a szélgörcsöket, finom illóolajai, illata a légzésünket is megsegíti. Antibakteriális hatása érvényesül a húgyúti megbetegedések, fertőzések esetén is.

A népgyógyászat sokrétűen alkalmazta a tormát, fej- és fogfájás, rovarcsípés, húgyúti fertőzések eseteire, de a légutak betegségeire, orrüreg és légutak tisztítására, reumatikus fájdalmak enyhítésére. Mustárolaja a nyálkahártyák vérellátását fokozza, antibakteriális, fertőtlenítő, vírusellenes hatású. A torma levele is értékes, tájanként változatosan használják.

Az ünnepi csalánlevest a húsvéti sonka főzőlevének felhasználásával készíthetjük, medvehagyma hozzáadásával.

Hozzávalók 4 személyre: 0,25-0,30 kg csalánlevél, 1-2 gerezd fokhagyma, két teljes medvehagyma levél, 1 dl tejszín, egy evőkanál tönkölybúza liszt (diétázóknak zabliszt), egy tojássárgája, 2-3 l a füstölt sonka főzőlevéből.

Elkészítése: 0,25 kg friss csalánlevelet szedhetünk a szabadban. (Ügyeljünk, hogy lehetőleg tiszta helyről származzon, a korai friss hajtások nem csípnek, de használjunk kesztyűt, ha érzékenyek vagyunk.) A leveleket alaposan megtisztítjuk, a zsenge szárak erősen rostosak, ezért csak a leveleket használjuk fel. A sonka főzőlevét kóstoljuk meg. Ha elég ízletes, a csalánra öntjük, ha nem, akkor kicsit ízesíthetjük, majd beletesszük a fokhagymát és a medvehagyma leveleket, és a csalánleveleket megfőzzük. 1 dl tejszínt keverjünk össze egy evőkanál tönkölybúza lisztjével és egy tojássárgájával. A keverékkel besűrítjük a levest, turmixgéppel pépesíthetjük. A leves szép zöld színű, krémszerű lesz. Tálaláskor a tányér aljára sonkakockákat és főtt tojáskarikákat teszünk, majd rámerjük a forró, ízletes csalánlevest.

Italok, receptek az egészségért

Alkoholmentes, különösen gyermekek számára ajánlott italok:

• Almalé (3-4 almából turmixoljuk): egy kávéskanál reszelt tormával, egy evőkanál hársmézzel, az almalével azonos mennyiségű forrásvízzel összekeverve egészséges italt kapunk.
• Almalé (3-4 almából): 2-3 sárgarépa levével, nyírfavízzel, forrásvízzel hígítva, egy evőkanál akácmézzel, kicsi citromlével ízesíthetjük.
• Nyírfavíz (nyírfavirics) 2 dl: almalével (3-4 almából készült), forrásvízzel hígítva. Egy-két karika citrommal, kevés akácmézzel ízesíthetjük.
• A citromfűből (Melissa off.) készített italt különösen reggel vagy a délelőtti órákban javaslom elfogyasztani. Elkészítése: 1 l vizet forraljunk fel, majd ízesítsük mézzel és kevés citrommal. Ezt a limonádét még melegen öntsük rá egy szál citromfűre és 2-3 szál frissen szedett fodormentára (vagy borsmentára). Fedjük le, és legalább 10 percig hagyjuk kioldódni a friss gyógynövények hatóanyagait, illóolajait. Kiváló italt kapunk, amely frissít, áthangolja az idegeket, serkenti az emésztést, oldja a bél és a gyomor görcseit, és nem utolsósorban finom ízű. Gyermekeknek is adható akár melegen, akár lehűtve.
• Csipkeital: 20 dkg szárított, kimagozott csipkebogyót mozsárban törjünk össze. Egy liter korábban felforralt, langyosra lehűtött vízben áztassuk egy éjszakán át. Reggel leszűrjük, házi mézzel édesítjük, néhány citromkarikával feldíszítjük, és máris fogyaszthatjuk a szép piros, vitamindús és egészséges italt.

A megterhelt emésztőrendszert helyreállítani nehezebb és kellemetlenebb, hosszabb időt igénylő folyamat, mint mértékkel bánni a „jó” falatokkal, italokkal. Ezért aztán mértékletességre, valamint arra kérek mindenkit, hogy válassza az egészséges, energiát adó ételeket és italokat, a gyógynövények tudatos felhasználásával.

Kellemes húsvéti ünnepet kívánok!

Felhasznált irodalom:
Farkas Kata: Hazai ízek, falusi ünnepek (1986)
Molnár V. József: Kalendárium (1998)

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta természetgyógyász, Energy Belváros klubvezető
Tel.: +36 (20) 974 2394
E-mail: nemeva54@gmail.com
Tanácsadás

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Gyógyító tavasz: rügyek, kérgek és nedvek

Ajánljuk még a Gyógynövénykeresőnk használatát.

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről