Hogyan emlékszünk az álmainkra?

Bár még az is rejtély, hogy miért álmodunk, de az agyi aktivitás eltérései magyarázatot adhatnak arra, miért emlékeznek egyesek gyakrabban az álmaikra, mint mások. Korábban a francia kutatók kimutatták, hogy az álmaikra majdnem mindennap emlékező emberek kétszer olyan gyakran ébrednek fel éjjelente, mint akik csak ritkán emlékeznek vissza az álmaikra.

Hangulatfüggő, hogy mikor mit eszünk

Az érzelmi evés minden bizonnyal a legtöbb ember számára ismerős érzés, legyen szó akár egy rosszul sikerült hétről a munkahelyünkön, ami után másra sem vágyunk, mint egy jó filmre és egy nagy tál pattogatott kukoricára, vagy egy kemény vizsgahétről, amikor tanulás közben megállás nélkül majszoljuk az édességet, nem beszélve az evésbe folytott bánatunkról.

Elég csak gondolni a jobb alvásra a kipihentséghez

A már jó ideje ismert placebo hatáshoz hasonlóan az úgynevezett „placebo alvás” is mérhetően pozitív hatással van a szervezetre – derült ki nemrég egy friss kutatásból, amelynek során azt mondták a résztvevőknek, hogy mély és pihentető alvásban volt részük. Akár igaz volt, akár nem, ennek tudatában jobban teljesítettek a memória- és figyelemteszteken.

A férfiak valóban feledékenyebbek, mint a nők

Asszonyom! Ha a férje szórakozott, megfeledkezik a házassági évfordulójukról, vagy képtelen megjegyezni a szomszédjuk nevét, ne aggódjon. A legújabb kutatások szerint a férfiak életkortól függetlenül  sokkal feledékenyebbek, mint a nők. Valójában még a vizsgálatot végző tudósok is meglepődtek rajta, milyen feledékenyek tudnak lenni az erősebb nem tagjai.

Beszédes arcok

Mai világunk a korszerű gyógyítás korszaka. Az endoszkópok, izotópok, laborok, röntgenek, UH, CT, MRI és egyéb, az emberre félelmetesen, néha ijesztően ható gépi diagnosztikák korszakát éljük. Gyakran e gépek vizsgálati eredményeitől vár megoldást az orvos és a páciense is a gyógyuláshoz. A beteg lassan elvész ebben az útvesztőben…

Előnyökkel járnak a mentális egészségre a zöld területek

Az Exeteri Egyetem Orvosi Karának kutatói az Environmental Science & Technology szaklapban közzétett tanulmányukban azt írják, hogy zöld területek, például parkok és kertek kialakítása a kis- és nagyvárosokban hosszú távú – és nem utolsó szempontból tartós – előnyökkel járhat a közegészségügy szempontjából.

A hatodik érzék tényleg létezik

A Melbourne-i Egyetem friss kutatása bebizonyította, hogy a hatodik érzék, vagyis az érzékszerveken túli érzékelés (ESP) valóban létezik: az emberek képesek megállapítani a változás megtörténtét akkor is, ha nem látják, hogy mi változott. Például észreveszik a másik külsejében beállt változást, hiába nem tudatosul bennük, hogy az illető fodrásznál járt.

Koronacsakra: kapcsolat a magasabb intelligenciával

Cikksorozatunk utolsó cikkében a koronacsakrát mutatjuk be. Emellett két jó hírrel is szolgálunk pontgyűjtő olvasóinknak. A koronacsakrának megfelelő hang letöltése után, a jövő héten, bónuszként felkínáljuk az OM (AUM) mantra hangjának letöltését is. A másik újdonság hosszabb távra szól: ezentúl minden hónapban adunk értékes ajándékokat leghűségesebb látogatóinknak.

Láss, ne csak nézz: harmadik szem csakra

Cikksorozatunkban eljutottunk a homlokcsakrához (harmadik szem csakra, 6-os csakra vagy ádzsna). Úgy képzeljük el, mint két, az óramutató járásával megegyező irányban forgó és kifelé táguló energiatölcsért. Az elülső csakratölcsér a homloknak a két szemöldök közötti magasságából kissé felfelé, a hátulsó tölcsér viszont a tarkótól indul, tágul, kissé lefelé.

Az embereknek fontosabb az igazuk, mint a boldogságuk?

A British Medical Journal című lap hasábjain a közelmúltban egy meglepő kísérletről számoltak be a szakemberek, melynek során arra kértek fel egy férjet, hogy felesége minden egyes véleményével értsen egyet és minden egyes kérésének tegyen eleget, még akkor is, ha szerinte a nőnek részben vagy egészben nincs igaza.