Szokásos napi sétám közben szembejön velem egy anyuka, mellkasán hordozókendőben viszi a kisbabáját. És közben telefonál. De nem ám akárhogy: fülénél tartja a mobilját, alig pár centire a pici koponyájától. Eszébe sem jut, hogy így milyen sokat árthat a gyerekének. Pedig csak egy kicsit kellene gondolkodnia. Kürti Gábor természetgyógyász próbál segíteni ebben.

Mobiltelefonunk zavartalan működéséhez – akár indítunk, akár fogadunk egy hívást, vagy netán internetezünk –a készüléknek folyamatosan kapcsolatot kell tartania a toronnyal vagy az átjátszó (erősítő) állomással. A mobiltelefon működése, mint minden más hasonló készüléké, elektromágneses teret gerjeszt, amely hatással van a környezetére, elsősorban a telefont használó ember testére. Ha pedig telefonhasználat közben mozgásban vagyunk, gyalogolunk vagy utazunk, akkor a telefonunk megnöveli a térerőt, hogy folyamatos legyen a kapcsolattartás a hálózattal.

A 4G vagy 5G hálózatokban az okostelefonok által használt frekvenciatartományok a 700 MHz és 26 GHz közötti skálán mozognak, a hálózati technológiától és a földrajzi elhelyezkedéstől függően. Ezek a frekvenciák hatással vannak az élőlények sejtjeire és szöveteire, amelyeknek megvan a saját elektromágneses terük.

Mi mindenre ügyeljünk?

A fentiek miatt érdemes odafigyelni arra, hogy az ember hol hordja vagy hova teszi a mobiltelefonját. A testen semmiképp nem javasolom viselni, hiszen nincs jó helyen sem a szív fölötti zsebben, sem a máj, a vese vagy a kismedence tájékán. („Kedvencem” az a kardiológus, aki orvosi köpenyének a mellényzsebében, a szíve fölött tartotta a telefonját.)

Legyen a készülék a lehető legtávolabb a testünktől, soha ne tegyük étel vagy ital közelébe az asztalra, és amikor csak lehet, használjuk kihangosítva. Ezek csupán minimális óvintézkedések az egészségünk védelmében.

Vigyázzunk magunkra és a gyerekekre

Egy alkalommal éppen utaztam a zónázó vonaton Budapest és Vác között, a szemközti ülésen 18-20 éves lány. Fülhallgató zsinórja csüng a fülében, mobil a kezében, a kezét pedig az ölében tartja, miközben álmodozó arccal, behunyt szemmel élvezi a zenét.

Eszébe sem jut, hogy a telefonja mindössze pár centire van a kismedencétől – a méhétől, ahol majd egyszer a gyermeke megfogan és növekedni fog.

Vékony, fejletlen koponyacsont

Az anyuka pedig, akiről a bevezetőben írtam, gondolhatna arra, hogy a kisbabájának még nagyon vékony, fejletlen a koponyacsontja. Ezért az a csontréteg, ami bizonyos fokú védelmet jelenthet a saját agya számára, a gyermeke esetében még nem igazán óvhatja a fejét, az agyát, az idegrendszerét.

Főleg akkor, ha a telefonját csak néhány centis távolságra tartja a pici fejétől.

A telefon nem hétköznapi tárgy!

Miért nincs benne a köztudatban, miért nem tanítják az iskolában, hogy a mobil sugárzása ártalmas lehet? Mindenki úgy használja a telefonját, teszi le az asztalra az étel és ital mellé, úgy hordja a testén, mintha csak egy hétköznapi tárgy volna, nem pedig olyan szerkezet, amely folyamatos kapcsolatban áll a mobiltoronnyal, sugárzást fogad be és bocsát ki…

Senki nem gondolkozik el azon, hogy a legtöbb légi járaton csak repülő üzemmódban szabad használnunk a telefont. Az sem okoz senkinek fejtörést, hogy az orvosok az utóbbi néhány évtizedben egyre többet találkoznak a daganatok egy különleges formájával, a hallóidegrákkal. Nem kell különösebb agymunka ahhoz, hogy ezen az összefüggésen töprengve levonjuk a megfelelő következtetést.

Mobilhasználat utazás közben

Ha úton vagyunk, és a telefonunk be van kapcsolva, akkor folyamatosan keresni fogja a következő erősítőt (mobiltornyot), hogy biztosítsa a zavartalan kapcsolattartást. Ehhez a mobilnak fokoznia kell a térerejét, ezért utazás közben fokozottan ki vagyunk téve a készülékből eredő sugárzásnak.

Amikor a zónázó vonattal utazom, a 25 perces úton szinte mindig megfájdul a fejem, pedig amúgy nem vagyok fejfájós. Hogy miért? Egyszerű a magyarázat: körülöttem szinte mindenki mobilozik, én pedig – hiába maradnék ki belőle – akaratlanul is benne vagyok a többiek készülékei által kibocsátott elektromágneses sugárzásban.
Van még rosszabb is: vészesen terjed a magyarországi utakon, hogy az autóvezetők, kamion-, sőt buszsofőrök is sms-t küldenek, neteznek vagy facebookoznak vezetés közben. Ennek minősített – pontosabban minősíthetetlenül súlyos! – változata, amikor mindez nagy sebességgel haladva, az autópályán történik, és csak idő kérdése, hogy mikor vezet tömegszerencsétlenséghez.

Tanácsom mindenkinek, aki nem akar ártani sem magának, sem másnak: csak akkor utazzunk bekapcsolt mobillal, ha ez feltétlenül szükséges. Egyébként inkább időnként álljunk meg, és akkor nézzük meg, ki keresett, illetve hallgassuk meg az üzeneteinket.

Kürti Gábor
természetgyógyász
https://kurtigabor.com/

Ha tetszett ez a cikkünk, érdemes elolvasnia az alábbi írásunkat is.

https://www.natursziget.com/nyiltter/20171114-mobil-a-huvelyben