A székletürítés gyakorisága egyénileg különböző és számos tényezőtől függ, pl. a kortól és a táplálkozástól. A napi három ugyanolyan normális, mint háromnaponta egyszer. Székrekedésről akkor beszélünk, ha a székletürítés heti 3-nál ritkább. Ritkán a széklet a vízelvonás következtében keménnyé és szárazzá válik, ami puffadást vagy hasi fájdalmat okozhat.
mozgás
A mozgás szeretete öröklődik
A génjeink a felelősek azért, hogy a szabadidőt az edzőteremben vagy a fotelben hátradőlve szeretjük-e tölteni. Az emberek többsége számára a megnövekedett dopaminszintnek köszönhetően mentális kielégüléssel jár a testedzés. A dopamin az örömérzetért felelős agyi vegyület, melynek szerepe van érzelmek, a motiváció és a mentális jólét kialakulásában.
Aktívan az íróasztal mellett
Az egész napos íróasztalnál ücsörgés árt az egészségnek, ám néhány apró trükkel kivédhetjük a ránk leselkedő veszélyeket. Hetente legalább 75 percnyi intenzív, vagy 150 percnyi alacsony intenzitású mozgást kellene végeznünk. Ez a napi fél óra akár a munkaidőbe is beépíthető, és így máris csökkenthetjük a szívroham vagy éppen a stroke kockázatát.
Hogyan dolgozzuk le 8 óra ülés negatív hatását?
Egymillió ember adatainak összesítése alapján arra jutottak kutatók, hogy legalább egy óra gyaloglásra vagy kerékpározásra van szükség ahhoz, hogy kiküszöböljük a korai halál kockázatát, ha nyolc óra üléssel járó munkát végzünk. A legaktívabbak 5,6 km óránkénti sebességgel gyalogoltak vagy 16 km-es sebességgel kerékpároztak, legalább egy órát naponta.
Tízből kilenc stroke elkerülhető lenne
A stroke az egyik leggyakoribb, halálhoz vagy bénuláshoz vezető betegség, ám a szakemberek szerint az estek többsége megelőzhető lehetne. A kutatók vizsgálataik során felfedezték, hogy tíz – amúgy elkerülhető – körülmény felelős világszerte az összes stroke 90 százalékáért. Az egyik legfontosabb a magas vérnyomás, ezt követi a mozgásszegény életmód.
A terhesség alatt is mozogjon!
Régen az volt az uralkodó nézet, hogy a nők terhesség alatt ne nagyon tornázzanak, mert azzal koraszülést idézhetnek elő. Manapság azonban egyre uralkodóbbá vált az az álláspont, hogy a várandós kismamák testmozgása mind az anyának, mind a babának jót tesz. Természetesen azt is figyelembe kell venni, mi az, ami igazán jólesik a leendő anyának.
Egy kis mozgás – nagy haszon
A kímélő testmozgás jót tesz az idősek szívének, még akkor is, ha mozgásképességük korlátozott. Ha valamilyen mozgást illesztettek a napirendjükbe, például könnyű házimunkát vagy nyugodt sétát, a következő 10 évben csökkent a szívroham kockázata. Már pusztán az ülő tevékenységekkel töltött idő csökkentése is szív-érrendszeri előnyökkel járhat.
Mire jó a Feldenkrais-módszer?
A Feldenkrais-módszer a távol-keleti harcművészetek, a fizika, a mechanika, az elektronika, valamint az anatómia és a viselkedés-pszichológia kombinációja. A személy tetteit a tapasztalatai képezik, a magunkról alkotott kép szerint cselekszünk. Feldenkrais szerint az önkép-fogalom négy dimenziója az érzékszervi észlelés, az érzés, a gondolkodás és a mozgás.
Már kevés testmozgás is javíthat a kövér tinik lelkiállapotán
A Journal of Pediatric Psychology című lapban nemrég megjelent tanulmányban dr. Gary Goldfield, a Kelet-Ontariói Gyermekkórház Kutató Intézetének pszichológusa, továbbá az Ottawa Egyetem Gyermekgyógyászati Tanszékének docense arra keresi a választ, miként javíthat a tizenévesek általános egészségi állapotán a megfelelő mennyiségű testmozgás.
Jót tesznek az iskolásoknak a testnevelésórák
A mindennapi testnevelésóra bevezetése valóban jót tesz a gyerekek egészségének – derült ki egy svéd tanulmányból. A testnevelésórák számát mind a tanárok mind a szülők körében nagy viták övezik. Sokan ugyanis úgy vélik, hogy bár a mozgás fontos, az iskolai testnevelés csak a többi óra elöl veszi el az időt. Az ellenzők közül sokan azzal is érvelnek, hogy a mozgásos órák után a gyerekek fáradtan nem is tudnak figyelni a következő órán.