A düh és a harag érzése az emberi élet része. De vajon mi tart vissza bennünket a tettlegességtől, vagy egy esetleges gyilkosságtól? A kutatók szerint nem más, mint az önkontroll, ami szerintük ráadásul fejleszthető! A kriminológusok és a szociológusok már régóta úgy vélik, hogy az emberek akkor követnek el erőszakos bűncselekményeket, ha lehetőségük van rá és alacsony az önkontroll-szintjük.
Húsvét élő nyúllal vagy plüssnyuszival?
Kisgyerekes szülők számára sokszor óriási dilemmát jelent, hogy engedjenek-e az unszolásnak, és kapjon-e a gyermek húsvétra élő nyuszit. Sokan nem is gondolnak bele, hogy a nyuszi nemcsak az ünnepnapokra vagy a tavaszi szünetre szóló „cukiság”, hanem élő állat, amely akkor is felelősségteljes gondozást igényel, ha már ráunt a gyermekünk.
Tovább élnek az aktív nyugdíjasok
A legújabb felmérések szerint az aktív életet élő idősek jobb életkilátásokkal rendelkeznek, mint kényelmesebb társaik. A megvizsgált 893, 80 év körüli önkéntes adataiból kiindulva a szakértők rájöttek, hogy a fizikailag aktív életet élők a kutatás négy évére kivetített életkilátásai sokkal jobbak, mint a kevésbé aktívaké.
Károsítja a spermiumokat a túl sok zsír
Egy új kutatás szerint a telített zsírokban gazdag étrend károsan hat a spermaszámra. Ha tehát valaki apaságra készül, jobban teszi, ha lemond a reggeli szalonnás tojásrántottáról. Az egyes étrendek és a férfi termékenység összefüggését vizsgáló eddig legnagyobb szabású tanulmányból az derült ki, hogy a telített zsírokban gazdag étrenden élő férfiak esetében a legalacsonyabba spermaszám és a sperma minősége. A jótékony zsírokat, köztük omega-3 zsírsavakat nagy mennyiségben fogyasztó férfiakban viszont jobb a sperma minősége.
Mikroorganizmusokban „fürdünk”
Ha bárki van jelen a szobában, az 37 millió baktériummal többet jelent a szoba levegőjében – méghozzá óránként. Ezeknek a baktériumoknak a nagy része ott is marad, felkavarva a padlóról, mi pedig szinte elmerülünk ebben a levegőben. A legfőbb baktériumforrás padló pora, azt lélegezzük be. Mikrobiális levesben élünk, aminek egy jelentős részét a saját mikroorganizmusaink adják – mondják a Yale Egyetem kutatói.
A falánksággén miatt eszünk akkor is, ha már tele vagyunk
A karcsúság titka teljes egészében a génekben rejtőzhet. A tudósok úgy vélik, felfedezték a falánkságért felelős gént, mely miatt az agy nem kapja meg azt az információt, hogy az illető már eleget evett. Egerekkel végzett kísérletek során kimutatták, hogy egyetlen gén mutációja képes tönkretenni a szervezetben zajló kommunikációt, ami csillapíthatatlan étvágyhoz és gyors hízáshoz vezet.
Mitől fájhat a fejünk?
Egy 8 éves kislány anyukája kérte a segítségemet 2 hónappal ezelőtt. Gyermekének rendszeresen jelentkező fejfájása volt, amely fájdalomcsillapítók hatására sem szűnt meg. Az orvosi vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak, nem találtak okot a fájdalomra. Ez után következett a neurológia, a nevelési tanácsadó, majd a kislány hosszabb ideig pszichológushoz is járt.
Hasfájás és ekcéma kisgyereknél
Személyes tanácsadás után mindig azt kérem, hogy e-mailben jelezzenek vissza a változásokról. Egy soproni anyuka is így tett, aki korábban az egyik kisfiát hozta el hozzám. Így írt a tapasztaltakról: „Egy hete kezdtük a teljes változtatást, amit mondtál (azaz Vironal, 2×1 csepp és Cytovital a gyerek fürdővizébe), és már a régi ekcémás folt nyomai is eltűntek a kis testéről! Fantasztikus! Ja, és azóta nem fáj a gyomra evés közben, sőt többet és jóízűen eszik. Végre! Szívből köszönöm Neked!”
Kardiológiai kockázatot jelezhet felálláskor a szédülés
Ha felálláskor hirtelen leesik a vérnyomásunk, amitől szédülni kezdünk, a szívelégtelenség megnövekedett kockázatának lehetünk kitéve. Az orvosi szaknyelvben ortosztatikus hipotenzió néven ismert állapotban szenvedő kutatási alanyokban 54 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki szívelégtelenség, mint azokban a résztvevőkben, akiknek felálláskor nem esett le a vérnyomásuk. A kockázat 34 százalékra mérséklődött, amikor a kutatók kiszűrték azokat, akik magas vérnyomásban is szenvedtek.
Értsük a babát!
Minden kisbaba úgy jön a világra, hogy ösztönös, tökéletes jelzőrendszere működik, sőt, már a várandósság hónapjai alatt képes jelzéseket küldeni. A szüleivel – az elején legfőképp édesanyjával – úgy alakul ki a megfelelő kommunikációs kapcsolat, ha az anya érzékenysége lehetővé teszi a baba jelzéseinek felismerését, megismerését és gyorsan, minél hamarabb reagál, válaszol.