A Coloradói és a Floridai Egyetem kutatói a két legelterjedtebb mesterséges édesítőszer szervezetre gyakorolt rövid- és hosszú távú hatásait vizsgálták meg, miután bebizonyosodott, hogy a túlzott fruktózbevitel magas vérnyomást, vesebetegséget és diabéteszt okozhat. A kutatás részleteit a Metabolism című tudományos szakfolyóirat legújabb számában publikálták.
Árthat a szemnek a rendszeres aszpirinfogyasztás
Egy új, átfogó európai tanulmány lehetséges összefüggés nyomaira bukkant az aszpirin és az időskori makuláris degeneráció között. A makuláris degeneráció, más néven AMD a látóidegen vagy a retinán lévő makula, az éleslátás helyének károsodása, az időskori vakság egyik leggyakoribb oka. A kutatási eredmények alapján az aszpirinhasználat csak az úgynevezett „nedves” típusú AMD kialakulását befolyásolja, míg a jóval elterjedtebb, „száraz” típusú makuláris degeneráció valószínűségét egyáltalán nem növelte meg, derült ki az Ophthalmology című tudományos folyóirat januári számában publikált tanulmányból.
A diétás üdítők érrendszeri kockázata
Azok, akik napi rendszerességgel isznak diétás üdítő italt, megnövekedett kockázatnak teszik ki magukat sztrók, szívroham, érbetegség tekintetében. Ezt az eredményt kapta Hannah Gardener kutatásvezető, valamint a Miami Orvostudományi Egyetem és a Columbia Orvostudományi Egyetem munkatársaiból álló kutatócsoportja.
Csökkentheti az IQ-szintet a csoportos munka
Lehet, nem járunk messze az igazságtól, amikor egy-egy munkahelyi megbeszélés után viccesen megjegyezzük, hogy „leépültünk agyilag”. A legújabb kutatások szerint a csoportos munka ugyanis csökkentheti az IQ-szintet. A kis csoportok dinamikája, mint például egy zsűrié, vagy egy tárgyalócsoporté vagy akár egy koktélparti résztvevőié a Virginia Műszaki Egyetem Carilion Kutatóintézetének tanulmánya szerint megváltoztathatja egyes érzékeny emberek IQ-ról szóló megnyilvánulásait.
Kozmetikumok a konyhából
Méregdrága kozmetikumok helyett nézzünk szét a konyhánkban, és készítsünk természetes alapanyagokból bőr- vagy hajápolót. Ezekkel bátrabban kísérletezhetünk, mint a gyári szerekkel, elkerülhetjük a vegyi anyagok káros hatásait is. Minden szempontból jól járhatunk, hiszen azon túl, hogy ezek az anyagok tele vannak értékes vitaminokkal, még a pénztárcánkat is kímélik!
Mérlegen a kövérség
A stressz hízáshoz vezet, a kövérség pedig újabb stresszforrás. Új kutatás foglalkozott ezzel az ördögi körrel. Az étrend és a mozgásszegény életmód önmagukban nem magyarázzák, miért öltött járványos méreteket az elhízás. A norvég Stavangeri Egyetem humán biológusa, Brynjar Foss szerint a stressz a sok közrejátszó tényező egyike.
Segíti a sejtek megújulási készségét a testmozgás
Két külföldi egyetem munkatársai nemrégiben kimutatták, hogy a testmozgás hatására számos káros fehérje, és más salakanyag lebomlik, ezáltal a sejt több energia termelésére képes. Régóta ismert, hogy a rendszeres testmozgás jót tesz a szervezetnek: minden edzőteremben töltött órával csökken a cukorbetegség, a rák, és a szív- és érrendszert érintő betegségek kockázata. Mindazonáltal mostanáig ezen védőhatást nem sikerült teljes mértékben megmagyarázni. A Nature legfrissebb számában megjelent beszámoló szerint a háttérben az autofágia nevű biológiai folyamat áll.
Dezodortól mellrák?
Számos testápolóban, samponban, dezodoráló szerben és más kozmetikai cikkben megtalálhatók a tartósítószerként felhasznált parabének. Ezeket a vegyületeket fedezték fel 40 mellrákos nő szöveteiben. A University of Reading (Egyesült Királyság) biológiai tudományok tanszékének kutatója, dr. Philippa Darbre ezt nyilatkozta a sajtónak: „Aggasztóak ezek az eredmények, mert a parabén az ösztrogén női hormon hatását utánozza, és az ösztrogénről ismert, hogy az emlőrák növekedését serkenti.”
Kisebb adagokban a gyerekeknek is egészségesebb az étkezés
Azok az ovisok, akik kisebb adag ebédet kapnak, több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak nap közben, állítják a kutatók. Sara Sweitzer táplálkozástudományi kutató leszögezte: oda kell figyelni, hogy a gyerekek mindig az életkoruknak megfelelő élelmiszereket kapják. „Ha azonban már az étkezés elején jóllaknak, kisebb valószínűséggel fogják a végén desszertként elfogadni a zöldságet és a gyümölcsöt” – vélekedett a szakember.
Az életet megélni kell, nem túlélni!
Képes-e vajon korunk embere – s ha igen, milyen módon – fenntartani létezését a megváltozott, tönkretett környezeti és nehezülő társadalmi viszonyok között? Ez a kérdés egyre inkább, egyre sürgetőbben kerül előtérbe. A gyors fizikai leépülés, a váratlanul leromló egészség napjainkra már az egészen fiatalokat is érintő problémává vált.