Nyáron számos gyógy- és fűszernövény begyűjtésével magunk is kialakíthatunk egyfajta házipatikát, afféle „fűszerbázist”, amit később igen hasznosan fel tudunk használni. Emellett más időszerű témákról is szól Németh Imréné Éva fitoterapeuta természetgyógyász cikke, amelyben tanácsokat ad a nyári hőségben fokozott izzadás, bőrszárazság és leégés esetére.

„Nyár közepén a Föld áhítattal fordul a Nap felé.
A légkörön átlobbanó hőség, olyan, mint egy nagy áldozati tűz, melynek szárnyain a
Föld lelke föllendül a közelébe érő Nap elébe.”
(Emil Bock: Nyári napforduló)

„Áttetsző arany ingében ragyogva jött a nyári hajnal a réten át;
azt hitte, hogy még alszom, mert mikor a házam elé ért, elmosolyodott,körülnézett s
a nyitott ablakon nesztelenül beugrott a szobámba, aztán könnyű ingét ágyamra dobva bebújt hozzám a takaró alá.”
(Szabó Lőrinc)

Rekkenő hőséggel indult és úgy is folytatódott a nyár. A kánikula ellen nagyapáink természetes módon tanultak meg védekezni. Ezek a hónapok a nyári mezőgazdasági munkák legfőbb időszakai voltak, és ma is azok. A népi építészet hagyományos szabályai szerint épített, többnyire földpadlós vályogházak falai kellemesen hűvösek maradtak. Nem volt hűtőszekrény, mélyhűtő sem, de beváltak a földbe ásott hűvös vermek és a hideg pincék, a gémeskút mélyére engedett vödör, ahol az élelmiszereket ideig-óráig tárolni lehetett. Az ételek tartósítására fűszereket, különböző pácolási módokat és hőkezelési eljárásokat használtak.

Alakítsuk ki az otthoni „fűszerbázist”

A nyári hónapokban számos gyógy- és fűszernövény begyűjtésével magunk is kialakíthatunk egyfajta házipatikát, vagyis „fűszerbázist”, amit a későbbiekben igen hasznosan fel tudunk használni.

„Nagyanyám… nyáron örökké megszedte a gyógyfüvet levelestől, szárastól, virágostól. A gyógyfüveket ő örökké szent János napja előtt szedte meg, mert úgy tartotta, hogy csak akkor orvosság… Amikor érezte, hogy a fájás kezdődik, egy edénybe feltett egy liter vizet a füttőre, a teafüvet belemorzsolta a fövő vízbe. Megszűrte és ezt illogatta kétszer, háromszor napjában, cukor nélkül…”
(Ungurán Erzsébet – Bükk)

Milyen növényeket érdemes begyűjteni és tárolni? Elsősorban a mentaféléket (Mentha piperita), citromfüvet (Melissa off.), orvosi zsályát (Salvia off.), diólevelet (Juglans regia), apróbojtorjánt (Agrimonia eupatoria), útifüvet (Plantago lanceolata), gyermekláncfű levelét (Taraxacum off.), levendulát, kakukkfüvet (Thymus vulgaris), körömvirágot (Calendula off.), bazsalikomot (Ocimum basilicum), borsfüvet (Satureja hortensis), cickafarkfűvet (Achillea millefolium), csalánlevelet (Urtica dioica), kapor levelét (Anethum graveolens), málnalevelet és gyümölcsét (rubus idaeus), mogyorólevelet (Corylus avellana), nyírfalevelet (Betula pendula), fehérmályva levelét (Orvosi ziliz, Althaea off.), pásztortáska virágos, leveles szárát (Capsella bursa-pastoris), petrezselyem zöldjét (Petroselium hortense), zeller (Apium graveolens) zöld levelét, rozmaring levelét (Rosmarinus off.), mezei zsurló leveles szárát (Equisetum arvense).

A gyógynövények szárítására, feldolgozására, tárolására sajátos szabályok vonatkoznak, amelyeket jó, ha ismerünk, mielőtt gyűjteni indulunk.

Jégkockatartó fűszertartósításra, házi hűsítő italok

Fűszerek tartósítására és későbbi konyhai felhasználásra, saját tapasztalat alapján javaslom a jégkockatartó használatát a következők szerint. Az apróra vágott fűszernövényt (petrezselyemzöld, rozmaringlevél, zsályalevél, kakukkfű, bazsalikom, zellerlevél stb.) lazán tegyük bele egy jégkocka tartóba és öntsünk rá hidegen sajtolt étolajat vagy ennek hiányában vizet. Tegyük a fagyasztóba, majd amikor megfagyott, arra alkalmas edénybe tegyük át a fűszeres kockákat és tároljuk a mélyhűtőben felhasználásig. Ezzel a módszerrel (a vízzel) elkészített menta és citromfüves jégkockák a kánikulában is felüdíthetnek bennünket.

A hőségben köztudottan fontos a megfelelő mennyiségű (és minőségű) folyadék, elsősorban víz fogyasztása. Javíthatjuk közérzetünket az üdítően friss ízű mentafélék (borsmenta, fodormenta, almamenta stb.) hozzáadásával. Energetikailag hűtő tulajdonságuknál fogva segítenek átvészelni a forróságot, ízükkel ösztönöznek a több folyadék elfogyasztására. A citromfűben lévő citronellál és citrál is hűsít, de számos más kiváló tulajdonsága is van: feszültséget csökkent, javítja a bélben az erjedési és oszlási folyamatokat, segíti az epe munkáját, antivirális (Herpes zoster, Herpes simplex). Napi ivóvizünkbe tegyünk egy-egy szál menta és citromfű leveles szárat, hagyjuk ázni, kicsi citromlével megízesíthetjük.

