Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára egy konferencián azt állította: Magyarországon becslések szerint évente három-hatezer ember hal meg orvosi tévedések miatt. A Magyar Orvosi Kamaránál (MOK) vitatják ugyan ezt az adatot, de nem tudták megmondani, mi a reális szám. Simon Tamás ügyvéd becslése szerint a műhibák harmadát okozhatja diagnosztikai tévedés.
Itthon
Márciustól tesztelik az okos egészségügyi kártyát
Jön az elektronikus egészségügyi kártya! A márciusban induló tesztelésbe három határ menti megye – Győr, Vas, Zala – két-három körzetének mintegy 20 ezer lakosát vonják be. Eközben befejeződött az elektronikus egészségügyi kártyák kiosztása Ausztriában – jelentették be egy bécsi sajtóértekezleten. A kártya csak a tulajdonos személyi adatait tárolja, de segítségével egy országos számítógépes hálózatra kapcsolódva bármely orvos pillanatok alatt le tudja hívni a korábbi kórtörténeteket, leleteket, a páciens laboreredményeit, sőt azt is, hogy mikor melyik orvos kezelte, s milyen eredménnyel a beteget, mikor milyen gyógyszert írtak fel neki, s azt mikor és melyik patikában váltotta ki.
Az első arcátültetés visszhangja
2005. november végén egy francia orvoscsoport új fejezetet nyitott a transzplantáció történetében: Amiens város klinikáján végrehajtotta az első arcátültetést. A páciens arcának csak egy részét állították helyre, a műtét szakmai szempontból mégis fordulópontnak tekinthető. Az öngyilkosságot megkísérlő nő arcának egy darabját saját labrador kutyája harapta ki, hogy felébressze gazdáját gyógyszeres álmából. A baleset utáni fél évben a 38 éves asszony részletes tájékoztatást kapott a műtétről. Nagy visszhangot és vitát váltott ki az első arctranszplantáció. Az alábbiakban ismertetjük az érveket és ellenérveket, no meg bemutatjuk, miről is van szó.
Mindenkinek joga van a fájdalomcsillapításhoz
A beteg fájdalmának csillapításához és szenvedésének csökkentéséhez való jogot ma már senki nem vitatja, ennek gyakorlati megvalósulása azonban sok kívánnivalót hagy maga után. A jelenleg hozzáférhető módszerekkel gyakorlatilag bármilyen fájdalom megszüntethető, így orvosi indoka aligha lehet annak, ha egy beteg megfelelő és teljes fájdalomcsillapítás nélkül marad.
Adatterrorizmus az egészségügyben
A magas szintű ellátással indokolják azt, hogy a számítógépes adatbázisokban több ezer egészségügyi dolgozó előtt válnak nyilvánossá az adatok, hogy azonnal elérhetők legyenek, mindenféle szemérem és intimitás figyelmen kívül hagyásával, s gyakorlatilag semmibe véve ezzel az Orvosok Világszövetségének genfi nyilatkozatát az adatok bizalmas kezeléséről. „Nem meddő jogi vita” címmel jelent meg Kolláth György cikke az Alkotmánybíróság közelmúltban nyilvánosságra hozott határozatával kapcsolatban (Magyar Hírlap, 2005. nov. 30.). Ehhez szólt hozzá a lapban a minap Alexin Zoltán okl. matematikus. Véleményét alább ismertetjük.
Génkezelt növények – milyen lesz a magyar törvény?
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is bekapcsolódik a génkezelt termékek és génmódosított szervezetek (GMO) kereskedelméről, előállításáról szóló törvény előkészítésébe. A jogalkotóknak egy év áll rendelkezésükre a törvény megalkotására, mert különben a tervezett magyar jogszabálynál kevésbé szigorú uniós előírások léphetnek hatályba.
Az Országgyűlés elé kerül a védőoltási kártalanítás ügye
Várhatóan a napokban nyújtják be az Országgyűlésnek azt a módosító indítványt, amelynek értelmében megmaradna az állam kártalanítási felelőssége a védőoltások esetleges szövődményeiért. Ez nem azt jelenti, hogy a vakcina gyártója nem felel majd termékéért, de az esetleges maradandó testi károsodás után az állam fizet, majd az összeget megpróbálja behajtani. A novemberben életbe lépett szabályozást korábban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is kifogásolta. Mint ismeretes, erre az után került sor, hogy a Natúrsziget portálon heteken át tiltakozó aláírásokat gyűjtöttünk, majd az íveket október 20-án átnyújtottuk az ombudsmannak, dr. Lenkovics Barnabásnak. (Vele ekkor készített interjúnk itt olvasható.)
Az öt elem – Köves Szilvia fotókiállítása
Lélegzetelállító képek a világ minden tájáról, különleges, egyben logikus rendező elv szerint csoportosítva. Így lehetne összefoglalni Köves Szilvia Az öt elem című fotókiállításának esszenciáját. A tárlat november 16-án nyílt meg és december 8-ig látható az Aranytíz Művelődési Központ Dési Galériájában (Budapest V., Arany János utca 10.). Munkatársunk a kiállítás megnyitója után beszélgetett Köves Szilviával. Az alábbiakban a művész gondolataiból és a látogató benyomásaiból adunk át egy csokorra valót.
Nagyfeszültség alatt élnek és félnek Budafokon
„A magasfeszültségű vezeték alatt tartós tartózkodás nem javasolt” – áll a budafoki önkormányzat érvényes szabályozási tervében. Csaknem 20 lakóház vagy nyaraló van a 120-220 ezer voltos vezetékek alatt. Bár a kábelek már a Rózsavölgy felett feszültek, amikor a környék benépesült, sok lakó csak nemrégiben eszmélt rá, milyen veszélynek lehet kitéve. Félnek a leukémiától. A helyzet fonákságát érzékelteti, hogy egyik rendeletében engedi, a másikban tiltja a magasfeszültségű vezetékekhez közeli életet a XXII. kerületi önkormányzat. Az érintett lakók nyugtalanok, pedig a szakemberek szerint csak hozzáérni nem szabad a 220 ezer volthoz.
Érvényes a taj-száma? Ellenőrizze a neten!
Ha nem biztos benne, hogy érvényes-e a taj-száma, pillanatok alatt kiderítheti az internet segítségével. Az egészségbiztosítási pénztár háromféle szolgáltatást nyújt: az egyik csak annyit mutat meg, hogy a taj-szám érvényes vagy nem. A második azt nézi meg, ha begépeli valaki a nevet, születési évet, születési helyet, anyja nevét, hogy ennek a személynek van-e taj-száma, de azt nem mondja meg, hogy mi az. A harmadik lehetőség, amikor a taj-számot is meg az azonosítót is begépeli valaki, akkor azt mondja meg a rendszer, hogy azok összetartozóak-e vagy nem.