Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

A stressz testi jelei

Nem csak az ingerlékenység vagy az idegesség jelzi, hogy stresszesek vagyunk, hanem bizony a szervezetünk is. Figyeljünk a jelekre, hogy időben megelőzhessük a nagyobb bajt, hiszen a tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.

Gyógyszermentesen feszültségeink ellen

Stressz, szorongás, depresszió, izzadt tenyér, zakatoló szív, álmatlanság… Manapság már a csapból is a stressz folyik. Akit nem érint (s bizony ilyen ember igen kevés van), annak már-már unalmas lehet. Akit érint, annak megkeseríti az életét. Hosszú távon pedig, mint egy ördögi kör, egyre rosszabb helyzetbe kerül a megtépázott lélek és az általa megbetegített test.

Az anya stressze befolyásolja a magzatot

Ha egy várandós nőt a terhesség alatt erős stressz ér, az nagy valószínűséggel kihat majd a baba genetikai állományára is. Azt eddig is minden kismama tudta, hogy a terhesség alatti stressz hatással lehet a megszületendő gyermek életére, viselkedésére, fejlődésére. A legújabb kutatások szerint, ha egy várandós nőt erőszak ér a terhesség kilenc hónapja alatt, az azzal járó nagyfokú érzelmi megrázkódtatás és stressz a kicsi pszichés fejlődését, génállományát is nagyban befolyásolja.

Stresszel csökkentsük a szorongást?

Nem tévedés, a stressz azért kell, hogy csökkentse a szorongást. A stressz és a szorongás különböznek egymástól, bár gyakran összekeverik a kettőt. A stressz jó, amennyiben a nyomás szinonimájaként használják. A nyomás egyfajta motiváló erő, ha hiányzik, aligha képes az ember bármit elintézni. Nyilván az sem jó, ha túl sok van belőle, de ha túl kevés, akkor lehet, hogy a feladatok megkezdését is gátolja.

Hogyan tud megbirkózni az agy a stresszel?

A stressz életünk tartozéka. Hogyan birkózik meg az agy a túl sok stresszel, hogy ne alakuljanak ki a stresszel kapcsolatos pszichiátriai betegségek? Ennek néztek utána az University of Leicester tudósai. Dr. Robert Pawlak sejtfiziológus azt mondja: A mindennapi stressz átformálja az agyat, az idegsejtek megváltoztatják alakjukat, más a sejtekkel való kapcsolatok száma és más a kommunikációjuk a többi neuronnal.

A szoptató anyák bátrabbak

Az anyatejes táplálás bátrabbá teheti a kismamákat, mint a tápszeres etetés. Sokkal agresszívebben védik csecsemőjüket, de ha méregbe is gurulnak, alacsonyabb marad a vérnyomásuk, mint más nőknek. Ebből tisztán látszik, hogy a szoptatás segít csökkenteni a tipikus stresszreakciókat. A kutatás eredményeiről a Psychological Science szeptemberi kiadása számolt be.

A szülők stressze beíródik a gyerekbe

A kanadai Brit Columbia Egyetem kutatói fedezték fel egy alapos, hosszú távú vizsgálat során, hogy az a stressz, amit a szülőnek kell elviselnie a gyerek csecsemő, illetve kisgyermekkora idején, beíródik a gyermek génjeibe. A hatás egészen a gyerek kamaszkoráig tart, de akár egész életén át is éreztetheti hatását a génkifejeződéseken* keresztül.

A jóga segít a mellrákos betegeknek

A jógázó mellrákos betegek kevesebb stresszt élnek át, és javul az életminőségük azokhoz a betegtársaikhoz képest, akik nyújtó gyakorlatokat végeznek.

Gránátalmalével a stressz ellen

Angol tudósok szerint a gránátalmalének nyugtató hatása van az idegekre, továbbá a rendszeresen ezt fogyasztók a munkájukat is lelkesebben végzik, kevésebbet stresszelnek és a rájuk váró feladatra is pozitívan tekintenek.

A hit és az emberi agy térfogata összefügg?

Egy amerikai egyetem kutatói összefüggést találtak a vallásosság és az idősebbek agyában bekövetkező változások között. Megfigyeléseiket a Public Library of Science ONE című lapban tették közzé.