Az elfogyasztott falatok felidézése állítólag segíthet az éhségrohamok nélküli fogyásban. Akik felidézik, mit ettek aznap, azoknak elmegy a kedvük a későbbi túlevéstől. A memória és a tudatos táplálkozás kapcsolata nem újdonság, akik minden falatot kiélveznek, három órával később kevesebbet esznek, 30 százalékkal kevesebb nassolnivalót tüntetnek el.
Test-lélek-szellem
Az autista nem beteg, hanem túlérzékeny
Az autistákkal kapcsolatban sokak fejében az a sztereotípia él, miszerint ezek az emberek képtelenek a társas érintkezésre, és nehezükre esik alkalmazkodni az őket körülvevő világhoz. Egyre több vizsgálat hívja fel ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az autisták valójában hiperfunkcionálisak, és rendkívüli módon érzékenyek mindenre, ami körülöttük van.
Jobban alkalmazkodik, ha meditál
A meditáció azonnali hatással van a viselkedésre, még akkor is, ha első alkalommal történik. Bizonyos meditációs technikák lehetővé teszik, hogy az adott pillanatban a céljainknak megfelelően tudjunk alkalmazkodni, egyúttal segítenek a rugalmatlanság leküzdésében is. Az első eredmények bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a meditáció rögtön hat a magatartásra.
Javítja a memóriát a narancslé
Napi fél liter narancslevet fogyasztó idős emberek jelentős javulást tapasztaltak agyműködésükben – mutatja egy új kutatás. Alig két hónapra van szükség ahhoz, hogy a memória, a beszéd és a reakcióidő jelentős javulása megmutatkozzon. Úgy vélik, hogy az eredmények hátterében a narancsban lévő természetes vegyületek, a flavonoidok állhatnak.
Izzadság-boldogság
Az emberek képesek az izzadságszagukon keresztül közölni másokkal a pozitív érzelmeiket, amikor ugyanis boldogok vagyunk, olyan kémiai összetevőket termel a szervezetünk, melyeket az izzadságunkon keresztül mások is érzékelni tudnak, vagyis a boldogság ugyanúgy „fertőző” lehet, ahogy a mosoly. A negatív érzelmek szintén kiütköznek az izzadságszagunkban.
Hol volt, hol nem volt
Hasznosabb a gyerekeknek az esti meseolvasás, mint hinnénk – állítja egy kutatás, amely MRI segítségével vizsgálta 3-5 év közötti csemeték agyi aktivitását, miközben a koruknak megfelelő történeteket hallgattak. Azok a gyerekek, akiknek gyakran olvasnak fel, könnyebben megértik a hallott szöveget, és a szókincsért felelős agyterületek is aktívabbak náluk.
Ómega-3 a depresszió ellen
Az ómega-3 zsírsavak csoportjának egyik tagja, az eikozapentaénsav (EPA) hangulatjavító hatású a súlyos depresszív zavarban szenvedő betegek közül azoknál, akiknek a vérében magasak a gyulladásra utaló értékek. Az EPA hatékony azoknál, akiknél a négy gyulladásos marker ( egy-egy betegség jelenlétét jelző vegyület) közül legalább egynek az értéke magas.
Több nyelv – mentális tréning
A kétnyelvű emberek szerencsések: jobb munkalehetőségeik vannak, és a demencia is kisebb eséllyel alakul ki náluk. Egy kutatás szerint mindez nem elég, hiszen még a világot is másképp látják! Két nyelv párhuzamos használata egyfajta mentális tréning, ami az agyat rugalmasabbá teszi, később mutatkoznak az idős korral járó mentális hanyatlás tipikus jelei is.
Joghurttal a depresszió ellen
A bélflóra jótékony baktériumai a tudatunkra is hatnak, befolyásolhatnak kognitív folyamatokat. A probiotikumos étrend-kiegészítőt szedőknél ritkább a mentális betegségre hajlamos emberekre jellemző rumináció, tehát „befelé fordulás” és tépelődés – derül ki egy kutatásból. A tabletta formájában szedett probiotikumok a joghurt élőflórájában is megtalálhatók.
Nárcisztikus férfiak
A férfiak több generáción keresztül, kortól függetlenül magasabb pontszámot értek el a személyiségteszt nárcisztikus vonásokra vonatkozó részében, mint a nők. A nárcizmus sok problémát előidézhet a személyközi kapcsolatokban, például ellehetetleníti a hosszú távú kapcsolatok fenntartását, illetve hozzájárul a nem etikus magatartáshoz, sőt az agresszióhoz is.