„Akinek izzad a hónyalja, csináljon gyenge ecetes vizet és aval mosogassa.
Azután törölje szározra.”
(Pál Anna – Bükk)

Izzadás ellen a zsályát, a levendulát és a mentát használhatjuk mosakodásra, fürdésre. Átitathatjuk a higiéniai törlőkendőnket ezen gyógynövények vizes kivonataival, így még hatásosabb lehet a használatuk.

„Akinek má’ tűrhetetlenül izzad a lába, az esténként diófa lével, fücfakereg vaj cserefa kereg felhigított levivel mosogassa a lábát és este lefekvés előtt jó sokáig tartsa abba a lébe. A hármat essze kell főzni.”
(Gábor János – Hidegségpataka)

Bevált megoldások lábizzadás esetén

Az izzadás kellemetlen formája, amikor a láb izzad. Olyan, a népgyógyászatban bevált gyógynövényeket ajánlok, amelyek cserzőanyagokat, illóolajat is. tartalmaznak. Ilyen a tölgyfakéreg, apróbojtorján, diólevél, babérlevél, fűzfakéreg, nyárfarügy főzet formában egyenként, de együtt felhasználva is hatásosak. Napi rendszerességgel, lábáztatásra alkalmazva enyhítik a lábizzadást, főleg ha néhány kanál almaecetet is teszünk a lábvízbe. A lábainkat –  az esti lábfürdőt követően – gondosan áttöröljük.

Nappal inkább gyógynövényes hintőport használjunk, hogy a későbbi bepállás okozta kellemetlenségeket vagy a gombás fertőzést megelőzzük.

„Ha valakinek sok víz vót a lábába (ödémás), széna murhából főzött lábvizet tettek egy cseberbe és abba kellett tartani a beteg lábot, amíg a víz ki nem hűlt.
Leapadt a láb és a fájás es megszűnt”
(Bibók Györgyné – Bálványospataka)

A szénamurha (szénatörek) a szénatárolók padlózatán, jászlak aljában összegyűlő szénatörmelék, összetört növényi részek és rengeteg mag keveréke. A murha másra is felhasználható, ugyanis számtalan növényfaj törmelékét tartalmazza. Ugyancsak alkalmas gyógyászati célokra, elsősorban fürdőt készítenek belőle. A Gyimesben élő emberek így vélekednek a szénamurháról, amit nemcsak fürdőhöz használnak, hanem teaként is fogyasztják.

„A murhából a fürdő, az egy annyira jó gyógyszer, hogy az egész patikát megveheti, mer’ olyan gyógyszere nincs semminek, mind annak.”

Száraz bőr, ápolás kívül-belül

Nyári nehézség a kiszáradó bőr, a bőrfeszülés, a nap okozta bőrpír vagy a leégés. A népgyógyászatban gyakran használták ezekben az esetekben a tejfölt és az aludttejet, pár csepp napraforgóolajjal keverve. Ma már egyre kevésbé ismerjük, hiszen rendelkezésre állnak kiváló összetételű természetes szerek is, aminek a használatát ma már nem tudjuk elkerülni, főként a napvédő krémekét.

Bármilyen kiváló minőségű krémet használunk, ne feledkezzünk meg bőrünk belsőleg történő ápolásáról sem. A nélkülözhetetlen vitaminokat vegyük magunkhoz, lehetőleg természetes formában. Az ásványi anyagok, nyomelemek feltétlenül szükségesek bőrünk belső védelme, táplálása céljából. Egészítsük ki ásványi anyag, nyomelem bevitelünket, és bőrápoló szereinkbe is juttathatunk belőlük, hogy élettel telibbé, ragyogóbbá váljon a bőrünk.

Paradicsom, görögdinnye, aratás, új kenyér

A szezonális gyümölcsök és zöldségek közül azokat válasszuk, amelyek lédúsak (dinnye, körte, szilva, sárgabarack, paradicsom stb.), ízletesek és a nyári ég alatt, napfényben érlelődtek. A paradicsom és a görögdinnye számos más összetevője mellett (flavonoidok, gyulladáscsökkentő antioxidánsok stb.) likopin és karotinoid tartalma miatt fontos az egészséges táplálkozás szempontjából, de a csontrendszernek is szükséges. Mindezt kutatások eredményei igazolták. Egyik fontos összetevőjük (citrullin) a szívre és az érrendszerre gyakorol kedvező hatást. Augusztusban ennek pótlására bőven nyílik alkalmunk.

„Ímé néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.” (1 Mózes 1.29).

A népgyógyászathoz szorosan kapcsolódott a népi hiedelemvilág. Ennek jelentős részét alkotják a betegség (baj) megelőzésére szolgáló cselekedetek. A nyári mezőgazdasági munkák legnagyobb ünnepe a kenyérbúza aratása volt, ami jelképesen a kenyér, a mindennapi élelem biztosítását jelentette a faluközösségek számára.

Az új kenyér megszentelésével megadták a szeretetteljes tiszteletet a természet erőinek is. Az aratás végeztével néhány szál gabonát a földeken hagytak abban bízva, hogy így a madarak majd nem tesznek kárt a jövő évi termésben.

„Ha a Nyár a világon elhever
s aranyló délután
Egy álom végre kibontakozik
a fák alvó sudarán
Ha völgyet-hegyet, zöld vadont
hűssel Nyugat szele tölt
Ide gyere! Hozzám visszagyere!
S mondd: Itt legszebb a Föld!
(J. R. R. Tolkien)

Németh Imréné Éva
fitoterapeuta természetgyógyász, Energy Belváros klubvezető
Tel.: +36 (20) 974 2394
E-mail: nemeva54@gmail.com
Tanácsadás

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Gyógynövényes tanácsok nyári betegségekhez

Ajánljuk még a Gyógynövénykeresőnk használatát.

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről