Szívroham közeleg – intő jelek nők számára

Rosie O’Donnell, amerikai komikus színésznő nemrégiben szívrohamon esett át, ám tünetei nem a megszokottak voltak, így csak a szerencsén múlott, hogy időben kórházba ért. A televíziós személyiség egy igen testes nőnek segített kiszállni az autójából, majd otthonába érve szúrást és fájdalmat érzett a karjaiban és mellkasában. Nem sokkal ezután émelyegni kezdett, bőre pedig nyirkossá, hideggé vált.

Miért károsabbak egyes zsírok másoknál?

A táplálékunkban levő zsírok nem egyformák: egyesek, főként a növényekben és a halakban levők védő hatásúak, mások megbetegítenek. Miért reagál a szervezetünk olyan destruktívan egyes zsírokra? Kutatók legújabb ötlete: azért, mert némely zsírok a káros baktériumok növekedését segítik elő az emésztőrendszerben.

Jeges étel-ital fejfájás nélkül

Tudósok arra keresték a választ, mi állhat annak a jelenségnek a hátterében, amikor egy forró nyári napon nagyot kortyolva a jeges kávénkba, hirtelen éles fájdalmat érzünk a fejünkben. A kutatások során kiderült, hogy amikor valamilyen jeges tárggyal érintkezik a szájpadlásunk, olyan idegek lépnek működésbe, melyek az agyat a hőmérsékletváltozásra figyelmeztetik.

Gyógyító ételek – nyolc finomság a rák ellen

A rák ellenszerét a sok kutatás ellenére sem sikerült még kideríteni – egy kis odafigyeléssel és tudatos étkezéssel azonban sokat tehetünk a betegség megelőzéséért. Ételeink minden szükséges tápanyagot megadnak szervezetünknek, csakis rajtunk múlik, mit, mikor, hogyan fogyasztunk, milyen ételeket választunk. A kínálat végtelen, de ha tudatosan a gyógyító hatású táplálékokkal élünk, máris sokat tettünk önmagunk védelmében.

Fokozza a szívinfarktus kockázatát a csípőprotézis beültetése

Akik teljes csípő- vagy térdprotézis-beültetésen estek át, azoknak nagyjából 30 százalékkal nő az esélyük arra, hogy a műtétet követő két héten belül szívinfarktust kapnak – állítják holland kutatók. Mindkét műtét gyakori az ízületi kopásban szenvedőknél, évente világszerte mintegy kétmillió esetben hajtják végre.

A titokzatos MG mellékhatásai

Használjunk olyan konyhatechnikai módszereket, amelyek kisebb hőt vagy sok vizet tartalmaznak, így a párolást, főzést, gőzölést. Azonosítottak ugyanis egy vegyületet, amely gyakori a modern ételekben, és valószínűleg a hasi elhízás, az inzulinrezisztencia és a 2. típusú cukorbetegség okozója. A száraz hővel készült ételek ugyanis felelősek lehetnek ezekért a jelenségekért.

Nem jelentenek megoldást az álmatlanságra az altatók

A Flinders Egyetem tudósai szerint az altatók kontraproduktívak és a legkevésbé sem alkalmasak az álmatlanság hosszú távú kezelésére. „A legtöbb, altatókat szedő páciens alvásminősége a gyógyszerek ellenére sem kielégítő. Bár a hipnotikus szerek rövidtávon enyhíthetik az alvászavarokat, szedésük azonban hosszú távon függőséghez vezethet” – nyilatkozta Leon Lack professzor, az egyetem alvásszakértője. „Ezek a szerek nem oldják meg a problémát, csak kicsit késleltetik a megjelenését.”

Fájdalomcsillapítók helyett vízivással a fejfájás ellen

Holland kutatók szerint a rendszeres vízfogyasztás segíthet enyhíteni a fejfájást és a migrént, ezzel is csökkentve a napi gyógyszeradagot. A Maastricht Egyetem tudósai szerint már napi hét pohár víz is elegendő ahhoz, hogy az állandó fejfájással küzdő páciensek életminősége javuljon és tüneteik enyhüljenek. A kutatás vezetője, Dr. Mark Spigt és kollegái több mint 100 fejfájásos beteget kértek fel a vizsgálatban való részvételre.

Gyomorfekély ellen krumplilé!

A Manchester Egyetem tudósai arra a felfedezésre jutottak, hogy a krumpli olyan antibakteriális molekulákat tartalmaz, melynek révén gyógyírt képesek nyújtani a gyomorfekéllyel küzdők számára. A mikrobiológusok most abban bíznak, hogy a hasznos összetevőket burgonyalé formájában akár napi étrend-kiegészítőként is forgalomba lehetne hozni.

Miért egészséges a paradicsom?

Most van az igazi szezonja, ehetünk belőle bőven frisset, és eltehetjük télre. A paradicsom nemcsak a piros színével kelleti magát, de nagyon értékes „belső élete” is van. Az aztékok gyógynövényként használták. Elterjedése a spanyol hódítóknak köszönhető, akik a burgonyával együtt hozták be Európába. Nemcsak fajtája számos, hanem a neve is: felfedezői, az indiánok „tumatle”-nak nevezték. Szerelem-, paradicsomalmának is nevezik, és évszázadokon át tartó nemesítése következtében jelenleg mintegy 2500 paradicsomfajta létezik, a világ szinte minden konyhájában használják.